Foly?iratunkat a TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozata ?zemelteti.

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek

Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

   

Hanny ?kos:
A magyar honv?d folyami er?k ?jj?szervez?se 1920 ut?n

 

  Az els? vil?gh?bor? ut?n a gy?ztes hatalmak audemars piguet royal oak replica nemzetk?zi bizotts?got hoztak l?tre, amelynek t?bbek k?z?tt az volt a feladata, hogy d?nts?n a Monarchia folyami haj??llom?ny?nak sors?r?l.[1] A bizotts?g ?l?sein Magyarorsz?g ?rdekeit Wulff Olaf Rich?rd[2] fregattkapit?ny k?pviselte.
 
  Az 1920. j?nius 4-?n al??rt b?kedikt?tum szerint Magyarorsz?g elvesz?tette egyetlen tengeri kik?t?j?t, Fium?t, valamint a nagyj?b?l 540 haj?b?l ?ll? kereskedelmi flott?j?t.[3]
 
  A trianoni b?keparancs V. R?sz 1. C?m 1. fejezete tartalmazta a katonai rendelkez?seket. A 120. Cikk rendelkezett a hadihaj?z?sr?l: "A jelen szerz?d?s ?letbel?p?s?nek id?pontj?val az ?sszes osztr?k?magyar hadihaj?t ? bele?rtve a tengeralattj?r?kat is ? a Sz?vets?ges ?s T?rsult F?hatalmak r?sz?re v?g?rv?nyesen kiszolg?ltatottnak jelentetnek ki. A dunai flottill?khoz tartoz? minden monitort, torped?haj?t ?s felfegyverzett v?zi j?rm?vet ki kell szolg?ltatni a Sz?vets?ges ?s T?rsult Breitling Navitimer Replica F?hatalmaknak.
 
  Magyarorsz?gnak mindamellett jog?ban ?ll, hogy a dunai folyamrend?ri szolg?lat c?ljaira a jelen szerz?d?s 138. cikk?ben meghat?rozott Bizotts?gt?l kiv?lasztand? h?rom felder?t? nasz?dot tartson. A Sz?vets?ges ?s T?rsult F?hatalmak felemelhetik ezt a sz?mot abban az esetben, ha azt az eml?tett Bizotts?g helysz?ni szemle alapj?n el?gtelennek ?t?ln?..."[4]
 
  Ez a bizotts?g ? amelyet a 138. cikkben eml?tenek ? a Hadihaj?z?si Sz?vets?gk?zi Ellen?rz? Bizotts?g[5] volt, amely val?ban kisz?llt a helysz?nre ?s megengedte, hogy h?rom helyett n?gy ?rnasz?dot kapjon vissza Magyarorsz?g.
 
  Az antant bizotts?g az Osztr?k?Magyar Monarchia volt haj?parkj?nak sz?toszt?sakor a dunai flottilla egys?gei k?z?l mind Ausztri?nak, mind Magyarorsz?gnak n?gy-n?gy ?rnasz?dot juttatott. Magyarorsz?g? lett a CSUKA[6], a WELS[7], a VIZA[8] ?s a LACHS[9]. Ausztria kapta a FOGAS, a BARSCH, a COMP? ?s a ST?R haj?kat.[10]
 
  A n?gy ?rnasz?d form?lis ?tad?s?ra 1920. november 30-?n ker?lt sor. A haj?k leromlott, kifosztott ?llapotban ker?ltek vissza, j?llehet az elvontat?sukkor m?g ?zemk?pesek voltak.[11] Az ?rnasz?dok karbahelyez?s?re ?s felszerel?s?re hamarosan elk?sz?tett?k az els?, becsl?sen alapul? k?lts?gvet?st. Eszerint a WELS ?zembe helyez?s?hez 115?864 aranykorona, a VIZA rendbehozatal?hoz 148?172, a LACHS-hoz 123?532, a CSUKA-hoz 81?120 aranykorona kellett volna, ami azonban nem volt meg.[12]
 
  Meg kell m?g jegyezni, hogy ezeken k?v?l Magyarorsz?g visszakapott ? igaz, leszerelve ? k?t monitort, a SZAMOS-t ?s a LEITHA-t, 1921-ben. Mindkett?t a k?s?bbiekben elev?torr? alak?tott?k ?t.[13]
 
  Mivel a b?keszerz?d?s a magyar folyami hadihaj?z?st nem enged?lyezte, a n?gy ?rnasz?dot kiz?r?lag folyamrend?szeti feladatok ell?t?s?ra adt?k vissza. A hadihaj?z?s megtart?s?ra, burkolt tov?bb ?l?s?re az egyetlen lehet?s?g a folyamrend?szeti-igazgat?si feladatok elv?llal?sa volt. A gyakorlatban ez m?r akkor megkezd?d?tt, amikor 1919 ut?n a budapesti ?s a vid?ki r?vkapit?nys?gokat haditenger?szekkel t?lt?tt?k fel. Wulff 1920 j?lius?ig ?llt a budapesti r?vkapit?nys?g ?l?n.[14]
 
  Wulff Olaf 1920. okt?ber 4-?n egy memorandumot terjesztett el? a Nemzeti Hadsereg vez?rkari f?n?k?hez, amelyben felv?zolta azokat a szempontokat, amelyek miatt helyesnek tartan?, ha folyamrend?szett? alak?tan?k ?t a hadihaj?z?st. A vez?rkar elfogadta a javaslatot, ?s a minisztertan?cs el? terjesztette ? 1921. janu?r 3-?n ?, amelyen elhat?rozt?k a folyam?rs?g fel?ll?t?s?t.[15]
 
  A vez?rkar hely?nval?nak tal?lta azt a Wulff-f?le megold?st, hogy a hadihaj?z?sb?l legyen folyamrend?szet, ami teh?t nem honv?delmi t?rca alatt volt, de a minisztertan?csi felterjeszt?shez hozz?f?zte: "...Okvetlen?l biztos?tani kell tov?bb? katonai szempontb?l a honv?delmi miniszter rendelkez?si jog?t is. Ezen c?lb?l a Honv?delmi Miniszt?riumban a hadihaj?oszt?ly tov?bbra is fenntartand?, amely oszt?ly feladata volna a folyam?rs?g fej?vel egyet?rt?sben a folyam?rs?gben a honv?delem ?rdekeinek biztos?t?sa ?s az entente-val val? ?rintkez?s... Sz?ks?ges teh?t annak (a hadihaj?z?snak) ?tszervez?se oly m?don, hogy a hadihaj?z?s ?rt?kes tisztikara, valamint leg?nys?ge ?s anyaga a nemzeti hadsereg sz?m?ra el ne vesszen, azaz hadm?veleti szempontb?l tekintve leplezetten a j?v?ben is a hadsereg kieg?sz?t? r?sz?t k?pezze..."[16]
 
  Minderre ? hogy a folyam?rs?g a bel?gyminiszt?rium al? legyen beosztva, nem pedig a honv?ds?ghez ? az?rt volt sz?ks?g, mert a b?kedikt?tum kem?ny int?zked?seket rendelt Magyarorsz?g sz?m?ra, els?sorban a hadsereg?nek l?tsz?m?ra val? tekintetben.[17] A folyam?rs?g l?tsz?m?t 5000 f?re tervezt?k, a b?keszerz?d?s azonban csak 1620 f?nyi fegyveres l?tsz?mot ? ebb?l 96 tisztet ? ?s 1800 f?nyi fegyver n?lk?li alkalmazottat enged?lyezett.[18] A k?lts?gvet?sben ?vekig csak 1947 f? volt a folyam?rs?gn?l rendszeres?tve, s e csek?ly ?llom?nyb?l kellett 651 f?t ig?nybe venni, egy r?di?iskola (h?rad?sz?zad) ?s egy ut?szz?szl?alj ki?ll?t?s?ra, a folyam?rs?g egyenruh?j?ba b?jtatva. Az ut?szok ?s a h?rad?k term?szetesen csak pap?ron tartoztak a folyam?rs?ghez, a val?s?gban tiszta honv?d alakulatok voltak, teh?t m?g annyi k?z?k sem volt a Bel?gyminiszt?riumhoz, mint a folyam?rs?gn?l a folyamrend?szetet t?nylegesen ell?t? r?vhat?s?goknak.[19]
 
  Felvet?d?tt a k?rd?s m?r akkoriban is, hogy val?ban sz?ks?g van-e a folyam?rs?gre, ?s nem csak a haditenger?sz ?llamf? kedv??rt hozz?k-e l?tre. Err?l azonban sz? sincsen, sz?ks?gess?g?t a folyam?rs?g fel?gyel?je is r?viden, a c?l ismertet?s?vel a k?vetkez?k?ppen indokolta: "A folyam-hadihaj?z?s c?lja a folyamok ural?sa, szabatosabban kifejtve, saj?t csapataink ?s ?sz?egys?geink szabad mozg?s?nak biztos?t?sa a folyamon, a folyam ment?n ?s a folyamon ?t, ?s ugyanannak megg?tl?sa az ellens?g r?sz?r?l. Ezt a c?lt csak egy abszol?t f?l?nyben lev? haj?rajjal tudjuk el?rni ?s akkor is csak addig, am?g mindk?t part saj?t csapataink birtok?ban van."[20]
 
  Wulff Olaf is hasonl?k?ppen v?lekedett: "Oly orsz?g, melyet hatalmas foly?k hat?rolnak ?s szelnek ?t, ?gy t?mad?sban, mint v?delemben, r?szorul a folyamer?kre, ha csak nem akarja t?z?rs?g?nek egy r?sz?t lek?tni kiz?r?lag azon c?lb?l, hogy a saj?t folyam?n val? ?tkel?st... biztos?tsa... K?l?n?sen ?ll ez a t?tel olyan orsz?gban, ahol a k?zleked?s a foly?kon ?t nincs elegend? sz?m? h?d ?ltal biztos?tva... ?s ahol a foly?k ment?n nem ?llnak rendelkez?sre ki?p?tett orsz?gutak, amelyeken megfelel? gyorsas?ggal lehetne automobil ?tegeket vesz?lyeztetett helyekre (?tkel?s vagy ellens?ges folyamer?k bet?r?se) eltolni. V?lem?nyem szerint (ha ez a vallom?s egy volt tenger?sznek m?g oly nehez?re esik is), le kell mondanunk nagy t?pus? p?nc?lozott monitorok ?p?t?s?r?l, hanem a f? gondot els?sorban fegyvert?zel?s ellen v?dett, gyors ?s lehet?leg hangtalan j?rat?, legmodernebb rep?l?elh?r?t? ?teggel, g?pfegyverrel ?s gy?jt? l?szerrel felszerelt ?gy?nasz?dok, m?sodsorban pedig a folyamakna ?s ?sszek?t? szolg?lat ki?p?t?s?re kell ford?tanunk..."[21]
 
  Az 1921. m?rcius 1-t?l fel?ll?tott folyam?rs?get, mint ?j folyamrend?szeti hat?s?got ?s szervezetet az 1922: XIV. t?rv?nycikk "Folyam?rs?g ?s ellen?rz?s" c?mmel iktatta be az ?llam igazgat?si szervezet?be. A t?rv?ny lesz?gezte, hogy a folyam?rs?g minden tekintetben a bel?gyminiszternek volt al?rendelve. A kor?bban m?r eml?tett l?tsz?m mellett arr?l is rendelkezett, hogy 8 darab ?rnasz?dot lehet fenntartani folyamrend?szeti c?lra.[22] A t?rv?ny tov?bb? enged?lyezett m?g 2 darab 20?30 tonna ?s 10 darab 12?20 tonna v?zkiszor?t?s?, g?ppusk?val felszerelt motorcs?nakot is.[23]
 
  Azonban a folyam?rs?g csak folyamrend?szeti ?s igazgat?s?gi?hat?s?gi ?gyekben volt a bel?gyminiszternek al?rendelve, minden m?s tekintetben v?gs? soron a honv?delmi miniszter al? tartozott.[24]
 
  A p?nz?gyi neh?zs?gek miatt a folyam?rs?g r?sz?re enged?lyezett haj?park nem volt rendesen ki?p?thet?. Az ?rnasz?dok k?z?l ? amiket a b?keszerz?d?s Magyarorsz?gnak juttatott ? csak h?rom volt haszn?lhat?, de azok is teljesen leromlott ?llapotban voltak.[25]
 
  A trianoni b?keszerz?d?s ?rtelm?ben Magyarorsz?gon a Sz?vets?ges Katonai Ellen?rz? Bizotts?g m?k?d?tt, amely ellen?rizte, hogy nem szegi-e meg az orsz?g a b?keszerz?d?snek a katonai l?tsz?mra, a fegyverzetre, a hadianyagra vonatkoz? korl?toz?sait. A bizotts?g tagjai a gy?ztes hatalmak tisztjeib?l ker?ltek ki, s az ellen?rz?st v?gz? szem?lyek id?nk?nt v?ltoztak, emiatt az ellen?rz?s id?nk?nt szigor?bb, m?skor enyh?bb volt.
 
  A Dun?t olasz ?s francia hadihaj?k ellen?rizt?k, nem csak a magyarorsz?gi szakasz?t, de az osztr?kot is. Hab?r a kisantant orsz?gai is kaptak osztr?k ?s magyar hadihaj?kat a b?keszerz?d?s ?rtelm?ben, a nagyhatalmak az ? hadihaj?z?sukat is korl?tok k?z? szor?tott?k, ?gy 1920 ?s 1925 k?z?tt csak brit, olasz ?s francia hadihaj?k j?r?r?z?se volt enged?lyezve a k?t legy?z?tt orsz?g Duna-szakasz?n.[26]
 
  Az Sz?vets?gk?zi Katonai Ellen?rz? Bizotts?g 1921-ben kezdte meg m?k?d?s?t, ?s 1927. m?rcius 31-ig tart?zkodott Magyarorsz?gon.[27] A Bizotts?g kivonul?s?t a kisantant ?llamai mindenk?ppen szerett?k volna megakad?lyozni, m?g azzal is megv?dolt?k Magyarorsz?got, hogy ny?ltan fegyverkezik, mivel tiltott eszk?zt, tengeralattj?r?t tartanak rendszerben. Ez a tengeralattj?r? az els? vil?gh?bor?ban, az oroszokt?l zs?km?nyolt UB?3 volt, amit azonban a magyarok term?szetesen nem haszn?ltak hadi c?lokra ? a Dun?n nem is lehetett volna ilyen eszk?zt haszn?latba venni. A torped?kil?v?sn?l haszn?lt leveg?s?r?t? miatt maradt meg az UB?3, s ezt is b?k?s c?lokra, a szegecseket bever? l?gkalap?csok ?zem?hez haszn?lt?k. A magyarok azt?n ? hogy a v?daskod?sokat megel?zz?k ? v?g?l sz?tbontott?k 1927-ben a tengeralattj?r?t.[28]
 

A haj?park alakul?sa

  Mint arr?l m?r kor?bban volt sz?, 1922 v?g?ig csak a SZEGED ?rnasz?dot siker?lt helyre?ll?tani. M?sodikk?nt a VIZA ?llt szolg?latba, amely a KECSKEM?T nevet kapta azt?n. Pr?bamenet?t 1923. m?rcius 28-?n tartotta, teljesen felszerelve.[29] Az 1927-es ny?ri gyakorl? haj?rajn?l m?r ott volt a SI?FOK (a kor?bbi CSUKA) is, majd 1928-ban m?r a DEBRECEN ?rnasz?d (r?gi nev?n LACHS) is szolg?latra k?szen ?llt.[30]
 
  Magyarorsz?g, hogy tov?bb n?velje az ?rnasz?d?llom?ny?t, 1927-ben t?rgyal?sokat kezdett Ausztri?val. Az osztr?koknak nem volt sz?ks?ge a b?keszerz?d?sben nekik juttatott haj?kra, mivel azok az ? orsz?gukhoz tartoz? Duna-szakaszhoz nem voltak megfelel?ek. Ausztria kicsi ?s gyors egys?geket k?v?nt szolg?latba ?ll?tani a sebes foly?s? foly?n. 1927. okt?ber 6-?n sz?letett meg az egyezs?g. A magyar korm?ny a COMP?[31] ?s a ST?R[32] ?rnasz?dok?rt ?sszesen 80?000 schillinget, a FOGAS-?rt[33] 25?000 schillinget fizetett. Az osztr?koknak ?t?lt negyedik haj?t, a BARSCH-ot[34] cser?vel ?s n?mi r?fizet?ssel szerezte meg Magyarorsz?g; a BARSCH-?rt cser?be a SI?FOK-ot adt?k, valamint tov?bbi 228?814 schillinget.[35]
 
  Sz?ks?g is volt a folyami er?k b?v?t?s?re, mert a k?rnyez? orsz?gok mind er?s flottill?val rendelkeztek, r?ad?sul ellens?ges viszonyban is ?lltak Magyarorsz?ggal. Jugoszl?vi?nak n?gy, Rom?ni?nak pedig h?rom monitort juttattak a Monarchia felosztott flott?j?b?l. Csehszlov?kia pedig ekkor kezdte el ki?p?teni hadiflott?j?t, melynek legnagyobb egys?ge, a PRESIDENT MASARYK l?nyegesen nagyobb ?gy?nasz?d volt, mint a magyar haj?k b?rmelyike.[36]
 
  A k?vetkez? program az ?rnasz?dok korszer?s?t?se volt ? els?sorban a haj?k d?zeles?t?se ?, amely azonban a p?nz?gyi neh?zs?gek miatt nem ment z?kken?mentesen. Az egyetlen ?rnasz?d, amelynek ?t?p?t?s?t ?s d?zeles?t?s?t befejezt?k, a SOPRON volt.[37] A m?sodik korszer?s?t?sre v?r? haj? a G?D?LL? volt, azonban k?l?nb?z? okokb?l ? f?leg a kev?s p?nz miatt ? nagyon vontatottan haladt az ?t?p?t?se, ?s csak 1944 ?sz?re ker?lt v?zre bocs?that? ?llapotba.[38]
 
  A folyam?rs?g m?r az antant katonai ellen?rz?se idej?n l?p?seket tett ?j haj?k ?p?t?s?re. Wullf Olaf kifejtette, hogy sz?ks?ge van a folyam?rs?gnek arra a fegyverre, amely az egyik legnagyobb k?rt okozta a Nagy H?bor?ban, az akn?ra. "... az akna a gy?ng?bb f?l fegyvere l?v?n, ezt a fegyvert a haj?raj ki?p?t?s?ig is okvetlen fejleszten?nk kell, hogy az er?sebb szomsz?dok ellen sikerrel v?dekezhess?nk..."[39]
 
  Az aknatelep?t?shez haj?kra volt sz?ks?g, azonban a folyam?rs?gnek nem ?llt rendelkez?s?re ilyen v?ziegys?g. Ez?rt 1926 tavasz?n a Bel?gyminiszt?rium, Wulff ?szt?nz?s?re beadv?nnyal fordult a Honv?d Vez?rkar f?n?k?hez ? aki a rejt?s miatt a HM VI. csoportf?n?ke elnevez?st viselte ? , ?s k?rte, enged?lyezze egy b?jahaj? ?p?t?s?t. Az ?p?tend? haj? hivatalos indokl?s szerint a kisv?zkit?z?shez kellett, de a b?j?z?shoz hasonl? berendez?s kell, mint az aknatelep?t?shez, a meg?p?tend? haj? teh?t a val?s?gban nem lenne m?s, mint egy aknarak?-aknaszed? haj?. A b?keszerz?d?s katonai rendelkez?sei az aknahaj? ?p?t?s?t ?s tart?s?t nem tett?k lehet?v?, ez?rt kellett ehhez a megold?shoz folyamodni.[40]
 
  Az aknatelep?t?st m?r kor?bban is gyakorolt?k a BADACSONY[41] lap?tkerekes vontat?g?z?ssel, ez azonban nem volt a legt?k?letesebb megold?s. Ez?rt azt?n a vez?rkar hozz?j?rult a tervhez, mondv?n: "... v?rhat? ellenfeleink folyamharci egys?geinek vizeinkre val? gyors bet?r?s?t csakis az akn?k gyors lerak?sa ?ltal tudjuk a leghat?sosabban megakad?lyozni. Ez?rt egy aknarak? haj? ?p?t?s?t sz?ks?gesnek tartjuk. Ezen haj? k?l?nben b?k?ben a kisv?zi ?t kit?z?si osztag kik?pz?s?t is nagyon el?mozd?tan?..."[42] Az ?j haj?t a Ganz-Danubius haj?gy?rban ?p?tett?k, ?s MAROS[43] n?ven sorolt?k be a flottill?ba. Ez a hazai ?p?t?s? haj? volt a Duna els? aknarak?ja, ilyen ugyanis kor?bban a Monarchia folyami egys?gei k?z?tt sem szerepelt.[44]
 
  A folyam?rs?g flottill?j?nak tov?bb? sz?ks?ge volt sz?ll?t? ?s kiszolg?l? haj?kra is. Ennek ?rdek?ben k?sz?lt el a CSOB?NC[45] anyaghaj?, szint?n a Ganz-Danubius haj?gy?rban.[46]
 
  V?s?rl?s ?tj?n is b?v?lt a folyam?rs?g haj??llom?nya. 1928-ban ker?lt megv?telre a n?met LISELOTTE nev? csavarg?z?s, amely eredetileg a n?met haditenger?szet r?sz?re partk?zeli akn?k felkutat?s?ra ?p?lt. A haj?t Bornemissza F?lix parancsnoks?ga alatt hozt?k ?t a tengerr?l Budapestre[47], majd a K?R?S[48] nevet kapta a k?s?bbiekben. A haj? azonban nem v?ltotta be a hozz? f?z?tt rem?nyeket, mer?l?se a Dun?n aknatelep?t?sre alkalmatlann? tette, valamint nehezen lehetett korm?nyozni. A k?s?bbiekben mint iskolahaj?, vonathaj? vagy parancsnoki haj? szolg?lt.[49]
 
  A h?szas ?vek v?ge fel? ker?lt vissza a folyam?rs?ghez a BAJA aknarak?, amely a h?bor? ut?n 1926-ig rejt?si c?lb?l a F?ldm?vel?s?gyi Miniszt?rium V?zrajzi Oszt?ly?n?l szolg?lt. Miut?n a folyam?rs?g visszavette, ?tkeresztelt?k HEGYALJ?-ra[50], ?s csak a h?bor?ban ?ll?tott?k be ism?t aknaszed?sre.[51]
 
  Tov?bb? a folyam?rs?ghez ker?lt a MECSEK[52] csavaros motoros vontat?, amelyet val?sz?n?leg Odessz?ban zs?km?nyolt a Dunaflottilla. Ugyanilyen ?ton ker?lt Magyarorsz?gra a HONV?D, a HUSZ?R ?s a T?Z?R[53] p?nc?lmotorcs?nak is.[54]
 
  A Magyar Kir?lyi Folyam?rs?g 1930 ut?n h?t ?rnasz?ddal rendelkezett, de ebb?l a 60 t-s G?D?LL? ?s a 133 t-s BAJA felfegyverz?s?re m?r nem jutott p?nz, ez?rt leszerelve t?rolt?k ?ket. Harck?pes ?rnasz?d csak ?t volt, ebb?l n?gyet fegyvereztek fel a 8 cm-es (7,65 cm-es) L/30 t?bori ?gy?val, n?v szerint: a DEBRECEN, a KECSKEM?T, a SOPRON ?s a SZEGED ?rnasz?dokat.[55] Tov?bb? a GY?R volt m?g a folyam?rs?g k?tel?k?ben 1930-ban.
 
  A tov?bbi haj??llom?ny a k?vetkez?k?ppen alakult:
 
  Aknahaj?k: MAROS ?s K?R?S. Vontat?k: BADACSONY, HEGYALJA, MECSEK. Vonathaj?: CSOB?NC. M?helyhaj?: VULK?N. F?rd?haj?: "E". P?nc?los motorcs?nakok: HONV?D, HUSZ?R, T?Z?R. Tov?bb? 8 darab nagym?ret? motorcs?nak, 13 darab kisebb motorcs?nak, 5 darab egy?b kishaj? ?s jacht, 5 darab vitorl?s, 4 darab tanyahaj?, 4 darab ponton, 9 darab usz?ly ?s 2 darab g?zb?rka. ?sszesen teh?t 68 darab ?sz?egys?ggel rendelkezett a folyam?rs?g.[56]
 
  1932-ben a folyam?rs?gn?l jelent?s fejleszt?sekre ker?lt sor. 1932 ?s 1934 k?z?tt kicser?lt?k az ?rnasz?dok f? l?vegeit, valamint tervek voltak a haj??llom?ny tov?bbi b?v?t?s?re. A szakemberek k?l?nb?z? v?ltozatokat dolgoztak ki a folyam?rs?gnek. Az 1932. okt?ber 20-i d?tummal elk?sz?lt tervezet fontosnak tartotta, hogy a folyam?rs?gnek legyenek monitorai, valamint tov?bbi gyors ?rnasz?djai. Ezeken k?v?l p?nc?lmotorcs?nakok ?p?t?s?t is javasoltnak tartott?k, amelyek a nagyobb egys?gek el?tt j?rva f?leg felder?t?sre lenn?nek alkalmasak, valamint a partv?lt?sok biztos?t?s?ra. A k?s?bbiekben a p?nc?lmotorcs?nakokat siker?lt is meg?p?teni.[57]
 
  A tervezett fejleszt?seknek 1940-ig azonban csak mintegy 22 sz?zal?ka val?sult meg. Ennek legf?bb oka az orsz?g p?nz?gyi helyzete volt, valamint az, hogy a honv?ds?gn?l a fejleszt?sek els?sorban a l?gier?t ?s a harckocsiz?kat ?rintett?k.[58]
 
  A haj??llom?ny v?ltoz?s?nak k?vetkezm?nye volt a folyam?rs?g szervezeti tagoz?d?s?ban 1932-ben v?grehajtott m?dos?t?s, amely 1938-ig volt ?rv?nyben. Eszerint kialak?tott?k a Csajk?s-ezredet, amely az ezredt?rzsb?l ?s az ?rnasz?doszt?lyb?l ?llt. Ide tartozott m?g a T?Z?R, a CSOB?NC ?s a MECSEK. A Kik?pz? z?szl?aljat megsz?ntett?k. A M?szaki z?szl?alj ?talakult Folyambiztos?t? z?szl?aljj?, amelyben helyet kapott az akn?szsz?zad, egy ?n?ll? l?v?szszakasz ?s a h?rad?sz?zad. A M?szaki ?zem, M?szaki rakt?r, Anyagrakt?r hely?re a Szert?r l?pett, ?llom?ny?ban egy leg?nys?gi sz?zaddal, hozz? tartozott a kik?t?, s?lyat?r, m?szaki hivatal, m?szaki ?zemek ?s rakt?rak. Elhelyez?s?k a gr?f Cs?ky-laktany?ban volt. Szervezetileg ?n?ll? lett, illetve k?zvetlen?l a folyam?rs?g parancsnoks?ga al? tartozott a T?rk?p?szeti Hivatal, K?nyvt?r ?s h?zinyomda, a Haj??p?t?si Ellen?rz? Bizotts?g, a Zenekar ?s a Gazdas?gi Hivatal. A rend?szz?szl?alj (a h?szas ?vekben sz?zad) 1938-ban beleolvadt a folyam?rs?gbe. Feladatk?r?t 1939-t?l a magyar kir?lyi rend?rs?g vette ?t (r?szben a hat?rvad?szok).[59]
 
  A folyam?rs?g utols? bel?gyminiszt?riumi ?v?nek b?kehadrendje (1938) a k?vetkez? volt: folyamer?-parancsnoks?g, csajk?sezred-parancsnoks?g, ?rnasz?doszt?ly (3 ?rnasz?d, 1 p?nc?los motorcs?nak), folyambiztos?t? z?szl?alj 1. oszt?lya Budapesten, 2. oszt?lya Kom?romban ?s 3. oszt?lya Szegeden; folyam?r-megfigyel? ?s kisv?zkit?z? oszt?ly. A felriaszt?si vagy mozg?s?t?si hadrend, amelyben a csajk?sezred elnevez?s ?rnasz?d-ezredre v?ltozott, a k?vetkez?: folyamer?-parancsnoks?g, ?rnasz?dezred-parancsnoks?g, I. ?rnasz?doszt?ly (2 ?rnasz?d, T?Z?R), II. ?rnasz?doszt?ly (2 ?rnasz?d). A mozg?s?t?s lef?j?sa ut?n, 1938 v?g?n az ?rnasz?dezred csajk?sezredd?, azon bel?l egyetlen, sz?moz?s n?lk?li ?rnasz?doszt?lly? alakult.[60]
 


  1 A B?csben m?k?d? bizotts?g neve eredetileg Commandement de la Navigation du Danube, r?viden Commandement du Danube, majd 1919 okt?ber?t?l Commission Interalli?e du Danube (r?viden CID), 1921-t?l Commission Internationale du Danube volt. Csonkar?ti K?roly ? Bencz?r L?szl?: Haditenger?szek ?s folyam?r?k a Dun?n 1870?1945. Zr?nyi Kiad?. Bp., 1991, 146. o. (A tov?bbiakban Csonkar?ti ? Bencz?r i. m.)
 
  2 Wulff 1877-ben, Budapesten sz?letett. A gimn?ziumi tanulm?nyait Bud?n v?gezte. Ezut?n a fiumei Haditenger?szeti Akad?mia n?vend?ke lett. 1911?1912-ben a pekingi cs. ?s kir. k?vets?gi tenger?szk?l?n?tm?ny parancsnoka. A vil?gh?bor?ban ki?rdemelte a M?ria Ter?zia-rend lovagkeresztj?t. A breszt-litovszki, majd a bukaresti b?ket?rgyal?sokon ? k?pviselte a haditenger?szet Dunaflottill?j?nak ?rdekeit. 1918. november 1-j?t?l fregattkapit?ny. 1920. m?rcius 10-t?l hadihaj?s csapatfel?gyel?, 1920. m?jus 1-t?l sorhaj?kapit?nyi rendfokozatban. Uo. 146. o.
 
  3 Zsigmond G?bor: A magyar tengerhaj?z?s ?tkeres?se a k?t vil?gh?bor? k?z?tt ? fejl?d?si lehet?s?gek ?s ir?nyelvek. In: Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek, 2006/3.
 
  4 1921: XXXIII. t?rv?nycikk (forr?s: http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/tria1920/bekeszerz.phtml, let?ltve: 2012-02-26). (A tov?bbiakban Trianoni b?keszerz?d?s)
 
  5 Naval Allied Commission for the Disposal of Enemy Vessels, r?viden NACDEV. A volt ellens?ges adriai ?s dunai hadihaj?k sz?toszt?s?ra j?tt l?tre. Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 147. o.
 
  6 A CSUKA-t SI?FOK-ra keresztelt?k ?t. A haj? 1915-ben ?p?lt, 1916-ban ?llt szolg?latba. V?zkiszor?t?sa 60,2 tonna, hossza 36 m?ter, sz?less?ge 4,6 m?ter, mer?l?se 1,05 m?ter, hat?t?vols?ga 920 km. Maxim?lis sebess?ge 25 km/h. Fegyverzete 1 darab 66 mm (?n. 7 cm-es) 26 kaliberhossz?s?g? ?gy?, 2 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska. Szem?lyzete 2 + 25 f?. Csonkar?ti K?roly ? S?rhidai Gyula: A magyar kir?lyi folyam?r?k ?s fegyverzet?k 1920?1945. Zr?nyi Kiad?. Bp., 2009, 52. o. (A tov?bbiakban Csonkar?ti ? S?rhidai i. m.)
 
  7 A WELS a SZEGED nevet kapta a k?s?bbiekben. ?p?t?s?t 1915-ben kezdt?k el, 1916-ban k?sz?lt el ?s ?llt szolg?latba. V?zkiszor?t?sa 133 tonna volt. Hossza 44 m?ter, sz?less?ge 6, mer?l?se 1 m?ter. Hat?t?vols?ga 800 km. Sebess?ge 34 km/h. Fegyverzete 2 darab 80 mm 30 kaliberhossz?s?g? 18. M t?bori ?gy?, tornyonk?nt 2 db r?sl?vegt?vcs?vel, 3 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska, a toronyban 1 darab 8 mm 34/37. M Gebauer ikerg?ppuska, 1 darab 20 mm 36. M neh?zpuska, 1 darab 8 mm 31. M goly?sz?r? Csaba p?nc?l aut?toronyban. Szem?lyzete 3 + 40 f?. Uo. 47?48. o.
 
  8 A VIZA a k?s?bbiekben a KECSKEM?T nevet kapta. ?p?t?se 1915-ben kezd?d?tt ?s 1916-ban fejez?d?tt be. V?zkiszor?t?sa 133 tonna, hossza 44, sz?less?ge 6, mer?l?se 1 m?ter volt. Hat?t?vols?ga 800 km. Sebess?ge 34 km/h. Fegyverzete 2 darab 80 mm 30 kaliberhossz?s?g? 18. M t?bori ?gy?, tornyonk?nt 1 darab r?sl?vegt?vcs?vel, 3 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska. Szem?lyzete 3 + 40 f?. Uo. 48?49. o.
 
  9 A LACHS a DEBRECEN nevet kapta. 1917-ben kezdt?k el ?p?teni, 1918-ban k?sz?lt el ?s 1919-ben ?ll?tott?k szolg?latba. V?zkiszor?t?sa 140 tonna volt. Hossza 44, sz?less?ge 6, mer?l?se 1 m?ter. Hat?t?vols?ga 800 km. Sebess?ge 34 km/h. Fegyverzete 2 darab 80 mm 30 kaliberhossz?s?g? 18. M t?bori ?gy?, tornyonk?nt 1 darab r?sl?veg?t?vcs?vel, 3 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska. Szem?lyzete 3 + 41 f?. Uo. 49. o.
 
10 Csonkar?ti K?roly: Hadihaj?k a Dun?n. Zr?nyi Kiad?. Bp., 1980, 220. o. (A tov?bbiakban Hadihaj?k a Dun?n)
 
11 Az ?tad?s el?tt k?sz?lt jegyz?k?nyv is megjegyzi, hogy "A haj?testek ?pek, de er?sen rozsd?sodottak. A fed?lzeti felszerel?sek kev?s kiv?tellel hi?nyoznak. Az oldalablakok t?m?tetlenek. A tiszti ?s leg?nys?gi f?r?helyek, konyha, r?di?s f?lke, illemhelyek leszerelve, haszn?lhatatlan ?llapotban vannak. (...) A g?p?szeti felszerel?sek kev?s kiv?tellel ugyancsak hi?nyoznak..." Id?zi a jegyz?k?nyvet: Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 149. o.
 
12 Uo. 149. o.
 
13 A LEITHA el?bb J?ZSEF LAJOS, majd FK 201 n?ven, a SZAMOS pedig TIVADAR, majd FK 202 jellel futott tov?bb a k?s?bbiekben. Uo. 150. o.
 
14 Hadihaj?k a Dun?n, 221. o.
 
15 Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 150. o.
 
16 Uo. 150. o.
 
17 A magyar hadsereg katonai er?inek ?sszess?ge nem haladhatja meg a 35.000 f?t, bele?rtve a tiszteket ?s a p?tkeretek csapatait is. Trianoni b?keszerz?d?s, V. r?sz, 1. C?m, II. fejezet, 104. cikk.
 
18 A korm?nyzat a p?nz?gyi neh?zs?gek miatt ?vekig m?g ezt az alacsonyra szabott l?tsz?mot sem tudta ki?ll?tani. Hadihaj?k a Dun?n, 222. o.
 
19 Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 151. o.
 
20 Csonkar?ti K?roly: A magyar kir?lyi folyam?rs?g fel?ll?t?s?nak, szervez?s?nek irataib?l (1920-1929). In: Hadt?rt?nelmi K?zlem?nyek, 1977/2; 265. o. (A tov?bbiakban Csonkar?ti 1977)
 
21 Id?zi Csonkar?ti Wulff Olaf sorhaj?kapit?nyt. Uo. 266. o.
 
22 Az ?rnasz?dok sz?m?t a kor?bbi h?rom, majd n?gyr?l az igazolt haj?forgalom nagys?ga miatt siker?lt Wulffnak felemeltetnie, legal?bb elvben, nyolcra. Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 152. o.
 
23 1922: XIV. t?rv?nycikk (forr?s: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7525, let?ltve: 2012-02-26).
 
24 Csonkar?ti 1977, 267. o.
 
25 1922 v?g?ig csak az id?k?zben SZEGED-d? ?tnevezett WELS-et siker?lt rendbehozni. Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 17. o.
 
26 Horv?th J?nos: Olasz ?s francia hadihaj?k a Dun?n (1920?1925). In: Haditechnika, 1996/2., 29?30.
 
27 Hadihaj?k a Dun?n, 225. o.
 
28 H?mori P?ter: A magyar haj?z?s k?pes t?rt?nete. Nemzeti Tank?nyvkiad?, Bp., 1999, 115. o. (A tov?bbiakban H?mori i. m.)
 
29 Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 168. o.
 
30 Uo. 168. o.
 
31 A COMP? azt?n a SOPRON nevet kapta. Az ?t?p?t?se 1927-ben kezd?d?tt, szolg?latba 1930-ban ?ll?tott?k. Hossza 44 m?ter, sz?less?ge 6 m?ter, mer?l?se 0,96 m?ter volt. V?zkiszor?t?sa 168 tonna, maxim?lis sebess?ge 40 km/h. Fegyverzete 2 darab 7 cm H/50 ?gy?, 5 darab 8 mm 7/12. M Schwarzlose g?ppuska. Szem?lyzete 5 + 35 f?. Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 51. o.
 
32 A ST?R-t GY?R-re keresztelt?k ?t. 1915-ben kezdt?k el ?p?teni ?s 1916-ban ?llt szolg?latba. V?zkiszor?t?sa 133 tonna, hossza 44, sz?less?ge 6, mer?l?se 1 m?ter volt. Hat?t?vols?ga 800 km, sebess?ge 34 km/h. Fegyverzete 2 darab 80 mm 30 kaliberhossz?s?g? 29. M Bofors t?pus? l?gv?delmi ?gy?, 3 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska, 1 darab 20 mm 36. M neh?zpuska a toronyban. Szem?lyzete 3 + 41 f?. Uo. 50. o.
 
33 A FOGAS-t G?D?LL?-nek nevezt?k ?t. A haj? 1916-ban ?llt szolg?latba, v?zkiszor?t?sa 60,2 tonna, hossza 36 m?ter, sz?less?ge 4,6 m?ter, mer?l?se 1,05 m?ter volt. Hat?t?vja 920 km, sebess?ge 25 km/h. Fegyverzete 1 db 66 mm (?gynevezett 7 cm-es) 26 kaliberhossz?s?g? ?gy?, 2 darab 8 mm Schwarzlose g?ppuska. Szem?lyzete 2 + 25 f?. Uo. 54. o.
 
34 A BARSCH k?s?bb a BAJA nevet kapta. 1916-ban ?ll?tott?k szolg?latba, 133 tonna volt a v?zkiszor?t?sa, 44 m?ter a hossza, sz?less?ge 6, mer?l?se 1 m?ter. Hat?t?vols?ga 800 km, sebess?ge 34 km/h. Fegyverzet?t 4 darab 66 mm-es, 26 kaliberhossz?s?g? l?veg, illetve 3 darab 8 mm-es Schwarzlose g?ppuska alkotta. Szem?lyzete 3 + 40 f?. Uo. 53. o.
 
35 Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 170. o.
 
36 Csonkar?ti 1977, 266. o.
 
37 1927 december?ben fektett?k s?ly?ra ?s 1929 november?ben bocs?tott?k v?zre. Az ?j d?zelmotorokat 1928?1929-ben ?p?tett?k be a haj?ba. Az els? pr?ba?tj?t 1930 ?prilis?ban kezdte meg ?s m?jusban helyezt?k szolg?latba. Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 26?27. o.
 
38 1944. szeptember 20-?n, m?g a haj?gy?ri s?ly?n azt?n egy rep?l?bomba tal?lta telibe ?s csaknem teljesen megsemmis?lt. Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 172. o.
 
39 Id?zi Wulffot Csonkar?ti, Hadihaj?k a Dun?n, 234. o.
 
40 Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 28?29. o.
 
41 A BADACSONY-t 1913-ban kezdt?k el ?p?teni, 1915-ben ?llt szolg?latba a Cs?sz?ri ?s Kir?lyi Haditenger?szetn?l, majd 1921-ben a folyam?rs?gn?l. 152 tonn?s volt a v?zkiszor?t?sa, 54 m?ter hossz?, 7 m?ter sz?les (14,2 a ker?kdobn?l), mer?l?se 0,8 m?ter. Sebess?ge 19 km/h, fegyverzete 1 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska. Szem?lyzete 14 f?. Uo. 59?60. o.
 
42 Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 174. o.
 
43 A MAROS ?p?t?s?t 1926-ban kezdt?k meg ?s 1928-ban ?llt szolg?latba. V?zkiszor?t?sa 52 tonna (teljes aknaterhel?ssel 90 tonna), hossza 30, sz?less?ge 4, mer?l?se 0,8 m?ter volt. Sebess?ge 20,3 km/h. Fegyverzete 2 darab 8 mm 7/31. M Shwarzlose g?ppuska ?s 12 darab 18. M ?rint?akna. Szem?lyzete 1 + 8 f?. Uo. 58. o.
 
44 Holl? Szilvia Andrea-Zsigmond G?bor: A fatest? b?rk?t?l a tengerj?r? ?ri?sig. Haj??p?t?s Budapesten. Holnap Kiad?, Budapest, 2013. p. 145.
 
45 A CSOB?NC-ot 1926-ban kezdt?k el ?p?teni ?s 1928-ban ?ll?tott?k szolg?latba. V?zkiszor?t?sa 230 tonna, hossz?s?ga 44 m?ter, sz?less?ge 6, mer?l?se 1,5 m?teres. Sebess?ge 16 km/h, fegyverzete 2 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska volt. Szem?lyzete 1 + 7 f?. Uo. 58?59. o.
 
46 Hadihaj?k a Dun?n, 235. o.
 
47 Zsigmond G?bor: A magyar kereskedelmi haj?z?s a m?sodik vil?gh?bor? ?veiben. In: T?rsadalom ?s Honv?delem ? m?sodik vil?gh?bor? k?l?nsz?m, 2009/3.
 
48 A K?R?S 1917-18-ban ?p?lt, a folyam?rs?gn?l 1928-ban ?llt szolg?latba. V?zkiszor?t?sa 185 tonna, hossza 44,05 m?ter, sz?less?ge 6,6 m?ter, mer?l?se 1,3 m?ter. Sebess?ge 20 km/h, fegyverzete 2 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska, 20 darab 35. M megfigyelt akna, 6 darab 16. M sodorakna ?s 12 darab 18. M ?rint?akna. Szem?lyzete 2 + 10 f?. Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 57?58. o.
 
49 Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 174. o. illetve Hadihaj?k a Dun?n, 236. o.
 
50 A HEGYALJA 1908-ban ?p?lt, a Cs?sz?ri ?s Kir?lyi Haditenger?szetn?l 1915-ben ker?lt alkalmaz?sra. A folyam?rs?gn?l 1926-ban ?ll?tott?k szolg?latba. V?zkiszor?t?sa 80 tonna, hossza 21,5 m?ter, sz?less?ge 4,25 m?ter, mer?l?se 1,1 m?ter (teljes aknaterhel?ssel 1,35-1,40 m?ter). Sebess?ge 16 km/h. Fegyverzete 1 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska. Szem?lyzete 10 f?. Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 60. o.
 
51 Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 174?175. o.
 
52 A MECSEK f? adatai: v?zkiszor?t?s 45 tonna, hossz?s?g 18,3 m?ter, sz?less?g 3,6 m?ter, mer?l?s 1,7 m?ter. ?p?l?s?r?l ?s sebess?g?r?l nincs adat. Fegyverzete 1 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska. Szem?lyzete 9 f?. Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 60?61. o.
 
53 A HUSZ?R ?s a T?Z?R f? adatai: hossz?s?g 15,8 m?ter, sz?less?g 2,7 m?ter, a HUSZ?R mer?l?se 0,6, a T?Z?R mer?l?se el?l 0,62, h?tul 0,78 m?ter. A v?zkiszor?t?suk 16 illetve 16,4 tonna. Sebess?g?k 25 km/h, szem?lyzet?k 9 f?. A HUSZ?R fegyverzete 2 darab 8 mm 7/31. M Schwarzlose g?ppuska, a T?Z?R-nek emellett volt 1 darab 8 mm Gebauer ikercs?ves g?ppusk?ja is. Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 54. o. A HONV?D-et azt?n 1932-ben leszerelt?k ?s eladt?k, a HUSZ?R el?vigy?zatlans?gb?l 1941-ben a Tisz?n felrobbant, mert egy tiszthelyettes a benzintart?lyn?l t?zet gy?jtott. A T?Z?R 1945-ig szolg?lt a folyamer?k k?tel?k?ben. Csonkar?ti ?Bencz?r i. m. 175. o.
 
54 Uo. 175. o.
 
55 Horv?th J?nos: ?rnasz?dok t?z?rs?gi felszerel?se 1915?1945. In: Haditechnika, 1993/1; 34?39.
 
56 Hadihaj?k a Dun?n, 237?238. o.
 
57 Csonkar?ti ? S?rhidai i. m. 32?33. o.
 
58 Uo. 34. o.
 
59 Csonkar?ti ? Bencz?r i. m. 178. o.
 
60 Uo. 178. o.
 


Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
A szerkeszt?k
Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
cskegyesulet[at]gmail.com

© Minden jog fenntartva 2005-2014, TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozat