Foly�iratunkat a TIT HMHE - Hagyom�ny�rz� Tagozata �zemelteti.

Haj�z�st�rt�neti K�zlem�nyek

Kezd�lap     K�ldet�s�nk     Szerkeszt�k     Aktu�lis     Arch�vum     Cikk k�ld�se     Impresszum

   

Kr�mli Mih�ly:
Fiume 1848-ban

 

  Fiume (horv�t nev�n Rijeka, a n�v mindk�t nyelven foly�t jelent) a 18. sz�zad k�zep�ig egyike a kisebb adriai kik�t�v�rosoknak. Mai nev�n IV. B�la egyik oklevele eml�ti el�sz�r 1260-ban, mint Magyarorsz�g hat�r�n l�v�, de a N�met birodalomhoz tartoz� v�rost. 1466-t�l Fiume a Habsburgok csal�di birtokak�nt sz�lesk�r� �nkorm�nyzatis�ggal rendelkezett, a v�rost a cs�sz�r �ltal kinevezett kapit�nyok korm�nyozt�k. 1515-ben I. Miksa a v�rosnak a "legh�vebb" (fidelissima) c�met adom�nyozta. I. Ferdin�nd 1530-ban meger�s�tette a v�ros �n�ll�s�g�t �s stat�tumait. I. Lip�t 1659-ben c�mert adom�nyozott a v�rosnak, �s saj�t z�szl� haszn�lat�t enged�lyezte. A c�mer alatt a v�ros jelszava �llt: "Indeficienter" (lankadatlanul).[1]
 
  A Habsburg uralkod�k k�z�l els�k�nt III. K�roly ford�tott k�l�n�s figyelmet a tengeri kereskedelemre �s a kik�t�kre. 1717. j�nius 2-�n kibocs�tott p�tens�vel biztos�totta az Adri�n a haj�z�s szabads�g�t. E rendelet�t az adriai haj�z�st k�zben tart� Velence is k�nytelen volt elt�rni. Politik�ja folytat�sak�nt Triesztet �s Fium�t, a birodalom k�t legnagyobb kik�t�v�ros�t,[2] 1725-ben v�mmentes szabad kik�t�v� nyilv�n�totta. K�roly f� c�lja Velence kereskedelmi hegem�ni�j�nak megt�r�se, �s a saj�t tengeri kereskedelem fellend�t�se volt. A Habsburg Birodalom tengeri kereskedelm�t ugyanis Velence tartotta szil�rdan a kez�ben. A birodalom tengeri exportja �s importja j�r�szt velencei haj�kon �s Velenc�n kereszt�l zajlott.[3] B�r ut�dai folytatt�k K�roly politik�j�t, els�sorban Trieszt fejleszt�s�t, a helyzet l�nyeg�ben v�ltozatlan maradt, eg�szen a Velencei K�zt�rsas�g 1797-es buk�s�ig. K�roly rendelkez�sei m�r a kezdetekt�l fogva els�sorban a legfontosabb osztr�k kik�t�nek tekintett Triesztnek kedveztek, Fiume fejleszt�se h�tt�rbe szorult.
 
  M�ria Ter�zia a felvil�gosult abszolutizmus tudatos, merkantilista gazdas�gpolitik�ja jegy�ben folytatta az apja �ltal megkezdett tev�kenys�get. E politika tov�bbra is els�sorban a birodalom els� sz�m� kik�t�j�nek tartott Trieszt sz�m�ra kedvezett. Fiume sz�m�ra a pozit�v v�ltoz�st a tr�n�r�k�s, J�zsef f�herceg k�zbenj�r�sa hozta meg. 1775-ben J�zsef Fium�be l�togatott, �s az ott tapasztaltak alapj�n arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy Trieszt mellett Fium�t is fejleszteni kell. Ennek megval�s�t�s�ra azt a javaslatot tette, hogy Magyarorsz�g kivitel�t biztos�ts�k Fiume sz�m�ra, mivel ez mind a kik�t�, mind pedig Magyarorsz�g sz�m�ra meghozza a fellend�l�st. Ennek h�tter�ben val�j�ban tudatos, merkantilista gazdas�gpolitika �llt. A t�r�k uralom alatt eln�ptelenedett d�lvid�ki ter�letek ugyanis erre az id�re nyert�k vissza vezet� szerep�ket a magyar gabonatermel�sben. A XVIII. sz�zad elej�n-k�zep�n t�bb hull�mban betelep�tett - els�sorban n�met - telepeseknek az 1760-as �s 1770-es �vekre siker�lt az elhagyott f�ldeket teljesen m�vel�s�k al� fogni, �s jelent�s mennyis�g� felesleget termelni.[4] Az els�sorban kamarai �s merkantil arisztokrat�k tulajdon�ban l�v� birtokokon keletkez� felesleget birtokosaik export�lni szerett�k volna. Miut�n Ausztria ezt a mennyis�get nem volt k�pes felsz�vni, a kivitelnek m�s piacot kellett keresni. A potenci�lis piacot Nyugat-Eur�pa jelentette. A kor viszonyai k�z�tt a kivitelnek k�t lehets�ges ir�nya ad�dott: az Al-Duna �s a Fekete-tenger, illetve Fiume. Mindk�t �tvonal el�tt egyform�n term�szeti akad�lyok tornyosultak. A k�t megold�s k�z�l Fium�t az tette k�v�natosabb�, hogy a legr�videbb �tvonalat jelentette a D�lvid�k �s a tenger k�z�tt, r�ad�sul ez az �tvonal saj�t ter�leten h�z�dott, nem �gy, mint a t�r�k k�zben l�v� Al-Duna.
 

  Az uralkod� elfogadta fia javaslat�t, �s a Habsburgok csal�di birtokaihoz tartoz� Fium�t 1776-ban Horv�torsz�gon kereszt�l a magyar koron�hoz csatolta. M�g ebben az �vben a kik�t� megkapta ugyanazokat a jogokat �s kiv�lts�gokat is, melyek Triesztet illett�k. Fiume korm�nyz�j�v� Majl�th J�zsefet nevezt�k ki, akit megb�ztak azzal, hogy rendezze Fiume helyzet�t. Majl�th 1776-ban l�trehozta Szeverin megy�t, amely horv�t ter�leteket is mag�ban foglalt. Ezzel a megold�ssal azonban sem Horv�torsz�g, sem Fiume nem volt megel�gedve. Horv�torsz�g ter�let�nek csorbul�s�t, Fiume pedig - amely 1466 �ta sz�lesk�r� �nkorm�nyzatis�ggal rendelkezett - a horv�t joghat�s�got s�relmezte. Szeverin megye ellen mind Z�gr�b, mind Fiume er�teljesen tiltakozott, amib�l l�tszott, hogy a Majl�th-f�le megold�s �letk�ptelen.
 
  A tiltakoz�sok hat�s�ra M�ria Ter�zia 1779. �prilis 23-�n Fium�t �s ker�let�t mint k�zvetlen testet, separatum corpust, Magyarorsz�ghoz csatolta, a v�ros auton�m jogait �s bels� k�zigazgat�si rendszer�t megtartva. A M�ria Ter�zia �ltal kiadott diploma els� pontja kimondta, hogy Fiume �s ker�lete Magyarorsz�g koron�j�hoz tartoz� k�l�n ter�letnek tekintend�, amely nem tartozik Horv�torsz�ghoz. II. J�zsef 1786-ban a buccari, hreljini �s vinodoli ker�leteket Littorale Hungaricum (Magyar Tengerpart) n�ven a fiumei korm�nyz�s�gba olvasztotta, mik�zben feloszlatta az 1776-ban alap�tott Szeverin megy�t. 1787-ben a v�rosi tan�cs hat�sk�r�t a politikai, gazdas�gi �s t�rv�nyszolg�ltat�si �gyekben az eg�sz tengerpartra kiterjesztette.
 
  Hi�ba csatolta M�ria Ter�zia Fium�t Magyarorsz�ghoz, a magyar orsz�ggy�l�snek nem siker�lt a bekebelez�st t�rv�nyben biztos�tania. �t sikertelen felterjeszt�s ut�n csak a Fiume k�rv�ny�vel t�mogatott hatodik nyert szentes�t�st 1807-ben. M�g ebben az esztend�ben megalkott�k az 1807:IV. t�rv�nycikket, mely kimondta, hogy Fiume k�zvetlen�l Magyarorsz�ghoz tartozik. A horv�t rendek azonban Fium�t Horv�torsz�g r�sz�nek tekintett�k, �s csak I. Ferencnek a horv�t rendekhez int�zett 1808-as leirata ut�n, 1809-ben ismert�k el a v�rost Magyarorsz�g kapcsolt r�szek�nt.
 
  1808-ban a b�csi b�ke Fium�t �s az eg�sz tengerpartot francia uralom al� juttatta. A v�ros r�sze lett az �gynevezett Ill�r tartom�nynak, eg�szen visszafoglal�s�ig, 1813-ig. A tengermell�k azonban 1813 ut�n nem ker�lt vissza Magyarorsz�ghoz, hanem megmaradt k�l�n tartom�nynak Ill�r kir�lys�g n�ven, eg�szen 1822-ig. 1822-ben, m�g a magyar orsz�ggy�l�s �sszeh�v�sa el�tt egy kir�lyi leirat visszacsatolta a v�rost Magyarorsz�ghoz. 1823-ban magyar korm�nyz�t neveztek ki a v�ros �l�re, �rm�nyi Ferenc szem�ly�ben. �rm�nyit 1837-ben Kiss P�l k�vette, aki 1848 m�rcius�ban is a v�ros korm�nyz�ja volt.
 
  Fiume �s Magyarorsz�g viszony�t alapvet�en k�t dolog hat�rozta meg. Az egyik ezek k�z�l a v�ros auton�m hagyom�nyaib�l �s nemzetis�gi viszonyaib�l, a m�sik pedig Magyarorsz�g �s Fiume gazdas�gi egym�srautalts�g�b�l k�vetkezett. Fiume helyzet�t tekintve mind nemzetis�gi, mind pedig gazdas�gi �rdekei a v�ros Magyarorsz�ghoz val� tartoz�s�t dikt�lt�k ebben az id�szakban.
 
  Fium�nek 1819-ben 6904, 1847-ben pedig 11 865 (a k�rnyez� telep�l�sekkel egy�tt 13 149) lakosa volt.[5] E n�pess�g k�t f� nemzetis�gi alkot�elemre bonthat�: olaszra �s horv�tra. Sz�zal�kos megoszl�sukra adatok csak 1881-b�l vannak, az olaszok ekkor relat�v t�bbs�gben voltak 44 %-os ar�nyukkal a horv�tok 38 %-val szemben. Ugyanezen felm�r�s szerint az olaszok a horv�tok lakta susaki r�szt nem sz�molva, a v�ros t�bbi ter�let�n 80 %-os t�bbs�gben voltak. Az 1881-es 44 %-hoz k�pest 1848-ban val�sz�n�leg magasabb lehetett az olaszok ar�nya, mivel az 1860-as, 1870-es �vekben jelent�s mennyis�g�, els�sorban szl�v bev�ndorl� �rkezett a v�rosba Horv�torsz�gb�l, Isztri�b�l �s Krajn�b�l.[6] A v�ros gazdas�gi �let�ben, kereskedelm�ben az olaszoknak volt d�nt� szerep�k, �k voltak a belv�ros lak�i, a v�rost ir�ny�t� patr�cius csal�dok nagy r�sze k�z�l�k ker�lt ki. Fiume hivatalos nyelve az olasz �s a latin volt. A horv�tok, valamint kisebb sz�mban a szlov�nek, a k�lv�rosok lak�i voltak, �s j�r�szt mez�gazdas�ggal foglalkoztak.[7]
 
  A fiumei olaszok f�ltek a horv�tok beolvaszt�, a v�ros k�l�nleges jogait megsz�ntetni sz�nd�koz� t�rekv�seit�l, ez�rt szorgalmazt�k a v�rosnak k�zvetlen�l a magyar koron�hoz csatol�s�t. R�juk is �rv�nyesnek tekinthet�k V�rady J�zsef magyar �llamtan�csosnak, Fiume korm�nybiztos�nak a dalm�ciai olaszokr�l 1848-ban tett meg�llap�t�sai: "Az olaszok ugyan olasz v�reikhez sz�nak, azonban ezekt�l sem v�delmi, sem kereskedelmi tekintetben sokat nem v�rhatv�n, �n�ll�lag pedig fenn nem �llhatv�n, csak a magyar �s az osztr�k korm�ny k�z�tt v�laszthatnak. Dalm�thon lakosai teh�t val�sz�n�en azon orsz�ghoz �llanak, melyt�l legt�bb anyagi �s szellemi hasznot v�rhatnak."[8] Az olasz nemzeti mozgalom ekkor m�g nem volt k�pes re�lis alternat�v�t ny�jtani az Adria keleti partj�n lak� olaszok sz�m�ra,[9] ez�rt azok term�szetes m�don arra fordultak, amerr�l maguk sz�m�ra a legnagyobb el�ny�ket rem�lt�k �gy p�ld�ul a triesztiek Ausztria fel�, mivel ez garant�lta a v�ros gazdas�gi felvir�gz�s�t. A fiumei olaszok v�laszthattak a k�zeli, a v�ros k�l�nleges jogait megsz�ntetni sz�nd�koz� horv�t hatalom, �s a t�voli, a v�ros helyzete miatt a v�ros jogait tiszteletben tart�, s�t a v�rost k�l�nleges kiv�lts�gokban r�szes�t� magyar hatalom k�z�tt. Term�szetes, hogy m�s lehet�s�g h�j�n az ut�bbit v�lasztott�k.
 
  1798 ut�n, mikor a Habsburg birodalom Velence �s Dalm�cia birtok�ba jutott, Ausztria sz�m�ra jelent�sen le�rt�kel�d�tt Fiume szerepe. Ausztria ugyanekkor mesters�gesen elsorvasztotta Velence kereskedelm�t, mivel a v�ros nem kapott szabad kik�t�i st�tuszt. A velencei keresked�k �gy k�nytelenek voltak haj�parkjukat Triesztben regisztr�lni, melynek k�vetkezt�ben Trieszt kereskedelmi flott�ja hirtelen k�zel a t�zszeres�re n�vekedett.[10]
 
  Fium�nek a magyar koron�hoz csatol�sa es�lyt ny�jtott a v�ros gazdas�gi felemelked�s�re, mivel a v�ros volt Magyarorsz�g egyetlen tengeri kik�t�je, �s ezen a kik�t�n kereszt�l bonyol�dhatott volna Magyarorsz�g k�lkereskedelm�nek jelent�s r�sze. Azonban ez az es�ly csak es�ly maradt a 19. sz�zad els� k�tharmad�ban, �s a fiumei kik�t�ben rejl� gazdas�gi lehet�s�geket nem siker�lt kiakn�zni ebben az id�szakban. M�g a 18. sz�zadban tervek sz�lettek a fiumei kik�t� megnagyobb�t�s�ra, erre azonban nem ker�lt sor, az 1822. ut�n sz�letett �jabb tervek viszont a megv�ltozott birodalmi gazdas�gpolitika miatt nem tal�ltak korm�nyzati t�mogat�sra. A nagy haj�k kik�t�s�re nem alkalmas, sz�razf�ldi k�zleked�si h�tt�rrel alig rendelkez� Fiume nem m�rk�zhetett az Ausztria �ltal t�mogatott �s a birodalom f� kik�t�j�nek tekintett Trieszttel, annak ellen�re hogy 1776-ban megkapta ugyanazokat a jogokat, melyek Triesztet illett�k. 1827-ben Trieszt behozatali forgalma 24 milli� Ft, kiviteli forgalma 12 milli� Ft, m�g Fium�� 0,2 illetve 1,2 milli� Ft volt.[11]
 

  Ebben az id�szakban Fiume kereskedelme, k�l�n�sen annak Magyarorsz�g fel� ir�nyul� r�sze igen csek�ly volt, ezt az alacsony magyar kivitel �s a szinte null�val egyenl� behozatal okozta. Ebben az id�ben Fiume tulajdonk�ppen nem is volt igazi keresked�v�ros, ugyanis j�vedelmeinek f� forr�s�t az akkoriban nagy sz�m� haj��p�t� telep �s a szabad haj�z�s, m�s �ruinak fuvaroz�sa k�pezte, valamint a v�rosban k�t�l-, szesz- �s cukorgy�r m�k�d�tt. Ennek az volt az oka, hogy a kik�t� kicsiny ki- �s beviteli forgalma nem tudta a fiumei kereskedelmi flott�t megfelel� mennyis�g� �ruval ell�tni.[12] Ugyanekkor Ausztria igyekezett az eg�sz birodalom kereskedelm�t egyetlen kik�t�be, az �ltala favoriz�lt Triesztbe terelni, ezt seg�tette az 1836-ban itt alakult Osztr�k Lloyd g�zhaj�z�si t�rsas�g is. �gy �llhatott el� az a helyzet, hogy a Magyarorsz�gra tengeri �ton �rkezett �ruk - b�r az orsz�gnak volt egy tengeri kik�t�je - Trieszten kereszt�l jutottak be az orsz�gba. Mindezen negat�v hat�sok ellen�re Fiume forgalma 1825. �s 1848. k�z�tt a k�tszeres�re emelkedett. Fiume legnagyobb kiviteli t�tele a doh�ny volt, ezt k�vette a fa, majd a gabona, a repce �s a kukorica. A fa kiv�tel�vel ezek a term�nyek mind D�l-Magyarorsz�gr�l �rkeztek.[13]
 
  Fiume alacsony kereskedelmi forgalm�t Trieszt er�s versenye mellett legf�k�ppen a sz�razf�ldi k�zleked�s neh�zs�gei okozt�k. Ebben az id�ben Fium�t k�t �t k�t�tte �ssze K�rolyv�rossal, ahonnan a kereskedelmi �tvonal tov�bb vezetett Magyarorsz�g fel�. Az els� az 1771-ben �tadott Karolina �t, amely meredeks�ge miatt csak teherhord� �llatokkal volt j�rhat�, �s hi�nyoss�gai m�r befejeztekor nyilv�nval�ak voltak. A nap�leoni h�bor�k alatt megn�vekedett gabonakivitel adta meg a kedvez� l�k�st a m�sodik �t elk�sz�t�s�hez, melyet 1809-ben adtak �t, �s a Lujza �t nevet kapta. Ezen az �ton m�r nagy szekerekkel is lehetett k�zlekedni. Magyarorsz�gon 1828. ut�n kezdtek behat�bban foglalkozni a tengeri kivitel �gy�vel, �s 1828-1829-ben k�sz�lt egy felm�r�s ebben a t�rgyban. Meg�llap�tott�k, hogy a szekerek a tengert�l visszafel� �ltal�ban �resen k�zlekednek, �s ez megn�veli a fuvark�lts�get, ami megdr�g�tja a magyar gabon�t, �s rontja a poz�ci�j�t a piacon az olcs� orosz gabon�val szemben.[14]
 
  A fent v�zolt k�r�lm�nyek miatt Fiume nem tudta bet�lteni kulcsfontoss�g� feladat�t Magyarorsz�g kereskedelm�ben. �rezt�k ezt a kort�rsak is, �s tudt�k, ez ellen csak a k�zleked�si viszonyok jav�t�s�val tudnak tenni. Amikor Eur�p�ban megjelent a vas�t, Magyarorsz�gon �s Fium�ben az els�k k�z�tt mer�lt fel egy fiumei vonal l�tes�t�s�nek gondolata. 1836-ban De�k Ferenc az orsz�ggy�l�sen a fiumei vas�t meg�p�t�s�t - egy�b vonalak mellett - l�tk�rd�snek nevezte.[15] A fiumei vas�t f� szorgalmaz�ja Magyarorsz�gon Kossuth Lajos lett. Kossuth 1845 november�ben Fium�ban j�rt, a fiumei vas�tt�rsas�gok �gy�ben. E l�togat�sa ut�n �rta meg 1846. janu�r 27-�n megjelent h�res cikk�t "Tengerhez magyar! el a tengerhez" c�mmel,[16] amelyben a Vukov�r-Fiume vas�tvonal �llami meg�p�t�s�t szorgalmazta. A Vukov�r-Fiume vonallal szemben Sz�chenyi Istv�n 1848 elej�re elk�sz�lt k�zleked�spolitikai koncepci�ja a Buda-Fiume vonal meg�p�t�s�t tervezte, �s a m�rciusi forradalom el�est�j�n az utols� magyar rendi orsz�ggy�l�sen vita robbant ki a vas�t tervezett �tvonala k�r�l.
 
  K�nnyen meg�rthet� a Fiume, k�l�n�sen az olasz nemzetis�g� keresked�r�teg, �s Magyarorsz�g egym�sra utalts�ga. Magyarorsz�gnak a fiumei kik�t� ny�jtott lehet�s�get arra, hogy Ausztri�t�l f�ggetlen�tse k�lkereskedelm�t, m�g Fiume sz�m�ra a magyar koron�hoz val� tartoz�s egyszerre jelentette a Trieszt b�n�t� hegem�ni�ja al�li kit�r�s, a gazdas�gi felemelked�s lehet�s�g�t, �s a horv�tok beolvaszt�, a v�ros k�l�nleges jogait megsz�ntetni k�v�n� t�rekv�sei ellen v�delmet. Ezek voltak v�zlatosan azok a t�nyez�k, melyek meghat�rozt�k Magyarorsz�g �s Fiume kapcsolat�t, valamint az egym�shoz f�z�d� viszony alapvet� von�sait a forradalom idej�n is.
 
 

Fiume az 1848-as forradalom idej�n

  A m�rciusi forradalommal �j szakasz kezd�d�tt Fiume t�rt�net�ben is. A forradalom �s Batthy�ny Lajos minisztereln�kk� val� kinevez�s�nek h�re m�rcius 17-�n �rkezett a v�rosba. A h�rek hallat�n nagy �nneps�get rendeztek, felvont�k a magyar lobog�t, lelkes besz�deket tartottak, �s a v�rosh�z�n�l kirakt�k Kossuth �s Batthy�ny k�peit.[17] A fiumeiek �dv�z�lt�k az alkotm�nyos �talakul�st, �s n�h�nyan m�rcius 22-�n k�l�n feliratban k�sz�nt�tt�k Kossuth Lajost, akiben a v�ros kereskedelm�nek p�rtfog�j�t l�tt�k, �s akinek k�rt�k a beleegyez�s�t, hogy r�la egy haj�t nevezhessenek el.[18] Fiume magyar korm�nyz�ja, Kiss P�l ekkor a pozsonyi orsz�ggy�l�sen tart�zkodott, a jelent�seket az ekkor m�g a korm�ny helyett m�k�d� Miniszteri Orsz�gos Ideiglenes Bizotts�gnak (MOIB) Gerliczy Henrik alkorm�nyz� k�ldte. Els�, m�rcius 22-�n kelt jelent�s�ben besz�molt arr�l, hogy a v�rosban megkezd�d�tt a nemzet�rs�g szervez�se, valamint arr�l is, hogy a patr�ciusokb�l �ll� Kapit�nyi Tan�cs tov�bbra is csak z�rt ajt�k m�g�tt hajland� tan�cskozni. Gerliczy aggodalm�t fejezte ki emiatt, mivel att�l tartott, hogy ez er�szakos cselekedetekhez vezethet. A MOIB m�rcius 31-i v�lasz�ban arra utas�totta az alkorm�nyz�t, hogy tegye nyilv�noss� a Kapit�nyi Tan�cs �l�seit, valamint szorgalmazta a polg�rok nagyobb ar�ny� r�szv�tel�t a test�letben, de ebbe csak az �j t�rv�nyek megalkot�sa ut�n k�v�nt beavatkozni.[19]
 
  Gerliczy m�rcius 28-�n kedvez� fiumei �llapotokr�l tett jelent�st, a v�rosban nyugalom honolt, ezt azzal magyar�zta, hogy nem l�teztek nyomaszt� �rb�ri viszonyok, mint az orsz�g m�s r�szein, a nemess�g sz�mar�nya pedig viszonylag csek�ly volt. Sokkal vesz�lyesebbnek �t�lte meg a horv�torsz�gi politikai mozgalmakat, k�l�n�sen a Z�gr�bban m�rcius 25-�n kiadott "Forderung der Nation" c�m� r�pirat[20] ut�n. A v�rosban megszervezt�k a nemzet�rs�get, de mind�ssze 40 puska �llt a rendelkez�s�kre, ez�rt 1000 pusk�t k�rt a MOIB-t�l.[21] A horv�t nemzeti mozgalom, melynek egyik c�lja Fiume �s a magyar tengerpart Horv�torsz�ghoz csatol�sa volt, els�sorban az ink�bb horv�tok lakta Buccariban (Bakar) jelentkezett. Kiss P�l korm�nyz� �prilis elej�n �rtes�lt err�l a mozgalomr�l, ezt jelentette Istv�n n�dornak, ugyanekkor utas�totta Gerliczy fiumei alkorm�nyz�t �s Kukuljevi� buccari kapit�nys�gi b�r�t, hogy minden igyekezet�kkel pr�b�lj�k megf�kezni a horv�t nemzeti mozgalmakat.[22] Kiss P�l, aki m�r 30 �v szolg�lati id�t tudott maga m�g�tt, �prilis 22-�n bejelentette a n�dornak lemond�s�t, amit az el is fogadott.[23] Hely�t a fiumei korm�nyz�s�g �l�n Erd�dy J�nos gr�f, varasdi �r�k�s f�isp�n foglalta el, akinek kinevez�s�t Szemere bel�gyminiszter �prilis 26-�n terjesztette fel a n�dorhoz.[24]
 

  Az 1847-1848-as orsz�ggy�l�s id�k�zben megszerkesztette Fiume �s Buccari szabad kik�t�k igazgat�s�ra vonatkoz� t�rv�nyjavaslat�t, mely az 1848. �prilis 11-�n szentes�tett t�rv�nyek k�z�tt a XXVII. cikkelyt foglalta el, �s amelynek �rtelm�ben azok a szabad kir�lyi v�rosok jogait nyert�k el. A t�rv�ny �rtelm�ben a k�zigazgat�st ezent�l a patr�cius Kapit�nyi Tan�cs helyett szabadon v�lasztott tan�cs- �s k�pvisel�test�letek v�gezt�k, a kir�lyi korm�nyz�t az ellen�rz�s joga illette meg, melyet nev�ben Fiume �s Buccari kinevezett alkapit�nyai gyakoroltak. Fiume az �j korm�nyz� kinevez�s�vel p�rhuzamosan k�rte az 1848:XXVII. tc. alapj�n az alkapit�nyok kinevez�s�t. Szemere bel�gyminiszter Vukovics Seb�t szerette volna Buccari alkapit�ny�v� kineveztetni, abban b�zva, hogy k�pes lesz a buccari horv�t nemzeti mozgalmat megf�kezni,[25] de Vukovicsot m�jus 23-�n kinevezt�k Csernovits P�ter d�lvid�ki kir�lyi biztos mell� - ugyanolyan jogos�tv�nyokkal - kir�lyi biztoss�. Az alkapit�nyok kinevez�se v�g�l j�nius 5-�n t�rt�nt meg, Fiume alkapit�nya Augusto Tosoni, Buccari alkapit�nya pedig Bartal Smai�[26] lett. A j�lius 5-�n Pesten megny�lt n�pk�pviseleti orsz�ggy�l�sen Fiume k�vete Giuseppe Susani lett. Fiume m�g �prilis v�g�n k�rte az olasz nyelvnek a hivatalos haszn�latban val� meghagy�s�t,[27] mely k�relemnek a tov�bbi sorsa ismeretlen, de val�sz�n�leg meghallgat�sra tal�lt, mert a korm�nyz�nak k�ld�tt rendeleteket �s leiratokat, valamint a t�rv�nyeket olasz ford�t�sban k�ldt�k el.[28]
 
  1848 tavasz�n-nyar�n a magyar tengerpart Magyarorsz�g �s a meger�s�d� horv�t nemzeti mozgalom t�rekv�seinek egyik f� �tk�z� ter�let�v� v�lt. Mindek�zben magyar r�szr�l t�rt�nelmi jogon ig�nyt emeltek Dalm�ci�ra, melyet a horv�tok is maguk�nak szerettek volna tudni, egy Ausztri�hoz tartoz� Horv�t-Szlav�n-Dalm�t kir�lys�g form�j�ban, melynek term�szetesen r�sz�t k�pezi a magyar tengerpart is. A magyar korm�ny j�niusban propagand�t kezdett Dalm�ci�ban, els�sorban Raguz�ban a Magyarorsz�ghoz csatlakoz�s mellett. Dalm�cia birtokl�s�ra azonban nem sok es�lye volt Magyarorsz�gnak, mivel a szer�ny propagand�n k�v�l nem �llt semmif�le eszk�z a rendelkez�s�re, �s a ter�letet elszigetelte Horv�torsz�g �s a Hat�r�rvid�k.
 
  A magyar tengerpart �s Dalm�cia birtokl�s��rt kibontakozott kett�s k�zdelem az osztr�kok �ltal titokban p�nzzel �s fegyverrel t�mogatott Horv�torsz�ggal meghaladta a fiatal magyar korm�ny erej�t, melyet am�gy is m�s, fontosabb feladatok k�t�ttek le. Hamarosan nem csak Dalm�cia birtokl�sa, de Fiume �s a magyar tengerpart megtart�sa is k�rd�sess� v�lt. A tengerparti ter�letek elveszt�se fel� hat� okok egyik legfontosabbika maga a f�ldrajzi helyzet volt, mert az ellens�ges hangulat� Horv�torsz�g �s a Hat�r�rvid�k teljesen elszigetelte Fium�t Magyarorsz�gt�l. Paolini fiumei polg�r Susaninak, a v�ros k�pvisel�j�nek �rott j�lius 30-i level�ben val�s�gos "istencsap�s�nak" nevezi a Magyarorsz�g �s Fiume k�z� be�kel�d� Horv�torsz�got.[29] Tov�bb s�lyosb�totta a helyzetet, hogy Fiume hely�rs�ge, a Leopold ezred hat sz�zadnyi katon�ja horv�t volt, �s parancsnokuk, Kleindienst ezredes, nem fogadott el semmilyen utas�t�st Erd�dy korm�nyz�t�l. 1848 tavasz�n Fium�ben is megszervezt�k a nemzet�rs�get (Guardia Nazionale), melynek a f�kapit�nya maga Erd�dy lett, m�g a z�szl�alj parancsnoka Pietro Scarpa, �rnagyi rangban.[30] A nemzet�rs�g l�tsz�ma k�r�lbel�l 250 f� volt, viszont ez az er� fegyverek hi�ny�ban nem sokat �rt.[31]
 
  A horv�t nemzeti mozgalom elt�r� intenzit�ssal jelentkezett a tengerpart k�l�nb�z� ter�letein. Fiume mindv�gig h�s�ges volt Magyarorsz�ghoz, az olasz nemzetis�g� lakoss�g nem sok j�t v�rt a horv�tokt�l. A v�ros horv�t nemzetis�g� lakoss�ga szint�n nem rokonszenvezett a horv�t nemzeti mozgalommal, a v�rosba bej�v�, zen�vel �s t�nccal nemzeti propagand�t kifejteni sz�nd�koz� horv�t csoportok h�v�s fogadtat�sban r�szes�ltek.[32] Nem �gy alakult a tengerpart m�sik kik�t�j�ben, Buccariban a helyzet. Itt m�r kezdett�l fogva igen er�s volt a horv�t mozgalom, �s j�nius v�g�re a v�rosi tan�cs Jella�i� horv�t b�n mell� �llt, �s a maga rendelkez�s�re Z�gr�bb�l horv�t hat�r�r�ket kapott. Mivel Fiume t�rparancsnoka megtagadta a korm�nyz�t�l az engedelmess�get, az nem tudta a magyar hat�s�gokat megv�deni, �s a kincst�rat fegyveresen biztos�tani. A buccari v�rosi tan�cs Erd�dy rendelet�t felbontatlanul, "nem fogadtatik el" (non si accetta) felirattal k�ldte vissza, �s lev�ltotta azokat a tisztvisel�ket, akik nem �rt�k al� a b�ni h�s�gnyilatkozatot.[33] Ezek ut�n Buccarival �s a vinodoli ker�lettel minden �sszek�ttet�s megszakadt, ott m�r a b�n rendelkezett.
 

  Fiume sors�t nagyban meghat�rozta az a t�ny, hogy hely�rs�ge horv�t katon�kb�l �llt. Paolini m�r eml�tett level�ben a horv�t katonas�g magyar hely�rs�gre cser�l�s�nek �get� sz�ks�g�r�l �rt.[34] M�jus 8-�n a magyar minisztertan�cs k�t t�z�rsz�zadot akart Fium�be k�ldeni, ekkor m�g az osztr�k had�gyminiszt�rium k�r�s�re, hogy megv�dj�k a v�rost a sz�rd-n�polyi egyes�lt flotta esetleges t�mad�s�t�l. M�r akkor l�tszott, hogy a csapatok nem tudnak Z�gr�bon kereszt�l Fium�be jutni, ez�rt De�k javaslat�ra �gy hat�roztak, a csapatoknak Z�gr�bot megker�lve kell a v�rosba menni.[35] Ezek a csapatok sohasem �rkeztek meg Fium�be. A buccari esem�nyek ut�n a magyar korm�ny s�rg�s l�p�seket tett, hogy a horv�t csapatokat magyarokkal v�ltsa fel. M�sz�ros L�z�r had�gyminiszter j�lius 7-�n k�rte az osztr�k had�gyminiszt�riumot, hogy rendelj�k Fium�be a Triesztben �llom�soz� Este Ferenc Ferdin�nd gyalogezred n�gy sz�zad�t.[36] Ezek a csapatok sem �rkeztek meg Fium�be, mint ahogy a M�sz�ros �ltal j�lius �s augusztus folyam�n k�rt �jabb csapatok sem, ugyanis vagy el sem tudtak indulni, vagy az osztr�kok id�k�zben It�li�ba vez�nyelt�k �ket.
 
  A nemzetis�gi konfliktusokkal terhes l�gk�rben kev�s es�lye maradt annak, hogy sikeresen megkezd�dhetnek a v�ros gazdas�g�nak �j alapokon val� felvir�goztat�s�ra ir�nyul� munk�latok. Tervbe vett�k az 1847-ben megkezdett kik�t�munk�latok (hull�mt�r� �p�t�se) folytat�s�t, amire a harmincadp�nzt�rban l�v� p�nzb�l 42.000 Ft elk�l�n�t�s�t tervezt�k.[37] A vas�t �gy�ben jelent�s el�rel�p�snek sz�m�tott, hogy az �n�ll� magyar miniszt�rium �ltal v�grehajtand� 1848:XXX tc. kimondta a f� vas�tvonalak �llamk�lts�gen t�rt�n� meg�p�t�s�t, k�z�l�k els�k�nt �s azonnal meg�p�tend�nek a Pest-Fiume vonalat hat�rozta meg. A t�rt�nelem esem�nyei azonban jelent�sen k�sleltett�k e vonal meg�p�t�s�t, mely v�g�l csak 1873-ban k�sz�lt el v�glegesen.
 
  M�jus 5-�n Istv�n n�dor lev�lben javaslatt�telre h�vta fel Spiridion Gop�evi� trieszti nagykeresked�t �s haj�tulajdonost a magyar tengeri kereskedelem fellend�t�se �rdek�ben.[38] Gop�evi� j�lius 5-i v�lasz�ban nem l�pett t�l az �ltal�noss�gokon, �s az angol int�zm�nyek meghonos�t�s�t javasolta: nemzeti bank alap�t�s�t, a vas�th�l�zat fejleszt�s�t, a kik�t� ki�p�t�s�t, �ruk behozatal�nak el�seg�t�s�t, sz�vetkezetek alak�t�s�t.[39] Az �j magyar korm�ny, illetve a P�nz�gyminiszt�rium els�, Fium�vel kapcsolatos t�nyked�se a trieszti osztr�k lott� betilt�s�nak elrendel�se volt. Fiume f� k�v�ns�ga az ad�k cs�kkent�se volt, f�k�nt az igen n�pszer�tlen szesz- �s doh�nyad� elt�rl�se,[40] erre a k�rd�sre viszont m�r nem sz�letett megold�s.
 
  1848 m�rcius�ban Ausztria a velencei forradalom k�vetkezt�ben elvesztette flott�j�nak z�m�t, ez�rt a cs. kir. haditenger�szet nem volt k�pes t�bb� ell�tni a tengerpart v�delm�t. Ugyanekkor megjelent az Adri�n az egyes�lt, Velenc�vel sz�vets�ges sz�rd-n�polyi flotta. Fiume �s a magyar tengerpart haj�sai f�lve haj�juk elkobz�s�t�l, nem mertek t�bb� osztr�k lobog� alatt kifutni a tengerre, ez�rt k�rt�k a magyar korm�nyt, hogy magyar z�szl� alatt haj�zhassanak. A magyar minisztertan�cs, eleget t�ve ennek a k�r�snek, hat�rozatban sz�l�totta fel az osztr�k korm�nyt a magyar lobog�nak a k�lk�pviseletek �tj�n a k�lf�lldel val� megismertet�s�re, illetve a tengeren val� megv�d�s�re.[41] Az els� k�r�st az osztr�k korm�ny teljes�tette, a m�sodikat m�g ha akarta volna is, akkor sem tudta volna teljes�teni megfelel� flotta hi�ny�ban. Paolini level�b�l tudjuk, hogy t�bb fiumei haj�s val�ban magyar z�szl� alatt haj�zott, �s az els�, magyar z�szl� alatt fut� haj�t nagy ov�ci�val fogadt�k Franciaorsz�gban.[42] 1848 tavasz�n-nyar�n megsz�letett az �n�ll� magyar, pontosabban a magyar z�szl� alatt haj�z� kereskedelmi tenger�szet, azonban ez, minden jelent�s�g�t�l eltekintve, ink�bb k�nyszer sz�lte �s k�r�sz�let� jelens�gnek bizonyult.
 
  A velencei forradalom k�vetkezt�ben a cs. kir. haditenger�szet nem volt m�r k�pes ell�tni a kereskedelmi haj�z�s v�delm�t, s�t, a fiumei kik�t�i �s p�nz�gy�ri szolg�latot sem. A magyar korm�ny 1848. nyar�n �n�ll� magyar haditenger�szet szervez�s�be kezdett. A haditenger�szet szervez�s�nek kiindul� pontja az a lev�l volt, melyben Gaspar Matkovi� fiumei haj�sv�llakoz� m�jus 12-�n Gop�evi� megb�z�s�b�l felaj�nlotta megv�telre annak nyolc haj�j�t a magyar korm�nynak, haditenger�szet l�trehoz�s�nak c�lj�b�l.[43] M�sz�ros had�gyminiszter az �tletet j�nak tal�lta, de a t�rgyal�sokkal megb�zott K�zleked�si �s K�zmunka�gyi Miniszt�riumban elakadt az �gy. V�g�l augusztus 3-�n Kossuth p�nz�gyminiszter vette kez�be a haditenger�szet szervez�s�t, �s utas�totta Erd�dy korm�nyz�t, hogy hozzon l�tre egy bizotts�got egy-k�t, hadihaj�nak alkalmas haj� kiv�laszt�s�ra.[44] A felszerelend� hadihaj�k c�lja r�szben a kik�t�rend�szeti �s p�nz�gy�ri szolg�latok ell�t�sa, valamint a kereskedelmi haj�z�s v�delme, r�szben pedig a fiumei magyar k�zigazgat�s �s kincst�r v�delme lett volna egy horv�t t�mad�s eset�n. A bizotts�g augusztus 14-�n megv�telre kiv�lasztotta a Gop�evi� tulajdon�t k�pez� IMPLACABILE brigget, de a haj� Fium�ben val� felszerel�s�re m�r nem ker�lt sor, mivel a horv�tok augusztus 31-�n elfoglat�k a v�rost. Az IMPLACABILE-�t ennek ellen�re a magyar korm�ny okt�ber k�zep�n megv�s�rolta, �s parancsnok�nak kinevezt�k Vincenzo Domini gr�fot, a fiumei tenger�szeti iskola tan�r�t. A haj�t 1849. janu�rban megpr�b�lt�k Londonban felfegyverezni, de a hat�lyos angol t�rv�nyek �s Gop�evi� tisztess�gtelen elj�r�sa k�vetkezt�ben ez nem siker�lt.[45]
 
  A buccari horv�t hatalom�tv�tel �ta Fiume megtart�sa is egyre k�rd�sesebb� v�lt, annak ellen�re, hogy Magyarorsz�g Horv�torsz�ggal kapcsolatos politik�ja gy�keresen megv�ltozott 1848 augusztus�ra. Magyarorsz�g augusztus 27-�n m�r beleegyezett volna Horv�torsz�g teljes f�ggetlens�g�be is, a magyar tengerpart �s az oda vezet� �t biztos�t�sa fej�ben,[46] a horv�tok ekkor azonban m�r egy�ltal�n nem voltak hajland�k t�rgyalni. Miut�n a v�rosban �llom�soz� horv�t csapatokat nem siker�lt magyar csapatokkal felv�ltani, a megszervezett nemzet�rs�gnek meg nem voltak fegyverei, m�r csak id� k�rd�se volt a v�ros elveszt�se. Ez az id�pont augusztus v�g�n j�tt el. Augusztus 26-�n a j�liusban a b�ni tiszts�g�b�l elmozd�tott Jella�i� bizalmas �rtes�t�st kapott B�csb�l, hogy hamarosan visszahelyezik b�ni m�lt�s�g�ba. Ugyanekkor meg�llapodtak a Magyarorsz�g elleni horv�t t�mad�sr�l is. Ennek bevezet�je volt a Fiume elleni t�mad�s. Augusztus sor�n a fenyeget� horv�t t�mad�s �rny�k�ban �l� fiumeiek k�ts�gbeesett levelekkel k�rt�k a korm�nyt�l �s a n�dort�l Fiume megv�d�s�t.[47] Augusztus 28-�n Josip Bunjevac z�gr�bi alisp�n ultim�tumot int�zett Erd�dy korm�nyz�hoz, melyben a hatalom �s a v�ros �tad�s�t k�vetelte. A nemleges v�lasz ut�n 30-�n reggel hatkor 1300 horv�t fegyveres vonult fel a Fiumara partj�n. Erd�dy korm�nyz� a v�ront�s elker�l�se v�gett megtiltotta a fegyveres ellen�ll�st, �s m�snap, 31-�n, reggel f�l kilenckor a horv�t csapatok az uralkod� �s a horv�t b�n nev�ben egyetlen puskal�v�s n�lk�l bevonultak Fium�be, Erd�dy korm�nyz� pedig m�g aznap feloszlatta a nemzet�rs�get.[48] A v�rost a korm�nyz�nak �s a magyaroknak n�h�ny napon bel�l el kellett hagyni. Fiume elfoglal�s�nak fontoss�g�t jelzi, hogy a v�ros korm�nyz�ja maga Jella�i� lett.
 
  Fiume elfoglal�sa ellen a magyar korm�ny �s Fiume v�rosa is tiltakozott,[49] de a t�rt�nteken ez m�r nem v�ltoztatott. Szeptember 4-�n Jella�i�-ot hivatalosan visszahelyezt�k b�ni m�lt�s�g�ba, aki szeptember 11-�n t�mad�st int�zett Magyarorsz�g ellen. Augusztus 31-�n a magyar tengerpart megmaradt r�sze is elveszett, a magyar politikai vezet�s viszont nem mondott le r�la, visszaszerz�s�re tervek sz�lettek 1848 november�ben, illetve 1849 tavasz�n.[50] A Fiume fel� vezet� �t megnyit�sa �s a kik�t� elfoglal�sa �ri�si strat�giai jelent�s�ggel b�rt, mert �gy Magyarorsz�g a tenger fel� kit�rhetett volna az elszigetelts�gb�l, �s jelent�s fegyversz�ll�tm�nyokhoz juthatott volna. 1849. j�nius 20-�n Velence �s Magyarorsz�g sz�vets�gi szerz�d�st k�t�tt, amely els�sorban a velencei haditenger�szet �s a magyar hadsereg egy�ttm�k�d�s�t lett volna hivatva el�k�sz�teni a t�rs�gben, de ebb�l, ak�rcsak az egy�b tervekb�l, m�r nem val�sult meg semmi. Fiume az 1868-as horv�t-magyar kiegyez�s ut�n lett ism�t Magyarorsz�g r�sze 1918-ig, v�gleges elveszt�s�ig.
 


 
  1 Fiume c�mer�ben egy fekete k�tfej� sas �l egy kors�n, melyb�l folyik a v�z, a v�ros nev�re - foly� - utalva. Fiume k�z�pkori t�rt�net�re l: Fest Alad�r: Fiume �s Magyarorsz�g. Budapest, 1920.
 
  2 A Habsburg Birodalom tengerparti ter�letei ekkor m�g csak Triesztre, Fium�ra �s e v�rosok k�rny�k�re terjedtek ki. Ausztria Velence �s Dalm�cia birtok�ba csak az 1797-es campoformi�i b�ke ut�n jutott.
 
  3 Braudel, Fernand: The Mediterranean and the Mediterranean World in the Age of Philip II. New York, 1972. I. k. 127-129. o.
 
  4 A n�met telep�t�seknek csak a m�sodik hull�ma volt sikeres. E telep�t�s 1748. �s 1763. k�z�tt zajlott, Grassalkovich Antal kamarai eln�k �s Cothman Antal kamarai telep�t�si biztos szervez�s�ben, j�val �tgondoltabban �s szervezettebben, mint a kor�bbi telep�t�sek. Az ekkor �rkezett n�meteket els�sorban kamarai birtokokra telep�tett�k. A t�m�r�l b�vebben: Mayer J�nos: Hal�l, szenved�s, keny�r. Cs�talja n�met betelep�t�se. 1993.
 
  5 Kobler, Giovanni: Memorie per la storia della liburnica citt� di Fiume. Fiume, 1896. III. k. 36. o.
 
  6 Fiume �s a magyar-horv�t tengerpart. Szerk.: Borovszky Samu, Budapest, �. n. 22-24. o.
 
  7 Uo.
 
  8 V�rady Szemere bel�gyminiszterhez 1848. m�jus 22. In: Horv�th Jen�: A magyar korm�ny adria-politik�ja. Budapest, 1927. 48. o.
 
  9 Az olasz egys�g megteremt�s�ig semmilyen re�lis es�ly�k sem volt az Adria keleti partj�n lak� olaszoknak, hogy az anyaorsz�gt�l seg�ts�get kapjanak nemzeti mozgalmukhoz. Az 1866-os h�bor�, melyben Olaszorsz�g a sz�razf�ld�n �s a tengeren is veres�get szenvedett Ausztri�t�l, b�r Velence megszerz�s�vel j�rt, a Triesztre, Isztri�ra, Dalm�ci�ra �s D�l-Tirolra vonatkoz� irredenta t�rekv�seket f�l �vsz�zadra jegelte. Az olasz irredenta mozgalom Fium�ben a 20. sz�zad elej�n er�s�d�tt meg, de ez is csak egy viszonylag sz�k �rtelmis�gi r�teget �rintett. Fiume eset�ben bonyol�tja a helyzetet, hogy az olasz nemzeti mozgalom mellett l�tezett az olaszok k�r�ben egy m�sik, jelent�s ir�nyzat is, melynek h�vei legink�bb "fiumano"-nak, fiumeinek tekintett�k magukat. �k Fiume sz�m�ra a f�ggetlen, v�ros�llami st�tuszt tartott�k a legk�v�natosabbnak. E mozgalom jelent�s�g�t mutatja, hogy a v�rosban �k nyert�k meg 1921-ben a v�laszt�sokat, de ezt a vezet�s�get k�s�bb fegyverrel lemond�sra k�nyszer�ttett�k. Szint�n jellemz�, hogy amikor 1945-ben Tito partiz�njai elfoglalt�k Fium�t (mely 1924-1945 k�z�tt Olaszorsz�ghoz tartozott), el�sz�r az �n�ll� v�ros�llamis�g h�veit kutatt�k fel �s gyilkolt�k meg, s csak ez ut�n fordultak a fasiszta hatalom k�pvisel�i ellen. B�vebben l. Fried Ilona: Eml�kek v�rosa Fiume. Budapest, 2001. 118-120. o., 189-191. o.,
 
10 Babudieri, Fulvio: Industrie, commerci e navigazioni a Trieste e nella regione Giulia. Milano, 1982. 125. o.
 
11 Gergely i. m. 10. o.
 
12 Fiume �s a magyar-horv�t tengerpart i. m. 192-193. o.
 
13 Gergely i. m. 11. o.
 
14 Fiume �s a magyar-horv�t tengerpart i. m. 298. o.
 
15 Gergely i. m. 18. o.
 
16 E cikk�nek c�me v�lt azut�n hib�s alakban a "tengerre magyar!" sz�ll�ig�v�.
 
17 Gerliczy alkorm�nyz� Batthy�ny minisztereln�knek 1848. m�rcius 22. Magyar Orsz�gos Lev�lt�r (a tov�bbiakban MOL) H 1, 3. k. 85.
 
18 Gaspar Matkovi� �s t�rsai Kossuthnak 1848. m�rcius 22. In: Horv�th i. m. 34. o.
 
19 Gerliczy Batthy�ny-nak 1848. m�rcius 22., valamint MOIB Gerliczynek 1848. m�rcius 31. MOL H 1, 3. k. 85.
 
20 A r�plapban ("A nemzet k�vetel�se") a polg�ri �talakul�s mellett k�vetelt�k Dalm�cia, Szlav�nia �s a Magyar Tengermell�k valamint a hat�r�rvid�k Horv�torsz�ghoz csatol�s�t, a csak a horv�t sz�bornak felel�s korm�ny fel�ll�t�s�t �s a horv�t nyelv nemzeti nyelvv� t�tel�t.
 
21 Gerliczy Batthy�nynak 1848. m�rcius 22. MOL H 1, 3. k. 104.
 
22 Kiss P�l Istv�n n�dornak 1848. �prilis 6. In: Horv�th i. m. 36. o.
 
23 Kiss P�l Istv�n n�dornak 1848. �prilis 22. In: Horv�th i. m. 39. o.
 
24 Szemere Istv�n n�dornak 1848. �prilis 26. In: Horv�th i. m. 41. o.
 
25 Szemere Vukovics Seb�nek 1848. �prilis 27. In: Horv�th i. m. 42. o.
 
26 Szemere Tosoninak �s Smai�nak 1848. j�nius 5. In: Horv�th i. m. 56. o.
 
27 Istv�n n�dor Batthy�nynak 1848. m�jus 16. In: Horv�th i. m. 44. o.
 
28 Szemere Erd�dynek 1848. j�nius 5. In: Horv�th i. m. 57. o.
 
29 Paolini Susaninak 1848. j�lius 30. In: Horv�th i. m. 74. o. Paolini a "castigio di Dio" kifejez�st haszn�lta.
 
30 Horv�th Lajos: Fiume �s nemzeti g�rd�ja 1848-ban In: Hadt�rt�nelmi K�zlem�nyek 1998./1. 294. o.
 
31 MOL H 92, 10. cs. 3377.
 
32 Erd�dy Szemer�nek 1848. augusztus 20. In: Jakab Elek: A magyar Fiume. Budapest, 1881. 25. o.
 
33 Erd�dy Kossuthnak 1848. j�lius 4. In: Horv�th i. m. 63-64. o.
 
34 Paolini Susaninak 1848. j�lius 30. In: Horv�th i. m. 72. o.
 
35 Minisztertan�csi hat�rozat 1848. m�jus 8. In: Horv�th i. m. 43-44. o.
 
36 M�sz�ros Esterh�zynak 1848. j�lius 7. In: Horv�th i. m. 65. o.
 
37 Susani Kossuthnak 1848. augusztus 11. In: Horv�th i. m. 88. o.
 
38 Istv�n n�dor Gop�evi�nek 1848. m�jus 5. In: Horv�th i. m. 43. o.
 
39 Gop�evi� Istv�n n�dornak 1848. j�lius 5. In: Horv�th i. m. 64. o.
 
40 Susani Kossuthnak 1848. augusztus 24. In: Horv�th i. m. 95-96. o.
 
41 Minisztertan�csi hat�rozat 1848. �prilis 12. In: Horv�th i. m. 37. o.
 
42 Paolini Susaninak 1848. j�lius 30. In: Horv�th i. m. 73. o.
 
43 Matkovi� a miniszt�riumnak 1848. m�jus 12. MOL H 31, 2. d., iktat�sz�m n�lk�l. A t�m�r�l r�szletesen: Kr�mli Mih�ly: Az IMPLACABILE. K�s�rlet az �n�ll� magyar haditenger�szet fel�ll�t�s�ra In: Hadt�rt�nelmi K�zlem�nyek 1997./1. 84-113. o.
 
44 Kossuth Erd�dynek 1848. augusztus 3. In: Kossuth Lajos �sszes M�vei XII. Budapest, 1957. 666-669. o.
 
45 Kr�mli i. m. 103-113. o.
 
46 Minisztertan�csi hat�rozat 1848. augusztus 27. In: Kossuth Lajos �sszes M�vei XII. 805. o.
 
47 Susani Kossutnak 1848. augusztus 11. In: Horv�th i. m. 87-88. o.
 
48 MOL H 92 10. cs. 3377.
 
49 K�l�gyminiszt�riumi eln�ki hat�rozat 1848. szeptember 3. In: Horv�th i. m. 109-110. o. Fiume k�ld�tteinek fels�gfelterjeszt�se 1848. szeptember 4. In: Horv�th i. m. 112-114. o.
 
50 Waldapfel Eszter: A f�ggetlen magyar k�lpolitika 1848-1849. Budapest, 1962. 239. o.
 

Kezd�lap     K�ldet�s�nk     Szerkeszt�k     Aktu�lis     Arch�vum     Cikk k�ld�se     Impresszum

Hajzstrtneti Kzlemnyek
A szerkeszt�k
Haj�z�st�rt�neti K�zlem�nyek
cskegyesulet[at]gmail.com

© Minden jog fenntartva 2005-2011, TIT HMHE - Hagyom�ny�rz� Tagozat