Foly?iratunkat a TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozata ?zemelteti.

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek

Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

   

Zsonda M?rk:
Ezrek elfeledett mindennapjai;
Tenger?sz?let a K.K ?s K.u.K. Haditenger?szet k?tel?k?ben
[1]

 

  A k?vetkez? oldalak - sz?nd?kaim szerint - egy tanulm?nysorozat bevezet?sek?nt, f?lvezet?sek?nt szolg?lnak. A kutat?s eddig nem gyakran foglalkozott a haj?kon szolg?l? tenger?szek mindennapjaival, ?letm?dj?val. Legink?bb mag?t a haj??llom?ny vizsg?lt?k kiv?l? kutat?k, csak r?szben megeml?tve a rajtuk szolg?latot teljes?t? tenger?szeket. A k?vetkez?kben ha csak r?szben is, de p?tolni szeretn?m ezt a hi?nyoss?got. ?rdemes r?gt?n az elej?n lesz?gezni; a legkiv?l?bb, technikailag t?k?letes kivitelez?s? hadihaj? a megfelel? leg?nys?g n?lk?l gyakorlatilag "c?lhaj?". A leg?nys?g a lelke minden haj?egys?gnek. Pontokba szedve ?s annot?lva bemutatn?m a dolgozat vez?rfonal?t, ezzel az egyes ?rintett r?szt?m?kat.
 

1. Bevezet?s helyett: Tenger?sz?let a szakirodalom ?s a forr?sok t?kr?ben. A haj?, mint ?lett?r.

  Minden kutat?s alapja, hogy a rendelkez?s?nkre ?ll? (hivatalos jelent?sek, napl?k, visszaeml?kez?sek, f?nyk?pek) forr?sainkat megvizsg?ljuk. Mindegyik forr?s elemz?sekor tiszt?ban kell lenn?nk, mennyi a dokument?ci?s ?rt?ke, milyen c?llal j?tt l?tre eredetileg a dokumentum, amit vizsg?lunk. A jegyz?k?nyvek, statisztik?k ?sszevethet?ek, szerencs?s esetben ellen?rizhet?k. A visszaeml?kez?sek, ha t?rekednek is az objektivit?sra, m?gis szem?lyess?g?k miatt szubjekt?vek, ?gy ennek megfelel?en kezelend?k, ?m nagy el?ny?k az, hogy gyakran t?rekednek egyfajta hangulat, ?let?rz?s ?tad?s?ra. M?g az olyan "term?szetesen objekt?vnek" tartott dokumentum is, mint a f?nyk?p el?vigy?zattal kezelend?, hiszen a korszakban m?r kedvelt propagandaeszk?z volt. Nem egyszer a hivat?sos f?nyk?p?sz tudatosan e c?lt szolg?lva k?sz?tette el a k?peit. A f?nyk?peknek is van ugyanakkor egy val?s dokument?ci?s ?rt?ke, hiszen t?bb tenger?sz elszeretettel ?r?k?tette meg nem csak a l?tott t?jakat, hanem a mindennapi ?let?t, ?letk?r?lm?nyeit, ?s ha "be?ll?tott" is a k?p, olyan r?szletek t?nnek f?l ak?r a f?t?ma mellett, amelyek n?lk?l?zhetetlen inform?ci?kat tartalmaznak.
 

  Tan?s?gos megk?zel?teni a (f?bb elemeiben) a t?rgyi kult?ra fel?l is - nem elv?lasztva ez eddigiekt?l - a tenger?sz?letet. Legal?bb a szem?lyes ?s a "kincst?ri" t?rgyak, munkaeszk?z?k sz?mbav?tel?vel. A f?t?kt?l a kapit?nyig bez?r?lag egy kor jellegzetes, ma m?r alig ismert t?rgyk?szlete rajzol?dik ki.
 

  M?sik megk?zel?t?si m?d az ?rott ?s szok?shagyom?nyon nyugv? tenger?sz etikettet. A tenger?sz folkl?r; amely val?ban t?bb folkl?rm?fajt is fel?lel, a hiedelmekt?l az eredetmagyar?z? mond?kig, az ?nnepek ter?n a t?bb nemzets?g? matr?zok kevert szok?sai, amelyek a dalm?t - magyar - osztr?k - olasz hagyom?ny haj?s?lethez "idomultak" az egyes ?letciklusokhoz k?thet? ?nnepekig r?tusokig, stb... ?rdekesen keverednek az archaikus (falusi, helyi hal?sz) ?s a polg?ri hagyom?ny elemei.
 

  Mindezek ut?n az ?veken ?t tart? elm?leti ?s gyakorlati oktat?st kell ?ttekinteni. A rendtart?s volt az alapja a tenger?szt?rsadalomnak, ?gy elengedhetetlen annak megismer?se, legal?bb elemeiben. Az egyes rangokkal, rendfokozatokkal, posztokkal j?r? funkci?k meg?rt?se ut?n k?nnyebben ?ttekinthet?v? v?lik a haditenger?szet, mint "makro-t?rsadalom", ?s az annak atomiz?lt r?sz?nek az "egys?gnek", a haj?nak a m?k?d?si elve. audemars piguet royal oak offshore replica
 

  Mindezt egy?ttszeml?lve lehet csak val?s k?pet alkotni az I. vil?gh?bor? egyik kiv?l? tenger?szet?nek eredm?nyeir?l, jelent?s?g?r?l. Ez nem csak a megfelel? tudom?nyos ?rt?kel?shez, hanem a Breitling Replica megeml?kez?shez is n?lk?l?zhetetlen.
 

A tenger?szet szerepe

  A tenger?szet[2] feladatai k?zt el?sz?r a birodalom partv?delm?t jel?lt?k meg. K?s?bb a t?voli k?pviseletek, messzi kol?ni?kban lak? polg?rok v?delm?t, majd a nagyhatalmi st?tusz tengeri k?pviselet?t. Ehhez a birodalom ipar?nak leadott megrendel?seken kereszt?l vezetett az ?t, hisz a flottafejleszt?sben ?gy a politikusok, gazdas?gi er?k is ?rdekeltek lettek az ipari megrendel?sek ?ltal.[3] A haj?had el?sz?r ink?bb az Adri?n ?s a F?ldk?zi Tengeren, majd a vil?g?ce?nokon is megjelent, k?pviselte a birodalom ?rdekeit, v?dte kereskedelmi haj?it.[4] A technikai-min?s?gi ?s leg?nys?gi ?llom?ny "fejl?d?s?vel", gyarapod?s?val egyetemben a vil?g t?bb pontj?n szerepet v?llalt (illetve vezetett) flotta-demonstr?ci?kban, vagy blok?dszolg?latban, megsz?ll?sban.[5] Ki?p?tette az ?llom?s haj? h?l?zatot.[6] A haditenger?szet ugyanakkor r?szt vett nemzetk?zi ?nnepeken,[7] illetve nagyobb volumen? tudom?nyos exped?ci?kon.[8] Ekkorra az o-m haditenger?szet "k?pess?geivel ?s nem sz?nd?kaival" kellett a tengeri hatalmaknak sz?molni.[9]
 

Az I. vil?gh?bor? saj?tos hadsz?ntere; az Adria

  Igen sok k?r?lm?ny tette az egyik leg?rdekesebb ?s legveszedelmesebb hadszint?rr?. Az Adria olaszorsz?gi partja tagolatlan, nyitott, a felkel? nap a v?d?k szem?be v?g, ugyanakkor s?t?tebb viz?, teh?t nehezebb ?szrevenni az o-m tengeralattj?r?kat. A keleti, vagyis a Monarchia partjai ment?n rengeteg szigettel, ?b?llel tagolt, tiszta viz?, ami megnehez?ti az ellens?g bejut?s?t. A f? kik?t?k Pola, illetve Cattaro di Boche. Mindkett? j?l tagolt ?b?l, amely kiv?l?an v?dett parti ?tegekkel, er?d?kkel, tengeri z?rakkal (barik?d-?s aknaz?r), hadihaj?kkal.[10]
 

Az o-m (k.u.k.) flotta harc?rt?ke, r?vid ?rt?kel?se az I. vh. idej?n

  A vil?g hatalmainak sz?molnia kellett a Monarchia tengeri erej?vel. Rombol?i, torped?haj?i, p?nc?los (v?dett) ?s k?nny?/gyorscirk?l?i, sor ?s csatahaj?i komoly er?t k?pviseltek, ?s ?jabb haj?oszt?lyaikr?l elmondhatjuk, hogy a vil?g ?lvonal?ba tartoztak. Mi sem t?masztja ezt al? jobban, minthogy egy?ttes er?vel sem tudt?k legy?zni a mag?ra hagyott o-m haditenger?szetet. Ezt a h?bor?ban el?rt teljes?tm?ny?k, illetve a gy?ztes hatalmak flott?iban val? tov?bbszolg?l?suk is bizony?tja.[11] A kisebb haj?egys?gek (rombol?k, cirk?l?k) t?mad? akci?kat, konvojk?s?retet, ment?st, felder?t?st v?geztek, majd az otrant?i z?r elleni t?mad?sokkal v?vt?k ki maguknak az elismer?st, (sokszor nagyobb ellens?ges egys?gek t?lerej?vel is megbirk?zva) ?me, p?r adat:
 
?vOsztr?k - Magyar Hdt. ?ltalEls?llyesztett/megrong?lt ellens?ges egys?g
1914. XII. 20.?rnasz?dok, p?lai er?d?k t?z?rs?geCURIE tengeralattj?r?, kiemel?se ut?n U-14[12]
1914. XII. 21.U-12JEAN BART francia dreadnought
1915. IV. 21.U-5 LEON GAMBETTA p?nc?los cirk?l?
1915. V. 23.Teljes o - m flotta[13] Olaszorsz?g keleti partj?nak v?gigl?v?se
1915MONARCH, RADETZKY-oszt?ly haj?i[14]Francia ?tegek sz?tl?v?se a Lov?en hegyen[15]
1915.VII. 17.UB-14[16] (o-m jelzete: U 26)AMALFI nagy p?nc?los cirk?l?
1915.VII. 18.U-4 GIUSEPPE GARIBALDI p?nc?los cirk?l?
 

  Teh?t a kisebb egys?gek v?gig akt?vak voltak mindk?t f?ln?l. A semi-dreadnoughtok, ?s dreadnoughtok azonban a kik?t?kben ?lltak (o-m: Pola, az antant: M?lta, Tarant?, Korfu) v?rva a d?nt? ?tk?zetre, illetve - mert mint f?ntebb kit?nik - a nagy haj?knak "eg?szs?gtelen" az Adria vize. Ez ?gy maradt a h?bor? v?g?ig, ?s igazol?dott az SMS SZENT ISTV?N els?llyeszt?s?vel (1918. j?n. 21). Ugyanakkor azt is tudni kell, mindm?ig ez az olasz gy?zelem nemzeti ?nnep (1919-t?l), Mussolini ?ta (1939-t?l) ?llami ?nnep (Festa della Marina).[17]
 

?llom?ny, k?pz?s

  Hogy a Monarchia haditenger?szet?t nem gy?zt?k le annak nemcsak technikai, de ?llom?nyb?li, kik?pz?si okai is voltak. A legmodernebb haj? is csak c?lhaj? k?pzetlen leg?nys?g kez?ben. Mi sem bizony?tja ezt jobban, mint a sz?vets?ges flotta egyik nagy probl?m?ja, hogy a vil?g leggyorsabb haj?inak betudott o-m. cirk?l?kat egyr?szt a k?pzetlen, ?s az Adriai k?r?lm?nyekhez (hirtelen gyors t?mad?s, sok?ig "teljes er?vel" j?rat?sa-t?pl?l?sa a g?peknek, gyors kagyl?lerak?d?s k?pz?d?se a haj?testen, ami lass?tja a haj?t, stb.) nem szokott f?t?k, ?s g?p?szek miatt sem tudt?k utol?rni.[18] A britek ?ltal eml?tett o-m cirk?l?k, amelyek "pokoli gyorsas?ggal sz?guldottak"[19] ?s "k?ts?gbevonhatatlan t?ny, hogy ?r?nk?nt 1,5-2 csom?val gyorsabbak a mieinkhez k?pest"[20] ellenszere Vivian szerint, az antant g?p?szek, f?t?k t?l gyakori, nagy lev?lt? csoportjainak haj?kon tart?sa, ti.: am?gy: "kev?s lehet?s?get adtak arra, hogy gyakorlatra tegyenek szert a nagy gyorsas?ghoz sz?ks?ges g?zfejleszt?sben, ?s a g?znyom?s fenntart?s?ban."[21]

  Hasonl? jelens?ggel ?llunk szemben a t?z?rs?gn?l is. Megfigyelhet?, hogy m?r az els?, de a korrig?l?s ut?n a k?vetkez? ?ssz/sort?zek igen eredm?nyesek. Szint?n a h?bor? tapasztalata, hogy az adott ?gy? hat?t?vols?g?nak perem?n is igen pontosak a t?zvezet?sek, ?s a tal?latok minden k?r?lm?ny k?z?tt, sz?razf?ldi c?lok, haj?k, rep?l?k ellen. "A h?bor? ut?ni k?zlem?nyekb?l tudtuk meg, hogy ellenfeleink tenger?szet?nk t?z?rs?gi kik?pz?s?t p?ratlannak, ?s megsemmis?t? hat?s?nak tartott?k."[22] Ennek oka szint?n a k?pz?sben, illetve az ?lland?, "ut?latos egrec?roztat?snak"[23] (exerzieren = gyakorlatozik sz?b?l) k?sz?nhet?. Ez ?lt k?zi (fegyver) tusa, ?gy? gyakorlat, (partrasz?ll? ?tegekkel is), torped?gyakorlat, l?gv?delmi ?s f?nysz?r? gyakorlatb?l. Ez vontatott c?lokra, ?ll? (haj?, ?s term?szeti k?pz?dm?nyekre) c?lokra, nagyobb kalibern?l (24cm, 30,5cm) bet?tcs?vel, vagy fl?berrel is t?rt?nhetett.[24] Ezt kieg?sz?tette a haditenger?szetre jellemz? "m?ni?kus" fegyver karbantart?si - tiszt?t?si szok?s, ami hozz?j?rult a fegyverzet megb?zhat?s?g?hoz. Technikai r?szt?t jelentette a j? min?s?g? ?gy?k, ?s c?lz?-t?zvezet? rendszerek. E t?ny olyannyira szembet?n? volt, hogy a brit tisztek az o-m cirk?l?k 10 cm-es gyorst?zel?it 15cm-esnek gondolt?k, hiszen "10 800 m?ter t?vols?gr?l is t?zvill?ba fogt?k a DARTMOUTH-ot, [Otrant?n?l, besz?r?s ?n] m?g ellenben a brit 10 cm es ?gy?k csup?n 10 400 m?terig t?zeltek".[25]
 


 
K?p forr?sa: DIETER WINKLER ALBUM. 1997. 31. o. (1860)
 

 
K?p forr?sa: http://www.viribusunitis.ca/Jalbum/Viribus%20Unitis/Photographs/index.html

L?gyakorlat az egyik fregatton (I. peri?dus) valamint, a Viribus Unitis csatahaj?nk l?gyakorlata ?vtizedekkel k?s?bb (III. peri?dus). A sz?mtalan gyakorlatfajt?k egyik?hez tartozott a l?gyakorlat is. Az osztr?k-magyar tenger?szet "versenyk?pess?ge" a min?s?gi tervez?s?, ?j ?p?t?s? haj?kban, m?g ink?bb a t?k?letesen k?pzett leg?nys?gben ?s tisztekben volt. Ez, mint a f?ntebb ?rtam (?s mint majd k?s?bb is r?szletesen kit?rek r?) t?bbsz?r p?tolta a kevesebb sz?m? haj?t valamint ellens?lyozta a kisebb harc?rt?k? egys?gek h?tr?ny?t is az ellens?ggel szemben.
 

  R?viden, ?s a teljess?g ig?nye n?lk?l tekints?k ?t, hogy csak e k?t kiragadott p?lda ?ltal is bemutatott gyakorlati tapasztalatra hogyan tehettek szert haditenger?szeink.
 

Oktat?s-kik?pz?s

 

 
K?p forr?sa: DIETER WINKLER ALBUM. 1997. 16. o. (1903-4)
 

V?gz?s ?vfolyam a "Mechanikan Schule"-ban. A 17 kik?pz?sz?zad munk?j?t neh?z r?szleteiben bemutatni, de az iskol?k tan?rszem?lyis?gei f?l?tt nem szabad elsiklani. Olyan kiv?l? szakemberek tan?tottak ak?r a g?p?szeti iskol?ban, ak?r m?s oktat?si r?szlegn?l, akik a korszak legmagasabb szint? technikai felk?sz?lts?g?vel rendelkeztek, sokszor a sz?razf?ldi ?letben is komoly elismer?st v?vva ki maguknak.
 

  Nincs k?l?n soroz?si k?rlete a haditenger?szetnek. Az eg?sz birodalom ter?let?r?l soroznak. Sokan ?nk?nt jelentkeznek r?szben a kalandv?gy, perspekt?va miatt. 4?v a rendes szolg?lati id?, ut?na a tenger?sz tartal?kosk?nt lesz nyilv?ntartott az illet?s?gi hely?n. A tenger?sztisztek (14-15 ?ves kort?l) a Fiumei Tenger?szeti Akad?mi?n tanultak (4 ?v), egy ?vig haj?n szereztek tapasztalatokat, majd P?l?ban (+1?v) tett?k le a vizsg?j?t. Ezut?n m?g a gyakorlatszerz?s ?s a szakk?pz?sek sora v?rta a jel?ltet. Ezut?n m?g a gyakorlatszerz?s, ?s a szakk?pz?sek sora v?rta. Az alapkik?pz?s ut?n speci?lis alakulatokhoz v?logatj?k az embereket. 17 f?le k?l?nleges kik?pz?sz?zad gondoskodott a kik?pz?sr?l. Ehhez tartozott 17 oktat? ?s vez?rl? parancsnoks?g. A sz?zadok sz?razf?ldi ?p?letekben ?s iskolahaj?kon voltak elhelyezve. A k?pz?si id? 3 - 6 h?nap, majd elker?lnek a haj?kra.[26] A kik?pz?haj?kon, illetve a hadihaj?kon egym?st ?rve zajl?dtak a gyakorlatok.[27] Mindenkinek, a tiszteknek is kellett mindenhez ?rteni. A szakt?rgyak k?z?tt szerepelt a haj??p?t?stan, g?ptan, g?pkezel?s, "nautika", tenger?szeti ismeretek, gyakorlati haj?z?s, g?p ?s vitorla man?ver, t?z?rs?gi (ballisztika, ?s gyakorlat), tenger?sz hadt?rt?nelem, taktika, r?di? ?s "elektro" - ismeretek, nemzetk?zi tengerjog, b?ntet?t?rv?nyk?nyv ismeret, gyalogs?gi gyakorlat, eg?szs?gtan.[28] Ezen fel?l kellett t?nc-zene ?s illemtan, angol, n?met, francia, olasz, horv?t illetve a birodalom nyelveib?l egy, azok irodalmi m?velts?g?vel egyetemben, t?rt?nelem, fizika, k?mia, biol?gia stb.. Ebb?l kit?nik, milyen fontos volt az ?ltal?nos m?velets?g is. Ennek fel?rt?kel?dik a jelent?s?ge, ha a tenger?sztisztekre, mint diplom?ciai k?ld?ttekre, ?s ?rdek?rv?nyes?t?kre is gondolunk.
 
  A tenger?szek a sz?razf?ldi katonai akci?kba is bevonhat?ak voltak, ?n?ll?, a haj?n szolg?l?k k?z?l szervezett tenger?szk?l?n?tm?nyk?nt, vagy sz?vets?ges, esetleg helyi/nemzetk?zi sz?razf?ldi katonai er? kieg?sz?t?se ?rdek?ben. Ilyenkor annak al?rendelve ?s azzal egy?ttm?k?dve, de saj?t parancsnok ir?ny?t?sa alatt ?lltak ?s harc?rt?k?knek, felk?sz?lts?g?knek meg kellett egyezni a sz?razf?ldi csapatok?val. Ezt szem el?tt tartva speci?lis felszerel?sben ?s kieg?sz?t?kkel (15kg-os cs?k?ny, lap?t, t?bori ?gy? stb.) ?gy?, gyalogs?gi fedez?k ?p?t?s?t, fut??rok?s?st, f?z?f?lk?k v?j?s?t, h?d?p?t?st, robbant?s technik?t, vas?t?p?t?s stb. is tanultak.[29] Erre a tud?sra t?bbsz?r sz?ks?ge volt a tenger?szk?l?n?tm?nynek a vil?g t?bb pontj?n.
 

A haditenger?szet szem?lyi ?llom?nya, hierarchi?ja ?s (egyes posztokra jellemz?) p?lyak?pek t?rgyal?sa

  A haditenger?szeten bel?l term?szetesen a haj?z? szem?lyzet mindennapjaira szor?tkozom, de nem ?rt l?tni, ki mindenki sz?ks?ges ahhoz, hogy a haj? (az egys?g) rendeltet?s szerint, optim?lis k?r?lm?nyek k?z?tt m?k?dj?n. Az eml?tett el?l?ptet?si rendszeren, a munkak?r?k, feladatok, vonatkoz? szolg?lati szab?lyokon, juttat?sokon stb. k?v?l olyan kev?ss? kutatott t?m?ra is ki kell t?rni ak?r a tenger?szet, mint perspekt?va, a tenger?sz p?lya, annak megbecs?l?se a kor t?rsadalm?ban (hadsereg?ben). A tenger?szet (poz?ci?k szerinti vizsg?lattal), mint ?letforma hat?sa a szem?ly m?velts?g?re. A leg?nys?g, tisztikar k?r?b?l kiv?lasztott p?lyak?peken kereszt?l nyomon k?vethetj?k azt, milyen hat?ssal volt ez a mobilis ?letforma a szem?ly ?let?re, vil?gn?zet?re k?s?bb, m?r leszereltk?nt (ha ennek k?vet?s?re m?d ad?dik) sorsa tov?bbi alakul?s?ra.[30]
 
  A matr?zt?l a Nagyadmir?lisig ha v?gigvessz?k a rangokkal, rendfokozatokkal j?r? k?teless?geket, jogokat, felel?ss?get olyan viszonyrendszert ismerhet?nk meg, amely seg?ts?g?vel meg?rthet? a "tenger?szt?rsadalom" hierarchikus fel?p?t?se, tagoz?d?sa. Ha megfigyelj?k a nemzetis?gi megoszl?s?t egyes rangcsoportoknak, posztoknak, ?rdekes k?vetkeztet?sekre juthatunk. M?r mag?ban felt?n? az is, hogy a cseheket ink?bb a tiszti, a magyarokat a t?z?ri, altiszti, az osztr?koknak az "officiumi", tiszti posztok jutottak a kort?rsak szerint. Ha a hivatalos jelent?seket, besz?mol?kat is figyelembe vessz?k, ?s sz?molunk a kor politikai c?lkit?z?seivel (pl.: I peri?dus, az olaszok kiszor?t?sa, osztr?kok t?rnyer?se... stb). nagyj?b?l kirajzol?dik a birodalom ?ltal?nos nemzetis?gi t?rekv?se. M?gsem teljesen igaz ez. Magyarok (lassan) n?vekv? ar?nyban ker?lnek a tenger?szethez, lesznek tiszt? is. A horv?tok, csehek, n?metek a megszerzett "tradicion?lis posztokat" pr?b?lj?k meg?vni, de mint eml?tettem az 1910 el?tti ?vekre m?r olyan specializ?lt szolg?latok is kialakulnak, amelyekn?l ez az elv sem igaz?n ?rv?nyes?lhet egy?rtelm?en.
 
(h?rad?s); ( villanyszerel?,) (torped?szolg?lat). A specializ?ci? nem z?rja ki a nemzetis?gek k?z?tti verseng?s. (Pl: osztr?k, magyar, horv?t t?z?rek verseng?se), amit ha j?l haszn?lnak ki, m?g jav?thatja is a hat?konys?got az?ltal, hogy mindenki fel?l szeretn? m?lni a m?sik teljes?tm?ny?t. Term?szetesen f?leg a h?bor? v?ge el?tt megszaporodnak az agit?ci?s propaganda hat?s?ra a nemzetis?gi konfliktusok, el??t?letek, esetleg felsz?nre ker?lhetnek olyan elnyomott v?lt, val?s s?relmek, amelyek a haj? egys?g?t nemzetis?genk?nti t?r?svonalakkal szabdalja. Viszont, forr?skritik?val kell kezelni ?ppen emiatt a 20-as, vagy m?g k?s?bb keletkezett visszaeml?kez?seket, hiszen azokban sokszor aktu?lpolitikai sz?lakkal is sz?nes?tett narrat?v?n kereszt?l adj?k vissza az egykori esem?nyeket. Emiatt kell(ene) a konkr?t, els?sorban vizsg?lati anyagokkal, vagy legal?bbis adminisztr?ci?s nyommal rendelkez? ?gyeket g?rcs? al? venni.
 
  Ennek l?tsz?lag ellentmond az, hogy a haj?n k?v?l, idegen f?ld?n az identit?s m?s alapok szerint ?p?tkezik, pl.:"Mi a Zr?nyi sorhaj? tenger?szei", "Mi a Monarchiab?liek". Erre t?bb p?ld?t is l?thatunk, amikor az identit?s alapj?t a haj?egys?g k?pezi, m?g a nemzeti identit?s h?tt?rbe szorul.
 

A haj?, mint ?lett?r; napirend a haj?n[31]

  (Csak kiemelve p?r jellemz?t.) A haj?, az "egys?g" jelen a narrat?v?ban az ?lett?r. A tervez?si saj?toss?gokat most nem a harc?rt?k, hanem az ?lhet?s?g, a t?rhaszn?lat szempontj?b?l vizsg?lom. A kutat?st sz?nes?ti, hogy a vizsg?lt k?t-h?rom korszakon bel?l m?s-m?s hadihaj?t?pusok voltak rendszerben, mindig az adott technikai fejl?d?snek megfelel?en.


 
K?p forr?sa: Novara fregatt: http://www.uow.edu.au/~morgan/graphics/nov4.gif
 

 
 
K?p forr?sa: CSONKAR?TI. 1997. 61. o.
 

  Az I. korszak jelen esetben a vitorl?s haj?k kora,
  II. a vitorl?s-g?phaj?k,
  III. a g?phaj?k kora, ?s itt kell egy k?l?n r?szkorszakot kijel?lni, az I. vh. id?szak?t. Ez ?ppen a h?bor?s, harck?sz?lts?gben, vagy bevet?sen t?lt?tt, a b?keid?szakt?l elt?r? k?r?lm?nyek miatt sz?ks?ges. A t?bbi peri?dus egym?st?l t?rt?n? megk?l?nb?ztet?s?t a haditechnika ?s haj?z?s ter?n bek?vetkezett gyors v?ltoz?s indokolja, hiszen a g?z?zem megjelen?se, illetve t?k?letesed?se, az elektronika fejl?d?se, a fegyverrendszerek bonyolultabb? v?l?sa, mindezek ?zemben tart?sa ?jabb ?s ?jabb konstrukci?s megold?sokat ?s persze szakembereket ig?nyeltek.
 
  K?l?n ?rdemes lesz v?gigtekinteni a matr?zokt?l a tisztekig a sz?ll?s, ?tkez? ?s munkaterek jellegzetess?geit, kialak?t?s?t. A szakr?lis (pl.: istentisztelet, temet?s, megeml?kez?s, napt?ri/?llami ?nnepek) ?s prof?n (pl.: fogad?sok, tiszteletad?s, szemle, par?d?) alkalmak t?rhaszn?lat?t a leg?nys?g k?r?ben.
 
  A k?l?nb?z? egys?gek, (haj?oszt?lyok) m?s-m?s lehet?s?get ny?jtottak. Egy tengeralattj?r?, rombol? igen sz?k?s, egy cirk?l? sem b?velkedik "szem?lyes terekben", egy csatahaj?n is a gyakorlatban csak a tiszteknek volt igazi "?lettere". Az o-m haj?k (itt csak a csatahaj?kat eml?tem) kevesebb sz?n, ?s ?desv?zk?szlettel haj?ztak,[32] mint pl. francia kort?rsaik, ?gy m?ret?k is kisebb volt (152m, 21 600 t). Ez azonban el?nyt is jelent, hiszen fegyverzet?k, p?nc?lzatuk er?s, ugyanakkor kisebb tal?lati fel?letet jelent a kisebb test. A haj?n a fegyverzetnek, g?peknek kellett a hely, az emberi t?nyez? m?sodlagos a tervez?sben. Az ?lland? zaj, v?z-nedvess?g, tumultus, kiab?l?s, legt?bb helyen mesters?ges f?ny, ?s a hull?mz?s miatti imbolyg?s, sz?ll? sz?npor-korom, ?s a legk?l?nf?l?bb szagok (a trimmt?l - s?zott marhah?sig) megszokott volt[33]. A matr?zok "kabinja" a naponk?nt kiosztott, kamp?kra akasztott f?gg??gy (H?ngematt), ezen aludtak vagy kint a fed?lzet valamely r?sz?n. Minden felszerel?s?k, t?rgyuk a tenger?szzs?kban, kad?toknak a kb. 1 m3-es tenger?szl?d?ban volt.[34] A tiszteknek rang szerint k?l?nb?z? kabinok, sokszor ?rt?kes kieg?sz?t?kkel, az admir?lisi szalon egyenesen luxussal ?llt rendelkez?sre (kb. a tat r?sz?ben, a haj? utols? 1/3-ada, kb. 60-80 f?nek). A matr?z ("a mali") haj? elej?n, az els? fed?lzeten kapott sz?ll?st[35] (kb. 1000 ember). B?k?ben (jellemz?en) a tisztek a haj? jobb oldal?t (felj?r?it) ?s tatj?t, m?g a bal oldalt, ?s az orr?szt (kb. els? harmad) a leg?nys?g haszn?lta.[36] A haj?n ezen k?v?l sz?mos helys?g volt, ahov? nem l?phetett be csak az illet?kes (fegyverrakt?r, mun?ci?s rakt?rak, vez?rl?k stb.). Harc?szati k?sz?lts?gben (un. ?tk?zet?ll?sban) mindenki a szolg?lati hely?n (pl.: ?tegek mellett) tart?zkodik, eszik.
 

?tkez?s

  Az ?tkez?sn?l meg kell eml?teni, hogy a tisztek a tiszti ?tkezd?ben, (b?keid?ben) a (nagyobb haj?kon) zenekar dallamai mellett ettek, m?ves porcel?nb?l. A leg?nys?g a sorsz?mozott "bak-on" (ami 12-14 szem?lyes felf?ggesztett asztalt jelent, fel?gyel?je, kiszolg?l?ja a "bakgast"),[37] ?tk?zet?ll?s alatt a padl?n, a szolg?lati helyen f?med?nyekb?l. A kort?l ugyanakkor nem szokatlan tiszt, ?s leg?nys?g szolg?lati k?r?lm?nyei k?z?tti k?l?nbs?g. Jelen esetben a rendelkez?sre ?ll? terek haszn?lata ar?nyaiban val?ban szembet?n?k.[38] Az ?tel min?s?g?t egy tiszt ellen?rizte k?stol?ssal, a parancsnok adott enged?lyt felszolg?l?sra. ?tkez?s alatt nem zavarhatt?k a leg?nys?get. Az ?telt a haj?konyh?n, illetve a p?ks?gben k?sz?tett?k, ugyanakkor azt, a mag?n ?zemeltet?s? kantinban ki lehetett eg?sz?teni.[39] A rangl?tr?n el?rehaladva egyre k?nnyebb a meg?lhet?s is. F?hadnagyk?nt: "23 ?ves koromban biztosan ?n?ll? leszek, mert rendes nyugodt ?letet ?l? ember a behaj?z?si p?tl?kokkal kapott annyit havonta, amib?l gond n?lk?l meg lehetett ?lni"[40] A szakmai vit?k kiterjednek az ?tel min?s?gi ?s mennyis?gi k?rd?s?re is,Cheap Omega Replica watches ?gy azt gondolom, erre nemzetk?zi ?sszehasonl?t?s c?lj?b?l mind a "men?", mind a v?gzett munka/energia bevitel szempontj?b?l ?rdemes lesz kit?rni, mind a h?rom peri?dusn?l.


 
K?p forr?sa: DIETER WINKLER ALBUM. 1997. 46. o. (1910)
 

?tkez?s ?tk?zet?ll?s alatt. Az ?tkez?sr?l sz?l? cikkben r?szletesebben kit?rek a leg?nys?g, a tisztikar ell?tm?ny?ra, annak el??ll?t?s?ra, sz?toszt?s?ra. Ez a h?rom a bevezet?sn?l eml?tett peri?duson bel?l, valamint az egyes t?pusok saj?toss?gai alapj?n is v?ltozott. Egy torped?rombol? ?s egy csatahaj? is m?s k?r?lm?nyeket biztos?tott. M?g a nagyobb egys?geken ?n?ll? ?zemekben ?ll?tott?k el? az ?teleket, azt ki lehetett a zsold rov?s?ra eg?sz?teni a kantinb?l, addig egy kicsi rombol?n korl?tozottak voltak a lehet?s?gek, legt?bbsz?r konzerv?telek ?lltak a rendelkez?sre. A men? t?p?rt?k?nek meghat?roz?sa mind a h?rom peri?dusban igyekezett a lehet?s?gekhez k?pest kiszolg?lni az ig?nyeket szakm?k (ig?nybev?tel) szerint, figyelembe v?ve az ?vszak, id?j?r?s, ?s ?ghajlati ?v saj?toss?gait.
 


 
A k?pen az ?tel "el?k?stol?sa" l?that?. Ez a szok?s nem csak a vitorl?s haj?kon, hanem mind a h?rom peri?dusban k?telez?en megvolt. A mellv?den a H?ngemattok l?that?ak f?lrakva a csarnakk?telek el?tt.
 
K?p forr?sa: DIETER WINKLER ALBUM. 1997. 61. o. (1893)
 

 
  A napirend. Ez volt a tenger?sz ?let?nek a "kerete". Rolex Datejust 36mm Repica watches Alapja a v?rta-rendszer. Az un. "v?rt?k" a leg?nys?g 50%-?t ?rintette. 4 ?r?nk?nt v?ltva egym?st volt ?rs?g, ?s pihen?. (00 - 24:00ig.) Egy ?tlagos napon b?keid?ben a feladatok a k?vetkez?kb?l ?lltak v?zlatszer?en (1912 nov. Sanghaj, SMS I. Ferenc J?zsef cirk?l?n): Reggeli 06:00 Ruhamos?s haj?tisztogat?s: (W?sche waschen und Schiffreinigung) 8 - 9:30 elk?sz?lni (Einstallen!) Ekkor szokott a k?telez? orvosi vizsg?lat is megt?rt?nni. Zs?k, ruha ?s cip?tiszt?t?s. Quartierwisit: szakaszszemle/kihallgat?s. Ut?na jav?t?sok, apr?bb munk?k. 12:00 eb?d: Allemann Schaft. 14:00 ig pihen?. 14: 00 sorakoz? (Antret) valami gyakorlatra; l?kponyva gyakorlat, t?zriad?, partrasz?ll?s stb. (Neider Exerzier). 18.00: Abendverlesen 18:30 vacsora, 20:00ig szabadid?, ?jjel f?nysz?r?gyakorlat stb. Ezt tark?totta n?ha egy-egy "kir?ndul?s" sz?razf?ld?n, teljes menetfelszerel?sben.[41] ?jjel ?rs?gek, ?s megfigyel?k szolg?latban l?v? csoportjai v?ltogatt?k egym?st. Voltak hetente ism?tl?d? feladatok, mint pl.: a zs?k, ?s ruhavizsg?lat. Ha a haj? ?ppen haladt, term?szetesen minden ?rintett talpon volt, aki sz?ks?ges a haj? m?k?d?shez. Ezen k?v?l lehet?s?get kaptak - ha a k?r?lm?nyek engedt?k - a "kimen?re" szigor? szab?lyok alatt, ?s id?re vissza kellett ?rkezni a haj?ra, ahol ut?na l?tsz?mellen?rz?s, ?s kihallgat?s volt.[42] A v?rt?k, a kiosztott feladatok alapos figyelmet ig?nyelnek, hiszen legbesz?desebb forr?sai a leg?nys?g mindennapjainak.
 

Parancs?tad?sok, h?rk?zl?s

  A parancs?tad?sok a haj?n k?rt (kor?bban s?p, dob) jelekre t?rt?ntek.[43] Ez tulajdonk?ppen egy 300 dallamb?l ?ll?,[44] kombin?lhat? jel egy?ttes volt, amely a sz?beli parancsokat (pl.: Klar "Schiff zum Gefecht!", vagy a fentebb z?r?jelezetteket) jutatta el a haj? minden zug?ba[45] (a riad?kt?l ?t a horgony/b?j?ra ?ll?sig gyakorlatilag minden parancsot). A haditenger?szet partrasz?ll? matr?zait (tenger?szk?l?n?tm?nyt[46]) is k?rt?s?k kis?rt?k. A haj?k egym?ssal ?s a sz?razf?lddel z?szl? ?s f?ny, illetve r?di?, morse jelekkel kommunik?ltak. Mindennek l?tsz?ks?glet? elsaj?t?t?s?ra k?l?n gyakorlatokat sz?ntak. Kiemelend? William Haslam, Brindisiban dolgoz? brit k?dfejt? hadnagy jelent?se az o-m hdt. r?di?saival, rejtjelez?ivel kapcsolatban: "1918 elej?n szak?rt? k?dfejt?k dolgoztak velem a Room 40-t?l, akik nem tudt?k megfejteni az osztr?k-magyar haditenger?szet k?djait, mert jobban k?dolnak, mint a n?metek, ?s mert az osztr?k-magyar haditenger?szeti akci?k az Adri?n az ellens?g cs?ndj?vel p?rosulnak..."[47] Az o-m haditenger?szetnek kit?n? k?dfejt?i voltak. T?bb titkos ellens?ges akci?t (evaku?l?s, cirk?l?sok, stb.) sikeresen lelepleztek.[48]
 


 

A z?szl?jelek v?gig megmaradtak a t?rgyalt id?szakban. A III. peri?dus egyik egys?g?nek csata?rboc?n munk?t v?gz? matr?z m?r az "?j kor" szakembere. A f?ny, z?szl?, ?s r?di?jelek egyszerre t?rt?n? alkalmaz?sa mindennapos volt m?g a III. peri?dusban is. A haj?n sz?cs?vek, telefonok, k?rtjelek ?s persze az elh?rhedt "tiszti ord?t?s" az, ami biztos?totta a kommunik?ci?t. Az I. vh. id?szaka mag?n viseli az ?tmenet legt?bb jegy?t e t?ren is. Ez amiatt k?l?nleges, mert olyan specialist?k munk?iba is belel?tunk, amelyet a II. vil?gh?bor?ban m?r nem tal?lunk meg.
 


 
 
K?p forr?sa: Gy?ri 1935. 133. o.
 

Egy?b jellegzetess?gek

 
Orvosi ell?t?s: Ezt a h?rom kronol?giai peri?duson bel?l t?bb alpontra kell bontani. A rendszeres rutin sz?r?sek/megel?z?s, a s?rg?ss?gi beavatkoz?sok/kialakult eg?szs?g?gyi v?szhelyzetek f?lsz?mol?sa. A haj?orvosok ?s az eg?szs?g?gyi szem?lyzet tev?kenys?ge k?t tov?bbi ter?leten a haj?n ?s a sz?razf?ld?n v?gzett munk?ra is kiterjed. A haj? orvosi m?szerezetts?ge ?ltal?nosan az alapell?t?s m?szerein t?l f?gg?tt a haj? t?pus?t?l, k?szenl?ti ?llapott?l, a k?ldet?s c?lj?t?l, annak hossz?t?l, v?rhat? szakmunkai balesetekt?l, milyens?g?t?l, ?s az ?rintett klimatikus jellemz?k emberi szervezetre gyakorolt v?rhat? hat?s?t?l.
 
  Nagyobb haj?kon k?t k?rh?z m?k?d?tt, az egyik ebb?l a k?t ?gyas izol?lhat?, fert?tlen?thet? j?rv?nyk?rh?z. Mindennapi vizsg?lat, ?s heti nagyvizit volt a leg?nys?g sz?m?ra. ?tk?zet?ll?s idej?n a b?rt?nfolyos?n (haj? els? fele) volt a seb?szet, illetve a h?ts? k?t?z? az olajf?rd?vel (?g?si s?r?ltek, g?zzel forr?zott f?t?k r?sz?re) pedig a g?zf?rd?ben (haj? h?ts? fele) lett fel?ll?tva.[49] A h?rom peri?dus orvosi ell?t?s?r?l, az orvosok munka ?s ?letk?r?lm?nyeir?l, a f?bb betegs?gekr?l, a beavatkoz?sok, kezel?sek hat?konys?g?r?l sok adat ?ll rendelkez?sre. Egyr?szt a haditenger?szet nyilv?ntart?saib?l, valamint amiatt, mert t?bb visszaeml?kez?s a haj?orvos toll?b?l maradt meg sz?munkra.
 


 
In DIETER WINKLER ALBUM. 1997.
 

  Orvosi sz?r?vizsg?lat. A behaj?z?, vagy kimen?r?l visszat?r? leg?nys?g azonnali sz?r?se alapvet?en fontos volt, hiszen z?rt k?z?ss?g l?v?n egyes fert?z?sek nagy vesz?lyt jelenthettek. Nem ritk?n karant?n al? vettek egy haj?t, ugyanakkor gyakran egy eg?sz kik?t?t is a betegs?gek terjed?s?nek megakad?lyoz?s?ban. A haj?orvosok munk?ja ugyanakkor kiterjedt seg?ts?gny?jt?s c?lj?b?l, vagy kutat?si/ diplom?ciai megfontol?sb?l a sz?razf?ldre is. Nem ritk?n egyes balesetek, j?rv?nyok, akut probl?m?k, s?rg?s beavatkoz?sok alkalm?val (pl. sz?l?s, amput?ci?, ?g?s, l?fegyver baleset, m?rgez?sek stb.) a sz?razf?li (bennsz?l?tt) lakoss?g cs?nakokon kereste meg a k?zelben horgonyz? hadihaj?t, vagy az orvos indult biztos?t? ?s kieg?sz?t? felcser szem?lyzettel a partra seg?teni. Ez term?szetes, hiszen egyn?mely nagyobb hadihaj? m?szerezetts?ge, gy?gy?szati infrastrukt?r?ja (a szakmai f?lk?sz?lts?gr?l nem is besz?lve) ?sszem?rhetetlen?l nagyobb volt, mint amit a sz?razf?ldi lehet?s?gek biztos?tani tudtak. Nem t?lz?s meg?llap?tani, n?ha t?bb sz?z, ezer m?rf?ldes k?rzetben a hadihaj? ?s szem?lyzete jelentette az egyetlen lehet?s?get a sz?razf?ldiek sz?m?ra, a vil?g t?bb pontj?n.
 
  Szab?lyszeg?sek, b?ntet?s kiszab?sa, b?ntet?s v?grehajt?s. Megeml?t?s?n?l figyelembe kell venni, z?rt k?z?ss?gr?l, ?s roppant vesz?lyes munkat?rr?l van sz?, ahol t?bb sz?z, ha nem ezern?l is t?bb ember ?lete a t?t. Emiatt illetve, mert a hadihaj? mag?ban is jelent?s katonai - politikai er?t k?pvisel, igen fontos volt a fegyelem betartat?sa. Mivel a haj?n mindig szem el?tt vannak a tisztek, l?tv?nyosan ceremoni?lis etikett is biztos?totta sz?mukra a tiszteletet. A leggyakoribb b?ntet?s a kik?ttet?s - (pl.: gyakorlat megtagad?s??rt), (r?gebben h?gcs?n ?ll?s - "hurr?"-z?s?rt, sapkadob?l?s?rt), vasba ver?s - ("oktalan kiab?l?s?rt"), elz?r?s - (pl.: foltos ruh??rt), s?t?tz?rka - (pl.: kimarad?s?rt), kihaj?z?s megtilt?sa, b?ntet? feladatok elv?gezet?se - (apr?bb szab?lyszeg?s?rt) stb.[50] A szolg?lati hely elhagy?sa miatt fegyver is haszn?lhat?.[51] Bizonyos b?ntet?s al?l (indokolt esetben) a haj?orvos felment?st adhatott.[52]
 


 
DIETER WINKLER ALBUM. 1997. 78. o. 1910.
 

  Preszt?zs, verseng?s a flott?k k?z?tt Ennek meg?rt?s?re vegy?nk egy egyszer? esetet a sok k?z?l: Beyrut kik?t?je (1914, amikor az SMS Viribus Unitis, SMS Tegetthoff, SMS. Zr?nyi ?s torped?haj?ik indultak cirk?l??tra): "...egy francia, ?s egy orosz hadihaj? vesztegelt ott. Mi annak rendje ?s m?dja szerint kik?t?tt?nk, gy?ny?r?en, katonai fegyelemmel v?gezt?k a horgonyok leereszt?s?t, hadd tanuljanak t?l?nk a francia, ?s orosz tenger?szek, akik az eg?sz horgony leereszt?s alatt nem vett?k le r?lunk a szem?ket".[53]

  Ezut?n Alexandri?ban: "?sszehasonl?tottan a mi tenger?szeinket az Alexandri?ban l?tott francia, orosz tenger?szekkel. B?szk?n mondhatom, hogy m?g n?lunk d?lut?n is v?gzett munk?t a leg?nys?g, addig a francia ?s orosz haj?kon csak d?lel?tt dolgozott, ?s m?r d?lut?n 2 ?r?t?l zenesz? mellett t?ncoltak, sz?rakoztak. N?lunk minden nap mindenki munkaideje be volt osztva, m?g k?lf?ld?n is. A francia ?s orosz hadihaj?n megl?tszott ennek a f?lnapi munk?nak az eredm?nye. A eg?sz haj? fest?se minden?tt szennyes, piszkos volt."[54]
 
  ?tmeneti, de szint?n preszt?zzsel b?r? kateg?ria a sport is. Itt f?leg a ragett?ra, ?s a nemzetk?zi tenger?sz sportversenyek jelent?s?g?re gondolok. A haj?n a leg?nys?g t?bb f?le sportot ?zhetett, a birk?z?st?l atl?tik?ig. A kond?ci? megtart?s?n k?v?l ez a verseng?snek is lehet?s?get biztos?tott. Szabadidej?kben j?t?kkal (pl.: m?ra, tiltott tarakk), ?s amat?r zenekarokkal m?latt?k idej?ket a fed?lzeten.[55]
 
  ?nnepek, tenger?sz?nnep; szakr?lis t?r a haj?n A k?vetkez? r?szekre lehet bontani a szakralit?st a fed?lzeten. A mindennapi k?z?ss?gi vall?sgyakorl?s, ?s hivatalos egyh?zi ?nnepek (?ltal?ban nemzetis?gek szerint k?l?n ?nnepelt pl.: kar?csony, ?j?v, speci?lis, tenger?szhagyom?ny dikt?lta form?ban),[56] temet?s (haj?r?l, illetve sz?razf?ld?n). A haj?n a haj?lelk?sz (katonai pl?b?nos) a szertart?sok vezet?je, a haditenger?szeti pl?b?nia, ill. a ker?leti esperes al? tartozott rendeletileg (1887. szolg?lati szab?lyzat 23.? ?ltal) meghat?rozott m?don, akit az apostoli t?bori helyettest?l kap lelk?szi jurisdictiot.[57] Ezen fel?l meg kell eml?teni a tenger?sz?nnepeket, mint pl.: a "f?lid?", ?s az utols? "100 (m?g szolg?latban elt?lt?tt) nap",[58] illetve a vegyes (f?leg dalm?t,) nemzetis?gek hiedelemvil?g?b?l ?ssze?llt roppant ?rdekes hiedelemrendszert.[59]
 


 

Istentisztelet. A taton a K.U.K. fels?gjelv?ny?t megjelen?t? drap?ri?kb?l kialak?tott szent?j, el?tte az olt?r l?that?. Megfigyelhet? a leg?nys?g ?s a tisztikar elk?l?n?l?se. K?p forr?sa: DIETER WINKLER ALBUM. 1997. 111. o. (1914)
 


 
K?p forr?sa: DIETER WINKLER ALBUM. 1997. 113. o. (1910)
 

 
K?p forr?sa: Gy?ri 1935 198. o.
 

  A kar?csony (1914 december?ben az SMS Zr?nyin) a k?vetkez?k szerint zajlott. 10 - 12 f?s csoportokban, legt?bbsz?r nemzetis?gek szerint ?lt?k meg az ?ppen szolg?latot nem teljes?t?k a kar?csony ?nnep?t, az otthoni szok?sok szerint. Egy-egy REDUIT kiv?lasztva z?szl?kkal takart?k el az ?gy?kat, l?d?kb?l asztalt k?sz?tettek, erre tett?k a f?t, amit nemzeti sz?n? l?mp?kkal cukrokkal, l?ncokkal d?sz?tettek. A vacsora ut?n, vas?rnapi ?nnepl?be ?lt?ztek a tenger?szeket, egy a legid?sebb szolg?lati ?v?t t?lt? tenger?sz egyemk?nt k?s?rte be a s?t?t helys?gbe, ?s ?ltette t?rsait a fa k?r?. Ezut?n gy?jtott?k f?l a f?n a l?mp?kat. N?m?n kellett ?lni?k a csengetty? hangj?ig, amikor felkapcsolhatt?k a fa vil?g?t?s?t. A pl.: magyarok k?z?tt a Magyar Kir?lys?g eg?sz ter?let?r?l ?rkezett tenger?szek saj?t n?t?ikat adt?k el?, k?zben kiv?telesen f?nt maradhattak 21:00-ig besz?lgethettek, bort, pazararett?t ihattak.
 
  K?rd?s, miben k?l?nb?z?tt ilyenkor az ell?t?s, a szolg?lat a h?tk?znapit?l az eml?tetteken k?v?l? Mennyiben rokon?that? egy?b, frontszolg?lat k?zben tartott ?nnep a haditenger?szetn?l bevett ?nnepekkel? Kell? adatok eset?n az egyes haj?t?pusok adta k?r?lm?nyek k?z?tti k?l?nbs?geket is f?l kell der?teni, milyen volt egy ?nnep a rombol?kon, cirk?l?kon, sor ?s csatahaj?kon. (Itt csak utal?s ?s viszony?t?sk?ppen hangzik majd el egy-egy adat a tengeralattj?r?n meg?lt igen szer?ny "?nnepekre".)
 
   A szakr?lis t?r kialak?t?sa. A cirk?l? tatj?n, a gyorst?zel? ?gy? szomsz?ds?g?ban a cetel?vel (napv?d? ponyva) ?s a korl?tra helyezett ponyv?kkal kialak?tott "apszis". A teljes olt?rszents?g, M?ria a kis J?zussal k?p, valamint a K.U.K. Haditenger?szet z?szl?ja l?that?. Megkap? a l?tott diszharm?nia, mik?nt alakul ?t szent helly? a gyorst?zel? ?gy? ?s k?rnyezet?nek rideg, prof?n tere. A k?t elt?r? funkci? k?t egym?st?l teljesen k?l?nb?z? magatart?sform?t k?v?n meg a leg?nys?gt?l is. A terek ilyen jelleg? metszete, illetve multifunkcionalit?sa r?szben a hely sz?k?vel magyar?zhat?. Nem szabad elfeledni azt, hogy ez a kett?ss?g viszont a haj?hoz val? k?t?d?st is er?s?tette, hiszen a teljes emberi ?let t?bb dimenzi?j?t is k?pes volt ez a k?l?nleges ?lett?r egyszerre megjelen?teni. Mindezek, valamint a gyakorlati k?pz?si m?dszer (a tisztjel?ltek is ugyan?gy v?giggyakorolt?k a matr?zok ?ltal bet?lt?tt feladatk?z?ket) is megteremtette a tiszt-leg?nys?g ?sszetart?st, a haj?hoz val? ragaszkod?st, ami m?lt?n volt h?res vil?gszerte. Ezek a sz?lak t?lt?tt?k meg val?s tartalommal az "egys?g" defin?ci?t, s mindezek egy?ttes szeml?let?vel lehet csak a val?s k?pet alkotni a tenger?szek mindennapjair?l.
 
 

Z?rsz? gyan?nt

   A fenti, kiragadott p?ld?kb?l is l?tszik tal?n, mennyire embert pr?b?l?, ugyanakkor v?ltozatos volt a tenger?szek ?lete. Sok, fontos jellegzetess?gre nem t?rtem ki, de tal?n arra j? volt e r?vid ?r?s, hogy ?rz?keltessem a hadihaj?, mint egys?g nem csup?n kaliberhossz-l?vegsz?m adatok megtestes?t?je, ?s nem is lehet az. Az emberi-szellemi t?nyez? kihagy?sa, a mindennapok, a szab?lyzatok nem ismerete sok "f?lre?rt?shez" vezethet! Egy p?lda: Horthy Mikl?s, mint tenger?sz ?rt?kel?se. Hamis v?d ?rte t?bbek k?z?tt a Cattar?i matr?zfelkel?s "brut?lis megtorl?s??rt", holott a k?zel?ben sem volt Cattar?nak, ?s hat?sk?re sem volt semmifajta megtorl?sra![60] S?t, kiv?teles emp?ti?val viseltetett leg?nys?ge, k?s?bb tengernagyk?nt flott?ja ir?ny?ban, amit ki is fejeztek, szolg?latukkal meg is h?l?ltak emberei.[61]
 
  A parancsnok szem?lye meghat?rozta a "haj? szem?lyis?g?t". Az antant er?k ?ltal?ban "b?tor", "vakmer?", "lovagias", jelz?kkel illetik az Osztr?k - Magyar haditenger?szet tenger?szeit. M?r a h?bor? ut?n a n?met birodalom "Prinz Eugen" neh?zcirk?l?j?nak nem csak neve, de z?szl?ja, harangja, ?s fed?lzeti z?szl??tad?si-?rs?gv?lt?si cerem?ni?i is az Osztr?k - Magyar haditenger?szet id?zt?k, ?s, mint Raeder vez?rtengernagy Horthy korm?nyz?nak kijelentette: >"a n?met haditenger?szet az Osztr?k - Magyar haditenger?szet nagy hagyom?nyai meg?rz?s?re ?s k?vet?s?re teljes erej?vel mindenkor k?sz!"< [62]
 
  A haditenger?szet nem csak tudom?nyos ?s m?vel?d?st?rt?neti, illetve hadt?rt?neti sikereket hagyom?nyozott r?nk, hanem szem?lyes ?letutak tan?s?gait is, amelyet ?r?kre meghat?rozott a Haditenger?szeti Akad?mia bej?rata f?l?tt ?ll? jelmondat: "A k?teless?g, az ?letn?l is fontosabb".
 
  ?sszefoglal?sul meg?llja hely?t a Lockroy francia tenger?szeti minisztert?l, szak?r?t?l sz?rmaz? meg?llap?t?s: "Az osztr?k - magyar birodalom haditenger?szete kicsiny ugyan, de van egy k?zmond?s, amely szerint > a legkisebb ?vegben van a legfinomabb parf?m < . [...] az eg?sz vil?gon kit?n? h?re van. Tisztjeir?l tudt?k, hogy kit?n?en k?pzettek, haj?ik pedig val?s?ggal mintaszer?ek."
 
 

FELHASZN?LT IRODALOM
 
?KOS - HORV?TH = ?kos Gy?rgy - Horv?th J?zsef: Amerre sz?l visz, s hull?m utat ?d (Avagy: magyar tenger?szek a vil?g ?ce?njain, vitorl?k alatt) Budapest, HA - J?S Bt, 2007
 
BAK 1984 = Dr. Bak J?zsef - Dr. Csonkar?ti K?roly - L?vay G?bor - S?rhidai Gyula: Hadihaj?k t?pusk?nyv. 97-113. o, 121-163. o. Budapest, Zr?nyi, 1984.
 
BALOGH - CSEPREGI ?n. = Balogh Tam?s - Csepregi Oszk?r: A Szent Istv?n csatahaj? ?s a csatahaj?k r?vid t?rt?nete. Budapest, General Press, ?.n.
 
BARCZY - KARCH 1985 = Barczy Zolt?n - Karch P?l: Hang?szok - hangszerek - hangjegyek; trombita ?s dobjelek az Osztr?k - Magyar hadseregben, ?s haditenger?szetn?l (1629 - 1918). Budapest, MTA Zenetudom?nyi Int?zet, 1985
 
BECK 1916 = Beck Zolt?n: A hadihaj?k t?z?rs?ge. Budapest, Magyar Adria Egyes?let, 1916
 
BENE - TORDY 1993 = Bede Anna: Hadihaj?n K?n?ban (Egy magyar tenger?sz napl?j?b?l 1910 - 14). Budapest, Z - f?zetek 45, 1993
 
BOZ?KY 1911 = Dr. Boz?ky Dezs?: K?t ?v Kelet?zsi?ban [sic!] (?tirajzok). I. K?tet. Nagyv?rad, Sonnefeld Adolf nyomd?ja, 1911
 
CSONKAR?TI 1993 = Csonkar?ti K?roly: Horthy a tenger?sz. Budapest, Zr?nyi, 1993.
 
CSONKAR?TI 2002 = Csonkar?ti K?roly: Cs?sz?ri ?s kir?lyi hadihaj?k. Budapest, Hajja ?s fai, 2002
 
G?SP?R 1903 = G?sp?r Ferenc: H?t ?v a tengeren (egy tenger?szorvos napl?j?b?l). Budapest, Singer ?s Wolfener, 1903
 
GIBBONS 2001 = Toni Gibbons: Haj?k enciklop?di?ja. P?cs, Alexandra, 2001
 
GREGUSS 1881 = Greguss Gy?rgy: Utaz?s Keleten 1881 ? Fels?ge Zr?nyi korvettj?n. Repr. ?.n.
 
GY?RI 1935 = Gy?ri Lajos: A cs?sz?ri ?s kir?lyi haditenger?szet b?k?ben ?s h?bor?ban. Budapest, 1935
 
HALPERN 2007 = Paul G. Halpern: Otrant?i ?tk?zet. Gy?r, Laurus, 2007.
 
HARDY (k?zirat) = Hardy (k?zirat) A Cs. ?s Kir. Haditenger?szetben, ?s a nemzeti hadseregben c r?sz.
 
HEJ = A Cs. ?s Kir. Hadi tenger?szet ?ves Jelent?sei 1913. Wien, Cs. Kir. Udvari ?llamnyomda, 1914
 
HORTHY 1990 = Horthy Mikl?s: Eml?kirataim. Budapest, Eur?pa - Hist?ria, 1990
 
KAJT?R 2007 = Kajt?r Istv?n: A cs?sz?ri ?s kir?lyi haditenger?szet jelk?pei - jogt?rt?neti h?tt?rrel. In: JURA 13. ?vf. 2007/2
 
KR?MLI 2004 = Kr?mli Mih?ly: A cs?sz?ri ?s kir?lyi haditenger?szet, ?s Magyarorsz?g. P?cs, Pannonia, 2004
 
MELICH?R 1899 = Dr. Melich?r K?lm?n: A katonai lelk?szet az Osztr?k - Magyar monarchia k?z?s hadsereg?ben (haditenger?szetn?l) ?s a magyar kir?lyi honv?ds?gn?l. Budapest, Pallasz, 1899.
 
NAGY 2003 = Nagy Mikl?s Mih?ly: Boldog b?keid?k haditenger?szei. Budapest, Korn?t?s, 2003.
 
R?VAY 2001 = R?vai Zolt?n: Titkos?r?sok (fejezetek a rejtjelez?s t?rt?net?b?l). Szeged, Lazi, 2001. 202 - 207. o.
 
WINTERHALDER 1921 = Theodor Winterhalder: Die ?sterreischisch - ungarische Kriegsmarine im Weltkrieg. M?nchen, Lehmanns Werlag, 1921
 
WINKLER = Dieter Winkler: K. (U.) K. Matrosenleben 1860-1914. Album. Wien, 1997
 
  1 K?sz?netet kell mondanom Dr. Kr?mli Mih?lynak (k?l?n a Hardy k?zirat?rt is), illetve Csepregi Oszk?rnak seg?ts?g?k?rt. Szint?n itt jegyzend? meg, hogy a jelenlegi ?rott form?ban - az el?ad?st?l elt?r?en, - csak az I. vh id?szak?r?l teszek eml?t?st, helysz?ke miatt.
 
  2 Tov?bbiakban: Osztr?k-Magyar Haditenger?szet (K.U.K Kriegsmarine) = O-M. (Tisza K?lm?n minisztereln?k k?vetel?se ?ltal lett a K.K. b?l K.U.K.; (Kaiserlisch und K?niglisch); Cs?sz?ri ?s Kir?lyi elnevez?s. A v?ltoz?s, illetve k?s?bbi v?ltoztat?sok heraldikai vonzattal is rendelkeztek. Az elnevez?s ugyanakkor t?kr?zte a magyars?g fokozatos t?rnyer?s?t is a haditenger?szeten bel?l.) KR?MLI 2004. 33. o. A haditenger?szet?ben 1913-ban 20 528 f?, ebb?l haj?n 15 736 f? teljes?tett szolg?latot. (HEJ. 1913. 32. o.)
 
  3 L?sd: KR?MLI 2004. m?v?t.
 
  4 A Monarchia kereskedelmi flott?ja a vil?gon majd 400 g?zhaj?val a 11. (903 067. Brt.) legnagyobb volt haj?teret tekintve. A fiumei haj?sgazd?k, magyar tenger?szek ?s haj?k t?rt?net?hez l?sd: ?KOS-HORV?TH 2007 m?v?t.
 
  5 1905 nov. 15. SMS. SANKT GEORG Rippel Gyula altengernagy vezet?s?vel nemzetk?zi flottademonstr?ci? vezet?je T?r?korsz?g ellen, SMS ZRINYI 1913. ?prilis 2.: Antivari el?tt..., stb.
 
  6 Ahol a politikai, kereskedelmi ?rdekek fenntart?s?ra, m?ly?t?s?re, v?delm?re, biztos?t?s?ra sz?ks?g volt erre, ott a haditenger?szet hadihaj?t ?llom?soztatott. 1869 Kelet ?zsia: ERZHERZOG FRIEDRICH, T?r?k Bir.: TAURUS, K?na: KAISEREN ELISABETH, stb... E szolg?latokat t?bbsz?r egym?st v?lt? haj?egys?gek (vagy ak?r egyszerre t?bb is) v?gezte, ak?r egy id?ben a vil?g t?bb pontj?n p?rhuzamosan is. CSONKAR?TI 2002, 124-128. o. , HEJ ?vfolyamai.
 
  7 1869 Szuezi csatorna megnyit?sa, 1895 Kiel (Vilmos cs?sz?r) csatorna megnyit?sa, 1911 V. Gy?rgy koron?z?sa...
 
  8 Csak p?r: 1859-70 Adria kutat?s, 1871-72 ?-Amerika, Nyugat Indi?k, 1874-76 vil?g k?r?li ?t, 1872-74 ?szaki-sarki exped?ci?, 1882: arktiszi Jean-Mayen szg. kutat??llom?sa, 1893-94: Azori szgk, 1895-97 vil?g k?r?li ?t, 1913-14: Kelet ?zsia, stb... Ezen kutat?sok geol?giai, geogr?fiai, biol?giai, tengerbiol?giai, stb. kutat?sok voltak, nem ritk?n t?rsadalomtudom?nyi (etnol?giai) hozad?kkal is. L?sd: NAGY 2003. m?v?t
 
  9 HALPERN 2007. 21.o.
 
10 HALPERN 2007. 17. o.
 
11 L?sd pl.: Novara -> Thionville 1941 ig; 100M (I. o. torp. nasz?d) ->1943 ig; l?sd m?g BAK 1984. 121-163.o
 
12 T?bbsz?r megpr?b?ltak az o-m f? hadikik?t?be bet?rni, ez egyszer egy MAS-nak siker?lt. T?bb k?s?rletet meghi?s?tottak, pl. a Grillo ("ugr?nasz?d" l?nctalpas m?sz? nasz?d GIBBONS 2001. 320. o) bet?r?se, els?llyeszt?se. Horthy admir?lis lovagias magatart?s?ra utal, hogy gratul?lt az ellens?g szem?lyzet?nek vakmer? pr?b?lkoz?s??rt! Ez a v?gy oda fajult, hogy az USA is 1918-ban tervet k?sz?tett a bet?r?sre (Williems E. Sims ?ltal) Pre-dreadnoughtokkal, ill. Sabbioncello-n val? partrasz?ll?ssal. HALPERN 185. o.
 
13 L?sd pl.: WINTERHALDER:1921. 17-20. o, HALPERN: 2002, 23. o. HORTHY: 1990. 82-86. o.
 
14 J?l mutatja a k.u.k. haditenger?szet ?s a haditenger?szeti rep?l?k egy?ttm?k?d?s?t az eset, hiszen rep?l?g?pes t?zvezet?st kaptak a hadihaj?ink! CSOMKAR?TI: 2002. 160, 186. o. Otrant?n?l: HALPERN: 109. o.
 
15 CSONKAR?TI 2002. 168-171. o. 185-86 o.; HALPERN: 2007. 22. o.
 
16 N?met, P?l?ban ?llom?soz? tengeralattj?r? (magyar bem?r?tiszttel), amelyet az o-m hdt. felvett lajstrom?ba, hiszen N?met o. ekkor m?g nem ?llt hadban Olaszorsz?ggal. ?gy lett U-26. az UB 14.
 
17 CSONKAR?TI 2002 207. o. A nem legy?z?tt, de sok bossz?s?got okoz? haj?k k?z?l az SMS PRINZ EUGENT a JEAN BART, a FRANCE, ?s a BRETAGNE c?lhaj?nak haszn?lta. M?ig nem lehet roncs?hoz lemer?lni. Ez volt a francia flotta szimbolikus "el?gt?tele" a fegyvereit?l megfosztott, kik?t?tt haj?val szemben, az o-m hdt.-t?l elszenvedett sz?gyen?rt.
 
18 ?rdekes, az om-flotta a V?r?s tengeren is saj?t szem?lyzet?t tartotta a g?pek mellett, sokszor 70?c f?l?tt is, nem vett?k ig?nybe a "bennsz?l?tt (egyiptomi) f?t?ket". BOZOKY 1911. 23. o. HORTHY 1990, 17. o, GY?RGY: 1935 150. o. Viszont kij?rt a tisztelet is e "n?ma h?s?knek" (Scholcz Andor fregatthadnagy), a : "der?k f?radhatatlan f?t?k p?ld?s teljes?tm?nye el?tt" (norvalli Konek Emil) id: CSONKAR?TI 2002. 120 p. Ezen fel?l a folyamatos gyakorlatoz?s is mindennapos volt... Az ?g?s ellen a f?t?k locsol?s?val v?dekeztek. E kegyetlennek t?n? k?r?lm?nyek edzett?k meg a szem?lyzetet, ?s adtak plusz p?r csom?t a h?bor?ban, ami viszont az ?letet jelentette! (ilyen melegben a fed?lzeten is fel?ll?tott?k a tust, kifesz?tett?k a "cetel?t" (?rny?kol? v?sznat) b?keid?ben a leg?nys?g r?sz?re.) GY?RGY 1935. 165. o.
 
19 HALPERN 163. o.
 
20 HALPERN 164. o.
 
21 HALPERN 164. o.
 
22 HARDY k?zirat 76. o.
 
23 GREGUSS 1881. 46. o.
 
24 GY?RI 1935. 108. o.
 
25 HALPERN 2007. 164. o. L?sd m?g az o-m hadihaj?k t?z?rs?g?r?l b?vebben: BECK: A HADIHAJ?K T?Z?RS?GE 1916. Sem a p?nc?lzat, sem az l?ved?k ?t?t?ereje t?r?n nem volt okunk a sz?gyenkez?sre. Ebben a korban 16-18 km-n?l messzebbre nem lehetett c?lozni, fizikai okok miatt. Ezen a radar, ?s az "intelligens fegyverek" seg?tettek, a c?lk?vet?/r?vezet? eszk?z?kkel.
 
26 GY?RI:. 1935. 53. o.
 
27 TORDY/BENE: 1993. 8. o. (Irodalomjegyz?kben BENE n?vn?l szerepel!)
 
28 HARDY k?zirat: 62. o.
 
29 TORDY/BENE: 1993. 8. o
 
30 Ezt legink?bb a visszamaradt ?n?let?r?sokb?l lehet k?vetni, esetleg secunder forr?sokb?l, amennyiben azok el?rhet?ek.
 
31 Nyilv?n a tenger?sz?let kutat?s?hoz rengeteg forr?st kell felhaszn?lni, a haj? tervrajzok (?lett?r), t?rgyi eml?kek, szem?lyes, hivatalos dokumentumok, korabeli ?s mai p?rhuzamok keres?se a jobb meg?rt?s v?gett stb.
 
32 Ez az?rt volt, mert nem folytatott gyarmatpolitik?t Ausztria-Magyarorsz?g. Ugyanakkor ezt t?bben fel is vetett?k, mint Tegetthoff, ?s Horthy admir?lisok. ?k szenel?, ?s egy?b (nyersanyag)dep? biztos?t?b?zisok megszerz?s?re, n?pess?gfelesleg levezet?s?re gondoltak, ?gy f?ggetlen?tve a flott?nkat a t?bbi nagyhatalomt?l. P?r ter?let sz?ba is j?tt, ?s felm?rt?k, mint a Salamon szigetek, V?r?s tengeri szigetek, Kelet ?zsiai ter?letek, stb. HORHY 1990. 27-29. o.
 
33 ?ppen emiatt igyekeztek tiszt?n tartani a haj?t. Mindennap fed?lzetmos?s, hetente a f?gg?leges falak, ?s az f?gg??gyak tiszt?t?sa, stb. GY?RI 1935. 61. o.
 
34 K?l?n vizsg?lati ter?let term?szetesen a t?rgyi kult?ra is, mint kincst?ri, ?s szem?lyes t?rgyak.
 
35 A haj? ilyen t?rbeli megoszt?sa igen r?gi (?kori) eredet?. A o-m korai vitorl?s haj?in m?r szint?n tudhatunk az "els?" ?s a "h?ts?" s?nc k?z?tti k?l?nbs?gekr?l.
 
36 BOZ?KY 1911. 8. o, ez persze harck?sz?lts?gben nem, csak szabadid? alatt tarthat?. Akkor is mindenk?pp t?rt?nik kevered?s, hiszen az eg?sz leg?nys?get ?rint? "semmittev?s" soha sincs egy hadihaj?n.
 
37 GY?RI 1935. 79. o.
 
38 KR?MLI Mih?ly sz?beli k?zl?se alapj?n ez az amerikai tenger?szeknek is felt?nt, az 1. vh. ut?n.
 
39 A grammra kiporci?zott adagok a v?gzett munka energiaig?ny?t figyelembe vett?k. A pl.: a f?t?k dupla reggeli, ?s emelt eb?dadagot kaptak, az ?jjeli szolg?latok szint?n (ill. tea, k?v?). (HEJ. 1913.) Az eb?d pl.: (konzerv) h?s, t?szta, krumpli, savany?s?g, rizibizi, rastafiol (bab), keny?rb?l, ?s borb?l ?llt. ?nnepen, (nagyp?ntek): Tealeves borral, sz?r?tott t?kehal, burgony?val. (GY?RI 1935. 79. o.) ?tkez?skor b?keid?ben igyekeztek nem zavarni a leg?nys?get, m?g a fed?lzeti etikett rov?s?ra is. (G?SP?R 1906. 59. o.)
 
40 HARDY (k?zirat) 63. o.
 
41 BENE /TORDY: 1993. 40. o.
 
42 A legt?bbet emlegetett b?n ilyen esetekben a "markant", azaz "?nk?ntes kimarad?s", vagy k?sve ?rkez?s a haj?ra.
 
43 Terveim szerint ezeket ?jra ?letre keltve a kott?k alapj?n mell?kletk?nt meg lehet hallgatni, az aktu?lis fejezetn?l.
 
44 GY?RI 1935
 
45 BARCZY-KARCH 1985. 63. o. Megjegyzend?, ezen fel?l term?szetesen voltak bels? telefonok, ?s besz?l?cs?vek a k?l?nb?z? r?szlegek el?r?s?hez.
 
46 1852-t?l vannak k?rt?s?k a haj?n, a tenger?szgyalogs?g 1866-ban megsz?nt, minden feladatot a matr?z l?tott el.
 
47 CSONAKAR?TI 2002. 208. o. Ehhez megjegyzend?, h?rmas nyelvi (osztr?k, magyar, horv?t) k?dk?nyv, el?re egyeztetett k?d ?s ?rtelmez?si kulcs, illetve szigor? rendtart?s is seg?tette a hat?konys?got! L?sd: R?VAY 2001. 202-207. o.
 
48 HORTHY 1990. 87-88 o.: Horthy tan?cs?ra helyezik a "mi Penkal?nkat" (u?. iu) a k?dfejt?kh?z, hiszen a kit?n? elm?leti ember a gyakorlati haj?z?sban nem v?lt be. Nev?hez f?z?dik pl.: P?ter szerb kir?ly tengeri ?tj?nak, ?s San Giovanni di Medua elleni o-m hdt-i t?mad?shoz val? h?rszerz?s.
 
49 GY?RI 1935. 69. o. A g?zf?rd? a g?p?szek, f?t?k tiszt?lkod?s?t szolg?lta. A leg?nys?g a haj?n tussal, a fed?lzeten d?zs?kb?l mosakodott.
 
50 GREGUSS 1881. 17. o;
 
51 Horthy ezt oldja f?l, amikor a Monarchia boml?sa miatt az ?sszeoml?skor t?bben elmennek a haj?kr?l. CSONKAR?TI 1993. 133. o
 
52 G?SP?R 1903.
 
53 GY?RI 1935. 163. o.
 
54 GY?RI 1935. 166. o.
 
55 Army & Naval Tennis Champion (?rvay-Horthy p?ros gy?zelme). Horthy itt is kit?nt gyakorlatiass?g?- val; ?talak?totta a Sankt Georg Holzbarkass?j?t (egyfajta cs?nakj?t), ?s "legy?zhetetlenn? tette." Az 1907-es USA Hamptom Roads-i Amry & Nawy life regatt?n k?tszer 1., egyszer 2, ?s 3. lett a cs?nak 25 indul? k?z?l. CSONKAR?TI 2002 141-141. o; ill.: HORTHY 1990. 45-46. o.
 
56 Ebben keveredett a szolg?lati szab?lyzat, ?s a hallgat?lagos enged?kenys?g (szolg?laton k?v?lieknek a 21.00-?s RUND? - esti haj?vizsg?lat - kiv?telesen nem b?nteti azt, aki megv?rja az ?jf?lt. A rund? egy?bk?nt ?r?nk?nt ellen?rizte az alv?kat, akik a le?rt v?rta rendszer miatt egyszerre csak 3h 45 percet aludhattak.)
 
57 MELICH?R 1899. 161. o.
 
58 GY?RI: 1935. 121. o.
 
59 Mint az ?reg matr?z lelke (egy mad?r), vesz?lyre, (term?szeti) csap?sra vonatkoz? hiedelmek, j?slatok stb.
 
60 A marxista t?rt?net?r?sban, mint "Cattar?i v?reb" szerepel. Horthy ugyanakkor a Prinz Eugen csata- haj? parancsnoka volt, k?zel?ben sem l?v?n Cattar?nak! A t?ntet?sb?l lett zend?l?s nacionalista (Mer?nyi L. Id?zi CSONKAR?TI 2002 149. o.) alapon ?llt szemben a Monarchi?val, illetve r?szben jogosan k?vetelt?k szoci?lis k?r?lm?nyeik jav?t?s?t. T?bb zend?l? maga t?rt vissza a szolg?latba, csal?dv?n a zend?l?s vezet?iben. A rend helyre?ll?t?ja a III. csatahaj?oszt?ly parancsnoka Karl Seidensaher altengernagy, ?s a kik?t?i parancsnok volt. Az ?t?let a korabeli flott?k bevett gyakorlat?hoz k?pest enyh?bbnek sz?m?t. ?gy szint?n val?tlans?g az, hogy Horthy nem mentette a Szent Istv?n haj?t?r?tteit. Ez lehetetlen volt, mert: 1. 120 tengeri m?rf?ldre volt a helysz?nt?l; 2. csak Slan? kik?t?j?ben tudta meg a Viribus Unitisen a h?rt, 3. a szab?lyzat miatt a hadihaj?k nem vihettek ment?cs?nakokat a repeszhat?s miatt bevet?sen; 4, a flottaszab?lyzat szerint csatahaj? nem menthet csatahaj?t, hiszen ? maga is c?lpontt? v?lna, leg?nys?g?vel egy?tt! A rosszindulat? kre?lm?ny alapja Egon Erwin Kischt?l sz?rmazik, aki magyarokkal szembeni ellenszenv?nek e kital?ci?j?ban is hangot adott, ak?r szemtan?k ezrei ?ll?t?s?val szemben is. V?.: CSONKAR?TI 2002. 207, o; HORTHY 1990. 108-9.o, BALOGH-CSEPREGI ?n. 185.o. Ezen adatok t?kr?ben kit?nik az ?ll?t?s kommersz volta.
 
61 Ritk?bban id?zett a Novara egy tisztj?nek napl?ja. Az otrant?i csata k?zep?n: "mialatt Horthy eszm?letlen?l fek?dt [ ti.: el?gett ruh?ban, repeszs?r?l?sekkel, g?zm?rgezetten, majd k?s?bb ?jra ?tvette az ir?ny?t?st. Besz?r?s: ?n. ] a fed?lzeten a szabad ?rs?g f?t?i, ?s g?p?szei felkerest?k, k?r?l?llt?k, cigarett?t vittek neki, kormos kez?kkel az arc?t simogatt?k, >meghat? volt, ezeknek az embereknek ?gy kifejezett aggodalmuk parancsnokuk?rt. Mi, tisztek, akik parancsnoks?ga alatt ?lltunk, vakon hitt?nk vezet?s?ben; t?k?letes, rend?thetetlen nyugalom ?s biztons?g ?radt bel?le, amely az utols? emberre is kisug?rzott, ?s mindannyian lelkesen k?vett?k ak?r a pokolba is. < " id: CSONKAR?TI 1993. 108. o. Jellemz? a kor lovagiass?g?ra, hogy a legy?z?tt egys?gek halottainak temet?s?n maga is megjelent, a t?l?l?knek emberi ell?t?st biztos?tott, ?s mindig mentett?k (Pl.: Otrant? 72 f?!) a (m?ltai egyezm?ny!) a kil?tt ellens?g t?l?l?it, sz?mukra a haj? elhagy?s?ra lehet?s?get adtak. HALPERN: 93. o. 137. o.; stb. (HORTHY 86. o.). Szemben az antant er?kkel; v?: a Zenta cirk?l? els?llyeszt?s?vel!
 
62 HORTHY 1991. 211. o. ?s ehhez l?sd m?g: KAJT?R 2007. 187. o.
 
63 G?SP?R 1903. 512. o.
 

Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
A szerkeszt?k
Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
cskegyesulet[at]gmail.com

© Minden jog fenntartva 2005-2014, TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozat