Hajózástörténeti Közlemények

Bánsági Andor:
vitéz Gazsó László emlékezete I.

Ez úton szeretnénk köszönetet mondani Pecze Margitnak, aki rendelkezésünkre bocsájtotta dédapja, vitéz Gazsó László dokumentumait és fotóit. Ígéretet kaptunk rá, hogy a család többi tagjánál lévõ dokumentumot is digitalizálhatjuk majd, így a késõbbiekben azokat is közzé tehetjük.[1]

Kitüntetései és emlékérmei:

1912-1913-as emlékérem
Bronz Signum Laudis Kardokkal
Tengerész Repülõmegfigyelõ jelvény
I. osztályú nagy Ezüst Vitézségi Érem
II. osztályú kis Ezüst Vitézségi Érem
Bronz Vitézségi Érem
Károly csapatkereszt
Háborús emlékérem
Vitézi Jelvény

Másolat:
 
vitéz Gazsó László volt cs. és kir. hadi tengerészeti repülõ hadnagy fegyverténye
 
FEGYVERTÉNY;
 
  Gazsó László egyéves önkéntes törzs gépmester /Stabs masch. Wärter-Einj. Freiw. in die Res./ 1916 junius havában került a trieszti tengerészeti repülõ állomásra, hol a nagy nevü tengerész repülõ Banfiled Gottfried sorhajó hadnagy volt a parancsnok.

A triesti repülõállomásról mint repülõmegfigyelõ /Flugbeobahter/ 14 repülõtámadásban vett részt, a melyek mind összhangban az Isonzó front szárazföldi repülõ állomásaival, a front mögötti olasz katonai bázisok, telepek, szárazföldi és tengerészeti repülõ állomások ellen irányultak, melyeket 5-150 kg. robbanó 15 kg.-os gáz és 10 kg.-os gyujtó bombákkal hajtottak végre.

  Ezen támadások melyeket abban az idõben a K.u.K. Flottenkomando- hivatalosan is jelentett a következõk:
  1916 aug. 11-rõl 12-re virradó éjjel GORGO olasz teng. rep. állomás.
  1916 aug. 13-ról 14-re virradó éjjel SELZ olasz katonai bázis,
  1916 szept. 8-ról 9-re virradó éjjel GORGO ismét,
  1916 szept. 12-rõl 13-ra virradó éjjel CERVIGNANO pályaudvar
  1916 szept. 13-ról 14-re virradó éjjel SAN GIORGO di NOGARO pályaudvar
  1916 okt. 3-ról 4-re virradó éjjel STARANZANO katonai bázis,
  1916 okt. 8-ról 9-re virradó éjjel MONFALKONE katonai bázis
  1916. okt. 9-rõl 10-re virradó éjjel MONFALKONE Adria-Werke hajógyár,
  1916 okt. 12. én du. MONFALKONE Adria-Werke hajógyár.
  1916 okt. 12-rõl 13-ra virradó éjjel Az Izonzo front olasz állásai
  1916. nov. 1-én este PIERIS katonai telep, majd pár nap mulva BELIGNA olasz szárazföldi "Nieport" vadász repülõ állomást és ugyanaznap hajnalán RONCHY-katonai telep bombázásában vett részt.

  Ezen repülõ akciók a 7-ik 8-ik és a 9-ik Isonzói csatákkal függtek össze, amelyek közül az októberi akciók azok amelyek a 8-ik Isonzói csata keretében Gazsó László tengerész önkéntes magát az ellenség elõtt vitéz magatartásával kitüntette. A 8-ik Isonzói csata célja Trieszt elfoglalása volt. Az olaszok napokig tartó pergõtüzét nemcsak a csapataink lövészárkaira szórta hanem tönkre tette Trieszt vízmüveit is. Szárazföldi és tengeri repülõ állomások csaknem tehetetlenségre voltak kárhoztatva, mert repülõ idõ nem volt, mélyen járó vastag felhõ rétegek a szárazföld felett, mig a tenger felett a sürü köd tette lehetetlenné a repülést. A próbálkozások alig jártak sikerrel, mert a kirepült repülõ századok legnagyobb része dolga végezettlenül kerültek haza, vagy a tengeren pusztultak, csak egy-két gép tudta a kitûzött elérni. Ezen gépek közé tartozott Gazsó tengerész önkéntes gépe is, ki a felhõs éjszakák dacára szivósan keresett és talált a felhõzeten olyan nyilásokat, hol lespirálozva mégis elérte a célját és kis magasságból szórta bombáit az ellenséges objektekre. Igy szállt le október 13-án este gróf Almássy Dénes pilótájával erõs ágyü tüzben Sdobai frontszakasz olasz állásai fölé, megkeresték a nehéz üteg állásokat, azokat jól helyezett bombáikkal elhallgattaták. Hazafelé jövet olasz géppuska tûzbe kerültek amely a motor benzin vezetéket ellõtte. A spriccelõ benzin meggyulladt és meggyújtotta a gép vászon szárnyait is. Gazsó tengerész önkéntes törzsõrmester élete kockáztatásával, kimászott az égõ gép szárnyaira és a tüzet nagy repülõ keztyüivel csapkodva addig fojtotta le, mig gróf Almássy fregatt hadnagy sikló repüléssel a tengert elérte és oda leszállt, hol azután mindketten vízbe áztatott ruháikkal a tüzet végleg eloltották. Az égõ gép messze látható volt a sötét éjszakában és igy a tengerparti olasz front tüzesõvel árasztotta a motorhiányában laposan sikló égõ gépet, de meglátta ezt egy olasz part közelében cirkáló Osztrák-Magyar torpedóromboló is amely azután csakhamar megtalálta a vizen és fedélzetére vette õket.

  Másnap éjjel más hydroplánon Fredrigoni fregatt hadnagy által vezetett gépen repült ismét az isonzói front állásai fölé. A frontot megint sürü felhõbe burkolva találták, repülési magasság 1600 méter volt, alattuk a holdfénnyel megvilágitott felhõ mintegy végnélküli hósivatag terült el. Ez alkalommal hiába kerestek a felhõzeten lyukat vagy nyilást nem volt. Éjjeli 1 óra, az iránytü és a repülési idõ szerint a front felett kellett lenniök. Hazatérni ismét nem akartak annélkül, hogy feladatukat el nem végezté volna. Gyorsan határoznak a motort félig leállítva furják keresztül magukat sürü és vastag felhõzeten, kockáztatva azt, hogy a motor vizet szivva használhatatlanná válik, vagy valamelyik hegy oldalába repülve zuzzák össze magukat. A felhõkbõl motorzugásra figyelmessé lett ellenség fényszórói közé bukkantak ki. Elvakulva erõs légelháritó tüzben tájékozódás nélkül manövereznek addig mig a kellemetlen fényszóró csóváiból kitudnak kerülni. Elõbb a fényszórókat támadják kis bombákkal s mig a szétrebbent ellenséges kezelõ személyzet ismét üzembe hozta a fényszórókat, már a nehéz üteg állások között robbannak a nehéz bombák. A két tengerész repülõ még egyszer megsem kisérli a felhõkön való visszatérést, hanem végig repülik a támadó 3-ik olasz hadtest vonalát és állásaikat géppuska tüzzel árasztják el és apró 5 kg-os bombákkal végig dobálják egész a Porto-Rosegai tenger öbölig. Gazsó László ezek után soronkivül tengerész zászlóssá léptetik elõ és megkapta az I. oszt. nagyezüst vitézségi érmet.

  1916 December 4-én áthelyezték a cs. és kir. haditengerészet Parenzói repülõ-állomására hol a parancsnoki gép megfigyelõje és, az állomás fotó tisztje lett. Parenzóból a következõ bombatáma-dásokon vett részt:

  Gradói olasz tengeri repülõ állomás, Palmanova olasz katonai raktárak, San Giorgo di Nogaró katonai raktárak, a Pó folyó deltája közelében Codigoró vizmûvek, Codigoró cukkorgyár ellen, majd Ferara olasz léghajó hangár, Ponte Lago Scuró, Ferara melletti Pó-hid és környékén levõ gyártelepeket támadta. Majd kétszer egymásután a Pó folyó felett repült végig, kis magasságról megdobálva az ott horgonyzó és közlekedõ folyami hajókat és uszályokat, majd a Jessi-i és a Campaltói léghajó hangárok elpusztitásán müködött közre eredményesen, majd a Cava-Zukherinai vizmüvet támadta meg, mikor is hazafelé jövet három olasz vadászgép támadta meg, a légi csatából sértetlenül került haza.

  A velencei arzenált és a repülõ állomást hétszer támadta bombáival [...] izben itt egy védõ ballont géppuska tüzzel megsemmisitett.

  Tevékenyen müködött közre 1917 õszén az osztrák-magyar hadseregnek a Piáve folyóig tartó gyõzedelmes elõre nyomulása kapcsán, a mikor is hatásosan bombázta a Tagliamento olasz erõdjeit, Trevizó-Ponte di Piave-Odergo közötti vasutvonalakat, valamint Santa Donna di Piave - Livensa közötti országutakat, továbbá a Piave és Tagliamento közötti csatornákon talált vizi jármüveket amelyek elõbb az utánpótlást, majd az áttörés után a visszavonulási utat szolgálta az olasz hadseregnek.

  Mint a parenzoi repülõállomás foto tisztje számtalan fényképezõ- felderitõ repülést is végzett melynek kapcsán még további 3 légi csatában vett részt.

  Egy balsikerü hadirepülés után, /Chiogga olasz hadikikötõ megtámadása 1918 április havában további repüléstõl az orvosok eltiltották.

  Gazsó László volt cs. és kir. tengerész hadnagy fegyvertényének valódiságát a katonai hatóságok elõtt hivatalosan igazolta:

  Gróf ALMÁSSY Dénes Volt cs. és kir. sorhajó hadnagy arany sarkantyus vitéz, földbirtokos, Pusztaszenttamás.

  bárcai Bárczay István volt cs. és kir. fregatthadnagy, földbirtokos, Hejõcsaba.

  és vitéz Kovács Arnold volt cs. és kir. tengerész zászlós Müszaki tisztviselõ, Budapest.

A vitéz Gazsó László által gyûjtött korabeli fotók és képeslapok ide kattintva megtekinthetõek a Hajózástörténeti Közlemények galériájában.

(Folytatjuk)

  1 Sajnálatos módon eddig nagyon kevés életrajzi adatot tudtunk meg, de reményeink szerint a késõbb beérkezõ dokumentumok alapján rekonstruálni tudjuk majd vitéz Gazsó László életének fõbb mozzanatait.
 
  2 Az 1929. évi vitézi avatáshoz készült.