Haj�z�st�rt�neti K�zlem�nyek

B�ns�gi Andor:
A harmadik otrant�i �tk�zet brit forr�sai
(1917. m�jus 15.)

  A h�bor� alatt a cs. �s kir. hadihaj�k �sszesen 25 alkalommal futottak ki azzal a c�llal, hogy az Otrant�i-szorosban ellens�ges haj�egys�gekre vad�sszanak. Nem minden esetben a tengerz�r haj�inak a megt�mad�sa volt a c�l. Gyakran csak felder�t�sre vagy a Brindisi �s Valona k�zti haj�forgalom zavar�s�ra, t�mad�s�ra indultak. Az esetek t�bbs�g�ben, - a rossz id�j�r�s, vagy az ellens�g hi�nya miatt - nem ker�lt sor �sszecsap�sra, de az egyszer�s�g kedv��rt, c�lszer� lenne meghonos�tani a szakirodalomban, - az Isonz�-csat�k elnevez�s�nek mint�j�ra - az els�, m�sodik, harmadik �s negyedik otrant�i �tk�zet megnevez�st. K�v�natos lenne ez a gyakorlat az�rt is, mert ha az 1917. m�jus 15-ei nagy �sszecsap�sr�l, mint harmadik otrant�i �tk�zetr�l besz�ln�nk, egy�ttal burkoltan felh�vn�nk a figyelmet arra, hogy nem ez volt az egyetlen �sszecsap�s a t�rs�gben.

  E terminol�gia szerint a k�vetkez� id�pontokban �s r�sztvev�kkel zajlottak az otrant�i-�tk�zetek:

• Els� otrant�i �tk�zet: 1915. december 29. A HELGOLAND cirk�l� �s a T�TRA, BALATON, CSEPEL, LIKA, TRIGLAV rombol�k megt�madt�k Durazz� kik�t�j�t, majd a visszavonul�s sor�n harcba bocs�tkoztak a Brindisib�l kifutott brit DARTMOUTH �s WEYMOUTH cirk�l�kkal, az olasz QUARTO �s NINO BIXIO cirk�l�kkal, valamint n�gy olasz �s �t francia rombol�val.[1]

• M�sodik otrant�i �tk�zet: 1916. december 22-23. A SCHARFSCHUETZE, REKA, DINARA, VELEBIT rombol�k megt�madt�k az otrant�i tengerz�rat, majd harcba bocs�tkoztak a k�zelben halad� CASQUE, PROTET, COMMANDANT RIVI�RE, COMMANDANT BORY, DEHORTER �s BOUTEFEU francia rombol�kkal.[2]

• Harmadik otrant�i �tk�zet: 1917. m�jus 15. A NOVARA, SAIDA, HELGOLAND cirk�l�k �s a BALATON �s CSEPEL rombol�k megt�madt�k az otrant�i z�rat, majd �sszecsaptak a brit DARTMOUTH �s BRISTOL �s az olasz AQUILA �s MARSALA cirk�l�kkal, valamint sz�mos ellens�ges rombol�val.[3]

• Negyedik otrant�i �tk�zet: 1918. �prilis 22-23. A CSEPEL, UZSOK, DUKLA, LIKA (II), TRIGLAV (II) rombol�k a Valona �s Brindisi k�z�tt k�zleked� haj�karav�nokra vad�szva harcba bocs�tkoztak az otrant�i z�rat v�d� brit JACKAL �s HORNET rombol�kkal.

  Ezen r�vid bevezet� egyik c�lja, - amellett, hogy a forr�sok magyar�z� tanulm�nyak�nt szolg�ljon - hogy meghonos�tsa ezt az �j elnevez�st.

  1917. febru�r 1-j�n a N�met Cs�sz�rs�g �s az Osztr�k-Magyar Monarchia deklar�lta a korl�tlan tengeralattj�r� h�bor�t. Ett�l kezdve az antant sz�m�ra fontos k�rd�ss� v�lt, hogy megakad�lyozza az ellens�ges tengeralattj�r�k �thalad�s�t az Otrant�i-szoroson, de az otrant�i tengerz�r meger�s�t�se tov�bbra is vontatottan haladt. A z�rat alkot� drifterek v�delme el�gtelen volt, a kis hal�szg�z�s�k 57 �s 47 mm-es �gy�i pedig nem jelentettek komoly fenyeget�st egy hadihaj� sz�m�ra. A drifterek v�delm�t a Brindisiben �s Valon�ban �llom�soz� k�nny� egys�gek l�tt�k el, de k�z�l�k nem mindegyik volt �lland�an kifut�sra k�sz �llapotban. Ez a rendszer sebezhet�v� tette a z�rat, hiszen a fedezet�l szolg�l� haj�k csak akkor futottak ki, ha a driftereket t�mad�s �rte, �gy az er�s�t�s meg�rkez�s�ig a t�mad�k szabadon puszt�thatt�k a v�dekez�sre szinte teljesen k�ptelen hal�szg�z�s�ket. K�s�bb a z�r rombol�kb�l �ll� �rj�ratot kapott, mely hat�sosabbnak bizonyult, hiszen b�rmilyen t�mad� er�nek el�sz�r rajtuk kellett �tverekednie mag�t, illetve fokozatosan n�velt�k a tengerz�r m�ret�t a h�bor� v�g�ig, valamint a rendelkez�sre �ll� v�delmi egys�gek sz�m�t, a tervezett m�rt�kben azonban sohasem �p�lt ki. V�g�l is a sz�vets�gesek sz�m�ra a sikert nem a tengerz�r meger�s�t�se, hanem a konvoj rendszer bevezet�sre hozta meg, amelyr�l a britek 1917. �prilis�ban �n�ll�an hat�roztak, �s amelyet n�h�ny gyakorl� �t ut�n az eg�sz Mediterr�neumban fokozatosan bevezettek.

  A K�zponti Hatalmak c�lja term�szetesen az volt, hogy tengeralattj�r�ik nagyobb neh�zs�gek n�lk�l kijuthassanak a F�ldk�zi-tengerre, �s ott t�madhass�k az antant ut�np�tl�si vonalait. A tengerz�r felsz�mol�sa vagy meggyeng�t�se a felsz�ni hadihaj�kra v�rt. Az 1917. m�jus 15-ei nagy t�mad�s okait nem csak a tengerz�r puszta l�te motiv�lta, hanem a tenni akar�s is, ugyanis a szoroson val� �thalad�s nem mindig okozott nagyobb neh�zs�get a tengeralattj�r�knak. M�g 1918 els� fel�ben is, amikor a tengerz�r ki�p�tetts�g�nek foka sokkal magasabb volt, havi 30-40 alkalommal �szleltek vagy t�madtak sikertelen�l tengeralattj�r�kat az antant egys�gek. Ezzel szemben, a h�bor� alatt, a z�ron mind�ssze k�t n�met �s egy osztr�k-magyar tengeralattj�r� s�llyedt el.

  A t�mad�s r�szleteit Horthy Mikl�s sorhaj�kapit�ny dolgozta ki, aki rendszeresen konzult�lt a n�met �s osztr�k-magyar tengeralattj�r�k parancsnokaival. Ezek a besz�lget�sek csak meger�s�tett�k benne azt az elhat�roz�st, hogy a z�rat meg kell semmis�teni. �gy �rt err�l visszaeml�kez�seiben: "Valamennyi b�v�rhaj�-parancsnokkal, aki csak befutott az �b�lbe, kimer�t�en megbesz�ltem mindig a helyzetet. Egyhang�an azt v�lt�k, hogy a z�r �tt�r�se egyre nehezebb� v�lik, s�t, m�r szinte lehetetlen." [4]

  A v�llalkoz�s v�grehajt�s�ra a h�rom legmodernebb k�nny�cirk�l�t, a NOVARA-t, a HELGOLAND-ot, �s a SAIDA-t v�lasztott�k ki, valamint a BALATON �s CSEPEL rombol�k parancsot kaptak, hogy Valona �s Brindisi k�zt ellens�ges haj�egys�gek t�mad�s�val elterel� hadm�veletet hajtsanak v�gre. Eredetileg a T�TRA rombol� is r�szt vett volna a t�mad�s�ban, de turbina probl�m�k miatt m�s feladatra osztott�k be.

  Mivel a t�mad�s r�szletes ismertet�se sz�tfesz�ten� eme r�vid bevezet� kereteit, ez�rt csak n�h�ny megjegyz�st k�v�nok tenni.

  A BALATON �s CSEPEL rombol�k �ltal megt�madott olasz konvoj a BOREA nev� rombol�b�l �s h�rom teherg�z�sb�l, n�v szerint: CARROCCIO, BERSAGLIERE, �s VERITA, �llt. Osztr�k �s magyar feldolgoz�sok szerint a r�vid �sszecsap�s eredm�nyek�pp a rombol� �s k�t teherg�z�s s�llyedt el. Ez az �ll�t�s azonban nem �llja meg a hely�t. A CARROCCIO, mely 15 tonna l�szert �s 15 torped�t sz�ll�tott, valamint a BOREA rombol� val�ban els�llyedt, azonban a VERITA g�z�st, mely s�lyos s�r�l�seket szenvedett �s nagy r�sze ki�gett, az olaszoknak siker�lt Valon�ba vontatniuk. A BERSAGLIERE csak k�nnyebb s�r�l�seket szenvedett �s k�pes volt �ner�b�l befutni a kik�t�be. A n�gy haj�n 184 f� tart�zkodott, a t�l�l�k 162-en voltak. A BOREA leg�nys�g�b�l 2 f� elesett, 9 elt�nt, 48 pedig megsebes�lt.

  A brit hivatalos jelent�sek rendszeresen alaptalan optimizmusr�l tesznek tan�bizonys�got, ha a saj�t hadihaj�ik vagy az otrant�i tengerz�r hat�soss�g�r�l van sz�. Az al�bbi forr�sokban eml�tett osztr�k-magyar vagy n�met vesztes�gek nem k�vetkeztek be. Sem a tengerz�ron megt�madott, sem a DARTMOUTH-ot megtorped�zott tengeralattj�r�t nem siker�lt els�llyeszteni, valamint a NOVARA cirk�l� is, s�lyos s�r�l�sekkel ugyan, de megmenek�lt.

  Sz�ks�ges az �sszecsap�sban r�szt vett hadihaj�k alapadatainak k�zl�se is, mely rendre kimardt a kor�bbi feldolgoz�sokb�l.

1.

G. W. Vivian[5] fregattkapit�ny Kerr[6]-nek

(Paul G. Halpern: The British Navy in the Mediterranian 1915-1918. Gower Publishing Company Limited, Brookfield, 1987. 250-257. o.)

[nyomtatv�ny]
No. A/8

H.M.S. LIVERPOOL
1917. m�jus 18.

  Mell�kelten beny�jtom �nnek a DARTMOUTH �s a BRISTOL jelent�seit a minap t�rt�nt �tk�zetr�l, k�zt�k �s a h�rom 'Admiral Spaun' k�zt m�jus 15-�n.

  2. A m�jus 15-ei esem�nyek r�vid le�r�sa, m�r amennyire l�ttam �ket, szint�n mell�kelve lettek ehhez a lev�lhez, �s semmi k�ts�g afel�l, hogy az olasz jelent�st is id�ben meg fogja kapni, melyet a r�sztvev� haj�k jelent�seib�l v�zoltak fel, �s term�szetesen, sokkal r�szletesebb, mint az �n jelent�sem, mivel a DARTMOUTH �s BRISTOL jelent�s�n k�v�l m�st nem l�ttam.

  3. Kb. 03.30-kor lehallgattunk egy olasz k�dol�s� v�szjelz�st Fan�r�l, amely val�sz�n�leg az els� �rtes�t�s volt arr�l, hogy az ellens�g a tengeren tart�zkodik. A h�rom Brindisiben tart�zkod� brit haj� �llapota a k�vetkez� volt:-

      BRISTOL f�l�r�s k�sz�lts�gben volt.

      DARTMOUTH h�rom�r�s k�sz�lts�gben volt, majd 05.00-ra f�l�r�s k�szenl�ti �llapotba ker�lt.

      LIVERPOOL hat�r�s k�szenl�ti �llapotban volt.

  05:30-kor a BRISTOL k�t rombol�val kihaj�zott, majd 05:35-kor a DARTMOUTH is, fed�lzet�n Acton [7] Admir�lissal, kifutott k�t rombol�val, majd nem sokkal k�s�bb az AQUILA is k�vette.

  Ugyanekkor parancsot kaptam a g�znyom�s emel�s�re, �s nem sokkal 08:00 el�tt az ETNA fed�lzet�re mentem, hogy t�j�koz�djam a helyzetr�l �s jelentsem, hogy 09:30-ra kifut�sra k�szek lesz�nk. Acton admir�lis t�voz�sa miatt Bollo [8] admir�lis vette �t az �gyek ir�ny�t�s�t Brindisiben, �s megk�rdeztem, hogy ki kell-e futnom a tengerre, amint k�szen �llunk, de �gy t�j�koztatott, hogy az nem sz�ks�ges.

  09:00-kor �jra az ETNA fed�lzet�re l�ptem, hogy jelezzem, 09:15-re k�szen �llunk, �s �jra megk�rdeztem, hogy kihaj�zhatok-e; az admir�lis azt felelte, hogy nincs �rtelme, de a k�ls� kik�t�v�d�m� kapuj�hoz haj�ztam, ahol horgonyt vetettem.

  4. A bej�v� jelz�sekb�l �s poz�ci�kb�l tiszt�n l�tszott, hogy az ellens�g harcba bocs�tkozott. Legink�bb �gy t�nt, hogy az ellens�ges cirk�l�k Cattaro fel� haladnak, hab�r a cirk�l�ink �k �s a b�zisuk k�zt voltak, az ellens�g k�ts�gtelen�l nagyobb sebess�g�knek k�sz�nhet�en megpr�b�lja kiker�lni haj�inkat.

   Ha egy fut� harc alakul ki, ami gyakorlatilag biztos volt, �s eg�szen Cattaro k�zel�ig tart, az ellens�g k�ts�gtelen�l a cirk�l�it HABSBURG vagy SANKT GEORG oszt�ly� neh�z egys�gekkel er�s�ti meg. (Ami meg is t�rt�nt.)

  A PISA div�zi� ekkor g�zt fejlesztett, egyik�k hamarosan k�szen is �llt, �s mindegyik kifut�sra k�sz volt 10:30-ra.

  Akkor az az eshet�s�g jutott eszembe, hogy a cirk�l�ink t�l k�zel ker�lnek Cattarohoz, mozg�sk�ptelenn� v�lhatnak, vagy megs�r�lhetnek egy hossz� harcban, �s neh�z egys�gek megt�madhatj�k �ket Cattarob�l. Ez�rt megk�rdeztem, hogy a PISA div�zi� vagy b�rmelyik egys�g k�z�l�k kifut-e. Revel admir�lis, aki meg�rkezett, jelzett a tengeren tart�zkod� Acton admir�lisnak, hogy sz�ks�ge van-e a PISA div�zi�ra, de ekkor az �tk�zet m�r gyakorlatilag v�get �rt, �s a v�lasz "nem" volt.

  Ekkor egyetlen rombol� sem maradt Brindisiben, �s bizonyosan tengeralattj�r�k voltak odakinn, �s tal�n jobb is volt, hogy a PISA div�zi� nem futott ki, hab�r a cirk�l�ink jobb poz�ci�ban lettek volna, ha egy vagy k�t neh�z egys�g t�mogatja �ket, abban az esetben, ha mozg�sk�ptelenn� v�lnak.

  Ugyanekkor Valon�ban a NAPOLI �s RIBOTY is kifut�sra k�sz volt

  5. 10.38-kor a DARTMOUTH jelezte az �sszes haj�nak, "Tal�lkoz�s azonnal a DARTMOUTH-al", �s ez azt jelenthette, hogy a DARTMOUTH gondban van, enged�lyt k�rtem az azonnali kifut�sra, de Revel [9] admir�lis nem �rtett velem egyet.

  6. A d�lel�tt folyam�n id�k�z�nk�nt n�h�ny tengeralattj�r�t jelentettek k�l�nb�z� n�gyzetekb�l, �s egyre ink�bb nyilv�nval�v� v�lt, hogy a visszat�r� haj�knak egy tengeralattj�r� k�rzeten kell �thaladniuk.

  7. Az �tk�zetjelent�s megtal�lhat� a DARTMOUTH �s a BRISTOL jelent�s�ben, de ez alatt az id� alatt balesetek t�rt�ntek a rombol�k k�zt.

  A k�t ellens�ges rombol�t t�mad� AQUILA mozg�sk�ptelenn� v�lt egy tal�latt�l, mely elv�gott egy g�zvezet�ket �s az egyik kaz�nban robbant, azt hiszem. H�t ember meghalt �s az AQUILA teljesen magatehetetlenn� v�lt, �s csak a fedezetk�nt fel�je fordul� cirk�l�ink akad�lyozt�k meg az elveszt�s�t. A h�ts� olajtart�lyai is t�zet fogtak, �s v�g�l a SCHIAFFINO vontatta be Brindisibe.

  A MIRABELLO-nak v�z ker�lt az olaj�ba, vagy olaj a viz�be, nem tudom biztosan melyik, ami 20 csom�ra cs�kkentette sebess�g�t, �s visszament Brindisibe, a RIVI�RE-t vontatva, mely kondenz�tor probl�m�k miatt lett mozg�sk�ptelen.

  8. D�lben v�get �rt az �tk�zet, �s a DARTMOUTH jelezte, hogy 14.30-kor fog meg�rkezni. 14.00-kor a BRISTOL jelezte, hogy a DARTMOUTH-ot megtorped�zt�k.

  A BOUTEFEU akkor hozz�m volt rendelve, �s hozz�m k�zel horgonyzott, �s mivel nyilv�nval� volt, hogy nincs sz�ks�g arra, hogy kifussak a LIVERPOOL-al, jeleztem az Admir�lisnak, hogy a BOUTEFEU k�szen �ll, hogy kifusson a DARTMOUTH-hoz, ha sz�ks�ges, �s nem sokkal k�s�bb megk�rdeztem, hogy kifuthatok-e a BOUTEFEU fed�lzet�n, hogy megn�zzem, milyen seg�ts�gre van sz�ks�ge a DARTMOUTH-nak.

  Miel�tt v�laszt kaptam volna, a BOUTEFEU felszedte a horgony�t �s kihaj�zott. K�t vagy h�rom perccel a kik�t�v�d�m�vek elhagy�sa ut�n akn�ra futott �s m�sf�l perc alatt els�llyedt. L�ttam �t ekkor �s a robban�st, ami val�ban rendk�v�l er�teljes volt, �gy t�nt lerobbantotta a far�t, ekkor felhajlott majdnem teljesen f�gg�legesen �s els�llyedt; miut�n tov�bbi k�t robban�s is t�rt�nt, val�sz�n�leg kaz�nok, de tal�n ink�bb m�lys�gi akn�k.

  Dac�ra a robban�s rettenetes erej�nek �s a BOUTEFEU gyors els�llyed�snek, a halottak sz�ma viszonylag csek�ly volt, 88 emberb�l csak 11 halt meg, m�g 77 megmenek�lt.

  A cs�nakjaink �s az eg�szs�g�gyi tisztjeink nagyon gyorsan a helysz�nre �rtek �s n�mi seg�ts�get ny�jtottak.

  A BRISTOL ekkor l�t�t�vols�gban volt, �s figyelmeztettem az aknavesz�lyre, nem maradhatott kint, �s szorosan a BOUTEFEU roncsa m�g�tt j�tt be, el�g biztons�gosan, hab�r azonnal t�bb ellens�ges akn�t is felszedt�nk a k�rny�ken.

  9. A BRISTOL inform�lt a DARTMOUTH �llapot�r�l, ami nagyon rossznak t�nt. A vontat�k (�t) m�r megkezdt�k a seg�t�s�t, �s az id�j�r�s is j� volt, a tenger t�k�rsima, rem�ltem, hogy be tudj�k hozni.

  Nem sokkal k�s�bb �rtes�ltem r�la, hogy a DARTMOUTH-ot ki�r�tett�k, �s a leg�nys�g�t �tsz�ll�tott�k a k�s�r� rombol�kra; az �jszaka folyam�n, k�l�nb�z� rombol�k �rkeztek a DARTMOUTH leg�nys�g�nek r�szletivel. Ezut�n megtudtam, ahogy gyan�tottam, a DARTMOUTH-ot az�rt �r�tett�k ki, mert az azonnali els�llyed�s vesz�lye �llt fenn.

  A DARTMOUTH kapit�ny�nak d�nt�se, �gy v�lem, helyes �s szab�lyszer� volt, mivel semmit sem nyert volna azzal, ha vesz�lyezteti a haj� teljes leg�nys�g�t.

  V�g�l is, mivel a haj� nem s�llyedt el, tal�n amiatt, hogy bizonyos tatrekeszeket el�rasztottak, a kapit�ny �s a haj� mozgat�s�hoz el�gs�ges matr�z visszat�rt r�, �jra g�zt fejlesztettek, �s visszaj�ttek a haj�val.

  A DARTMOUTH �s a t�bbi haj� s�r�l�s�t egy k�l�n lev�l fogja tartalmazni.

  10. A k�vetkez� reggel 02.45-kor megl�togattam a DARTMOUTH-ot egy motorcs�nakban; el�gg� ir�ny�thatatlan �llapotban volt �s igen sok v�z volt benne. Az id�j�r�s, szerencs�re, nagyon j� maradt, �jjel b�j�khoz r�gz�tett�k a k�ls� kik�t�ben �s d�lut�n hat �rakor sek�ly v�zbe vontatt�k a VOLCANO (jav�t� haj�) k�zel�be, ahol jelenleg is megtal�lhat� �s ahol ideiglenes jav�t�sokat v�geznek rajta.

  11. Ami az �tk�zetet illeti, a DARTMOUTH �s a BRISTOL jelent�sei tartalmazz�k az esem�nyeket.

  Az �tk�zet els� r�sze abb�l �llt, hogy az AQUILA �s a rombol�i megt�madt�k az osztr�k[-magyar] rombol�kat, melyek Durazzo fel� haladtak, �s ekkor t�rt�nt, hogy az AQUILA teljesen mozg�sk�ptelenn� v�lt, mint ahogy azt m�r eml�tettem.

  Jelenleg nincs arr�l inform�ci�m, hogy az osztr�k rombol�k megs�r�ltek-e vagy sem, de a kik�t�be befutva megt�madta �ket a francia BERNOUILLI tengeralattj�r�, azonban a torped�i c�lt t�vesztettek.

  12. Ami a cirk�l�k mozdulatait illeti, a DARTMOUTH t�rk�pe tartalmazza a poz�ci�kat. Lehets�gesnek t�nik, hogy a DARTMOUTH �s a BRISTOL t�bb el�nyt nyert volna az �ltal, ha el�lr�l keresztezi az ellens�g �tj�t, de az Admir�lis k�ts�gtelen�l el akarta v�gni az ellens�get Durazzot�l, valamint, amennyire lehets�ges, fedezni k�v�nta a mozdulatlan AQUILA-t, mely t�bb�-kev�sb� a k�zeled� ellens�g �tj�ban volt. Az �tk�zet ezut�n a DARTMOUTH t�rk�pei szerint fejl�d�tt, tulajdonk�ppen p�rhuzamos vonalban, az ellens�g fokozatosan elt�volodott, m�g a BRISTOL lassan lemaradt a DARTMOUTH m�g�tt, �s a t�vols�g t�l nagy volt ahhoz, hogy a BRISTOL 4"-os l�vegeivel eredm�nyesen lehessen t�zelni.

  A BRISTOL lemarad�sa azt eredm�nyezte, hogy az ellens�g legink�bb a DARTMOUTH-ra koncentr�lt, hab�r a BRISTOL-ra tov�bbra is l�ttek, de hat�stalanul.

  A DARTMOUTH t�zvill�ba ker�lt �s eltal�lt�k, m�g t�volabb ker�lt, gyakorlatilag l�t�vols�gon k�v�lre, m�g a BRISTOL, j�csk�n lemaradva �s t�vols�gon k�v�l, besz�ntette a t�zel�st.

  10.45-kor a DARTMOUTH 20 csom�ra lass�tott, hogy a BRISTOL utol�rje, az �len halad� k�t ellens�ges haj� tov�bb t�volodott, m�g a harmadik lemaradt.

  Kb. 11.00-kor a DARTMOUTH �s a BRISTOL a harmadik ellens�ges haj� m�g�tt haladt el �s l�tsz�lag nagy k�rokat okozott benne.

  Ezzel gyakorlatilag v�get �rt az �tk�zet.

  Az ellens�g, amikor ut�j�ra l�ttuk, nyilv�nval�an megpr�b�lta vont�ba venni a s�r�lt haj�t, �s szerencs�tlen dolog volt, hogy nem tudtunk tov�bb t�madni, de az ellens�ges neh�z egys�gek k�zeled�se, m�r l�that�an, lehetetlenn� tette azt. K�ts�gtelen, hogy a harmadik ellens�ges haj� [NOVARA], sz�mos tal�latot kapott; l�ngolt, s�lyosan s�r�lt, �s valamif�le robban�s volt l�that� a fed�lzet�n. Amikor ut�j�ra l�ttuk, m�lyen a v�zbe mer�lt, �s �ll�t�lag v�g�l els�llyedt; de erre nincs bizony�t�k, hab�r el�g val�sz�n�. [10]

  L�tsz�lag a vez�rhaj�n is tetemes k�rok keletkeztek.

  13. Ami a BRISTOL sebess�g�t illeti, ez a haj� m�r hat h�napja nem volt dokkban, �s ez bizonyos m�rt�kben befoly�solta a sebess�g�t. A DARTMOUTH fordulatsz�ma nagyobb volt, mint kor�bban b�rmikor, j�l haladt, de nem tudott l�p�st tartani az ellens�ges cirk�l�kkal, melyeknek egy vagy t�bb csom�s el�ny�k volt.

  Akik r�szt vettek az �tk�zetben, nagy vonalakban egyet�rtenek abban, hogy az ellens�ges haj�knak, mindenesetre, hogy a jelentett 4"-os �gy�kn�l nehezebbeket hordoznak; lehets�ges, hogy 6"-os �gy�kat �p�tettek be el�l �s h�tul a 4,1"-osok hely�re. [11]

  14. A DARTMOUTH-ot �s a BRISTOL-t is rep�l�g�pek t�madt�k bomb�kkal �s g�ppusk�kkal. A DARTMOUTH-nak volt egy l�gv�delmi �gy�ja, ez�rt tudott vigy�zni mag�ra; a BRSITOL eset�ben ez m�sk�pp volt, nem volt �gy�ja, ez�rt viszonylag alacsony magass�gb�l g�ppusk�val l�tt�k. Semmilyen k�r nem keletkezett, kiv�ve a t�vols�gi teleszk�pot, melyet k�tszer is goly�k �t�ttek �t.

  15. A MARSALA �s a RACCHIA man�verei hom�lyosak; nem vettek r�szt az �tk�zetben, �s az egyetlen jelz�s, amit a MARSALA-t�l kaptam, hogy k�t f�st�t l�tott (ami az AQUILA �s az azt vontat� SCHIAFFINO lehetett). Az AQUILA h�ts� olaj-tart�jai �gtek, �s val�sz�n�leg tekint�lyes mennyis�g� f�st�t bocs�tott ki. D�lre, valahogy, a MARSALA �s a RACCHIA csatlakoztak a DARTMOUTH-hoz, �s a raj Brindisi fel� vette az ir�nyt.

  A kapott jelent�sek �s a lehallgatott Telefunken [�llom�s] alapj�n sz�m�tottunk arra, hogy ellens�ges tengeralattj�r�k megpr�b�lj�k megtorped�zni a hazat�r� haj�kat, �s k�s�rlet�k sajnos sikeres is volt, mint ahogy azt eml�tettem, a DARTMOUTH-ot 13.55-kor megtorped�zt�k.

  Semmi k�ts�g afel�l, hogy az ellens�g egy sor tengeralattj�r�t rendelt a Brindisibe vezet� �tra, �s szorosan elakn�s�totta a bej�ratot; a BOUTEFEU ezek egyik�n robbant fel, �s t�bbet is felszedt�nk k�s�bb.

  Az egyik rep�l�g�p�nk kor�bban megt�madott egy tengeralattj�r�t, �s k�t bomb�t dobott r�; az els�t elv�tette, m�g a m�sodik pontosan tal�lt, de nem robbant fel.

  A CASQUE szint�n kil�tt egy torped�t egy m�sik tengeralattj�r�ra, de elhib�zta.

  16. A tengeralattj�r�, mely megtorped�zta a DARTMOUTH-ot, a torped� kil�v�se ut�n a felsz�nre emelkedett �s megt�madt�k a k�s�r� rombol�k, melyek v�zi bomb�kat vetettek, �s a v�lem�ny�k szerint els�llyesztett�k. Hajlok arra, hogy ez val�sz�n�leg igaz, k�t okb�l is: (1) hab�r a DARTMOUTH n�gy �r�n kereszt�l ott maradt, ahol volt, tov�bbi t�mad�s nem t�rt�nt; valamint (2) nem eml�tett�k az osztr�k sajt�jelent�sek, hogy egy angol cirk�l�t megtorped�ztak, amit, �gy v�lem, mindenk�pp megtettek volna, ha b�rmilyen inform�ci� eljutott volna az osztr�k hat�s�gokhoz. [12]

  17. A DARTMOUTH s�r�l�s�nek teljes jelent�s�t azonnal tov�bb�tjuk, amint az lehets�ges, �gyszint�n minden tov�bbi inform�ci�t, amit megkapok a t�bbi, az �tk�zetben r�szt nem vett haj�r�l, amit tal�n siker�l megszereznem olasz forr�sokb�l.

  18. Ami a jelz�sekre vonatkoz� utas�t�sokat illeti, csatolom a jelz�tisztem jelent�s�t, aki rendk�v�l tehets�ges �s �rti a munk�j�t.

  Jelent�s�nek els� bekezd�s�re hivatkozva, ezt a k�rd�st �jra �s �jra el�vettem. Azt k�rtem, hogy amikor az olaszok egy olyan k�dot vagy rejtjelet haszn�lnak, ami rendelkez�s�nkre �ll, akkor ne haszn�ljanak h�v�jeleket, ami nek�nk nincs meg, mert a kapott �zenetek �rt�ke ily m�don nagym�rt�kben cs�kken.

  Az �rintett olasz hat�s�gok mindig azon az �ll�sponton voltak, hogy meg akarom szerezni a titkos h�v�jeleiket, �s nem tudom meg�rtetni vel�k, hogy nem �rdekelnek a titkos h�v�jeleik, �s ha olyan jelz�seket akarnak k�ldeni, amelyeket nem szeretn�nek, hogy megfejts�nk, akkor haszn�lj�k a saj�t rejtjel�ket (amely nek�nk nincs meg) �s b�rmilyen h�v�jelet, amit akarnak; de ha olyan k�dokat haszn�lnak, ami nek�nk is megvan, akkor olyan h�v�jeleket haszn�ljanak, amelyek szint�n a birtokunkban vannak.

  Egy alkalommal megkaptam a h�v�jeleiket, de nem sokkal k�s�bb megv�ltoztatt�k �ket, �s nem jutottam el�bbre. M�jus 15-�n �jra �s �jra olyan fontos jelz�seket vettem, melyekben a h�v�jelek ismeretlenek voltak, �s lehetetlen volt megtudni, hogy mekkora jelent�s�get tulajdon�tsunk ezeknek a jelz�seknek. A k�vetkez� egy tipikus p�lda, egy a sok k�z�l:-

  'UX' 'FU'-nak: 'Haj�k az Otrant�i-szorosban.'
  Fogalmam sem volt, hogy kicsoda 'UX' vagy 'FU'.

  Hasonl�k�pp-
  'AZ' az ETNA-nak: '"SPAUN"-t�pus� haj�k'
  'AZ' ismeretlen volt sz�munkra, hab�r v�leked�s�nk szerint az a MIRABELLO volt.

  A m�sodik bekezd�sre hivatkozva: Igen nagy zavart okozott az elt�r� id�k haszn�lata. Parancsaink �rtelm�ben a DARTMOUTH �s a LIVERPOOL k�z�p-eur�pai id�t haszn�lt. A t�bbi haj� helyi id�t haszn�lt, �s minden jelent�s iktat�s�n�l meg kellett vizsg�lni, hogy milyen id�t haszn�ltak. Csak egy p�lda: Jelentettem, hogy a DARTMOUTH-ot 13.00-kor megtorped�zt�k, mert a BRISTOL 13.00-t jelentett nekem, ami 14.00 volt (helyi id�), a DARTMOUTH-ot 13.55-kor torped�zt�k meg.

  A harmadik bekezd�sre hivatkozva: A MIRABELLO-nak vagy rosszul volt sz�mozva a n�gyzetelt t�rk�pe, vagy rosszul k�dolta a jelz�seit, mert mindenkit, m�g az ETNA-t is, teljesen megt�vesztette a poz�ci�j�t illet�en.

  Alig n�h�ny haj� haszn�lta helyesen a n�gyzetelt t�rk�pet �s sok jelz�s poz�ci� n�lk�l j�tt �t.

  P�ld�ul az AQUILA jelentette, hogy teljesen mozg�sk�ptelenn� v�lt, �s k�rte vont�ba v�tel�t, de nem adott meg n�gyzetsz�mot vagy b�rmi m�st a poz�ci�j�r�l. Az admir�lis [Acton tengernagy - a ford�t�] a DARTMOUTH fed�lzet�n k�ts�gtelen�l tudta a poz�ci�j�t, mivel l�tta azt, de itt senki sem, �s hab�r kik�ldtek, hogy hozzam be, de semmit sem tudtam helyzet�r�l. A n�gyzetrendszer annyira egyszer� �s hat�kony a poz�ci�k jelz�s�re, hogy nagy sz�ks�g volna az �ltal�nos haszn�lat�ra mind a W/T jelz�sek ler�vid�t�s�re, mind a jelz� haj� poz�ci�j�nak vil�goss� t�tel�re. N�h�ny haj�, mint pl. a MARSALA, a poz�ci�j�t hossz�s�gban �s sz�less�gben adta meg, amivel nagym�rt�kben meghosszabb�totta a jelz�seit, holott a n�gyzet �s a n�gyzet sarka ugyan annyira pontos �s sokkal r�videbb...

2.

Kerr az Admiralit�snak

(Paul G. Halpern: The British Navy in the Mediterranian 1915-1918. Gower Publishing Company Limited, Brookfield, 1987. 257-259. o.)

TITKOS

No. 354/B 18A

QUEEN
1917. m�jus 21.

  Van szerencs�m beny�jtani Lords�guk t�j�koztat�s�ra a k�vetkez� ideiglenes jelent�st az osztr�k cirk�l�knak az Otran�i-szorosban a drifterek ellen v�grehajtott t�mad�s�r�l.

  Mivel nehezen tudunk inform�ci�t gy�jteni a drifterekt�l, n�h�nyuk m�g nem t�rt vissza a kik�t�be, nem adhatok teljes jelent�st.

  A csatolt jelent�st, Henage [13] kapit�ny t�voll�te miatt, akit a k�teless�g Angli�ba sz�l�tott, F. Giffard [14] kapit�ny k�sz�tette.

  2. B�torkodom megtenni a k�vetkez� �szrev�teleket:� El�gg� val�sz�n�, hogy am�g n�h�ny brit rombol�t nem k�ldenek v�delmi c�llal a tengerz�r r�sz�re �s n�h�ny 'E'-t�pus� tengeralattj�r�t t�mad� c�llal, a z�rat ugyan�gy megt�madhatj�k az osztr�kok, mint ahogy azt eddig is tett�k.

  Sz�vets�geseink ked�lye, akik jelenleg a rombol�kat �s tengeralattj�r�kat biztos�tj�k a z�r sz�m�ra, nem megfelel� v�delmi feladatokra. Riad� eset�n m�g a gyors cirk�l�iknak is rendszeresen id�be telik, am�g kifutnak a tengerre. Egy megfelel� brit er�, egy brit admir�lis parancsnoks�ga alatt v�get vetne ezeknek a t�mad�soknak.

  3. �gy t�nik, hogy a tengeralattj�r�, amit a h�nap folyam�n jelentettek a z�ron, elpusztult, hab�r a bizony�t�k nem volt el�g meggy�z�, hiszen az osztr�kok csak akkor t�madt�k meg a z�rat, ha elvesztettek egy tengeralattj�r�t, �s jelen esetben a t�mad� er� sokkal nagyobb volt, mint a kor�bbi esetekben �s sokkal nagyobb kock�zatot v�llaltak. [15]

  4. Azon jelent�sek alapj�n, melyek m�r kezembe ker�ltek, a drifterek t�bbs�ge kiv�teles b�tors�gr�l tett bizonys�got, �s egyetlen kis �gy�jukkal harcoltak a cirk�l� ellen, �s �r�m�mre fog szolg�lni, hogy felterjeszthetek n�h�ny nevet k�l�nleges dics�retre.

  5. Jelenleg azt a parancsot kapt�k a drifterek, hogy csak nappal legyenek kint...

[Megjegyz�s]
[K�zirat]

  Tudom�sul v�ve. Megkaptuk az �tk�zet teljesebb jelent�s�t.

  Az ellentengernagy megjegyz�seivel a m�sodik bekezd�sben egyet�rt�nk. Jelenleg a drifterek nem mennek ki �jjel, ez�rt a h�l�vonalnak nem sok haszna van. Meg kell k�rni az olaszokat, hogy adjanak �g�retet arra, hogy a j�v�ben megfelel� v�delmet fognak biztos�tani. M�g ha a jelenleg kidolgoz�s alatt �ll� �lland� z�rat le is fektetik, hossz� ideig fog tartani, am�g elk�sz�l, �s a drifter vonalnak csak akkor van haszna, ha megfelel�en v�dik. Az olaszoknak rendelkez�sre �ll elegend� sz�vets�ges haj�, k�nny�cirk�l�k, rombol�k �s tengeralattj�r�k, ha k�v�nj�k.

G. Hope [16]
2. Hadm�veleti Parancsnoks�g Igazgat�ja
1917. m�jus 25.

[K�zirat]

  A tapasztalatok nem szavatolj�k, hogy csak az olasz �g�retekben b�zzunk. �gy gondolom, hogy a R.A. B.A.S.-nak vil�gos parancsokat kell adnia a drifterek visszavon�s�ra �jszaka, hogy ha nem tettek meg mindent a v�delm�kre.

H. F. Oliver [17]
1917. m�jus 27.

[K�zirat]

  Az olasz haditenger�szeti minisztert meg kell k�rdezni, hogy mikor sz�m�thatunk a j�v�ben egy norm�lis rombol� �rj�ratra a drifterek �jszakai v�delm�re, �s ha igen, inform�ljon minket a j�r�r erej�r�l. Fontos ezt megtudnunk, miel�tt t�r�lj�k a drifterek �jszakai j�r�r�z�si tilalm�r�l sz�l� parancsot.

J. R. J. [Jellicoe] [18]
1917. m�jus 27.

3.

A. P. Addison [19] kapit�ny D.B. Cramptonnak [20]

(Paul G. Halpern: The British Navy in the Mediterranian 1915-1918. Gower Publishing Company Limited, Brookfield, 1987. 259-260. o.)

[K�zirat]

H.M.S. DARTMOUTH
1917. m�jus 28.

  Sok k�sz�net soraid�rt. Igen, kem�ny �sszecsap�sunk volt, �s szerencs�nk volt, hogy nem p�holtak el kem�nyen.

  Megt�madta a driftereket 3 'Novara' �s n�h�ny rombol�.

  A BRISTOL �s mi a Menders-fok fel� tartottunk, kb. [?], torped�s nasz�djaink Durazz�ig �ld�zt�k a rombol�kat �s �NY-ra tal�ltuk magunkat a h�rom cirk�l�t�l. Megk�zel�tett�k �ket �s nagyj�b�l p�rhuzamos vonalon t�mad�st ind�tottunk. Pokoli gyorsak voltak, mint kor�bban is. A BRISTOL nem tudott l�p�st tartani a DARTMOUTH-al �s egy ideig a h�rom haj� t�zvill�ba z�rt minket. Egy kiss� ir�nyt v�ltoztattunk �s lelass�tottunk a BRISTOL miatt, v�g�l m�g�l�k ind�tottunk t�mad�st, hogy az utols�nak adjunk egy keveset. Ekkorra m�r Cattar� k�zel�be �rt�nk �s legal�bb k�t 'SANKT GEORG' k�zeledett gyorsan �s az olasz admir�lis �gy d�nt�tt, hogy annyiban hagyja a dolgot, �s v�lem�nyem szerint helyesen. Kem�nyen megszorongattuk �ket, �s azt hiszem az egyik k�s�bb els�llyedt �s kb. egy �r�n kereszt�l �ztattak minket a becsap�d�sok �s n�gyszer tal�lt�k el a haj�testet, egy szerencs�re nem robbant fel. Cattar�b�l rep�l�g�pek j�ttek, bomb�ztak minket �s g�ppusk�val l�ttek, felett�bb zavar�!

  36 m�rf�ldre Brindisit�l j�l elkapott minket a tengeralattj�r� �s szerencs�nk volt, hogy vissza tudtunk menni. Az olasz admir�lis nagyon kedves volt, de k�pzelheted milyen rendk�v�l bonyolult volt sz�momra, nagy k�s�retet hozott mag�val, akik legink�bb csak �tban voltak, k�l�n�sen, amikor megtorped�ztak minket. Hab�r nagyon el�gedettek, hogy az admir�lis benne lehetett, �s ez�rt nem tudnak eleget mondani nek�nk. Eg�szen elpirulok a telegrammok �s egyebek olvas�s�t�l, amit haza k�ldtek. El�g sok�ig v�rtunk erre, ugye? �s Istenem annyira elegem van a helyb�l, hab�r k�tszer is megdolgoztunk a p�nz�nk�rt. Vivian haj�ja hat �r�s k�szenl�tben volt, �s megint kimaradt bel�le. Balszerencse. Att�l tartok az olaszok nem mondtak t�l sokat a BRISTOL-r�l. Bizonyosan igen nagy sebess�get �rt�nk el. Viszl�t �s k�sz�n�m, hogy �rt�l.

  Sok szerencs�t...

  1 Az �tk�zet el�tt a HELGOLAND leg�zolta a francia MONGE tengeralattj�r�t, majd a felemelked� nasz�dot a CSEPEL �gy�t�zzel els�llyesztette. Durazz� kik�t�j�ben egy g�z�st �s egy vitorl�st s�llyesztettek el. A TRIGLAV �s LIKA rombol�k akn�ra fut�s miatt s�llyedtek el. Az �tk�zetben r�sztvev� rombol�k a k�vetkez�k voltak: az olasz ABBA, NIEVO, MOSTO �s PILO valamint a francia CASQUE, COMMANDANT BORY, RENAUDIN, COMMANDANT LUCAS, �s BISSON rombol�k
 
  2 A osztr�k-magyar rombol�k egy driftert megrong�ltak. Az �tk�zet ut�n k�t olasz rombol� csatlakozott a franci�khoz, de a s�t�tben az ABBA neki�tk�z�tt a CASQUE-nek, majd a BOUTEFEU az ABBA-nak. A k�t s�r�lt rombol�t jav�t�sra Brindisibe vontatt�k.
 
  3 12 hal�szg�z�s, 2 rombol� �s 1 teherg�z�s els�llyedt, 10 hal�szg�z�s, 2 teherg�z�s, 1 cirk�l� s�lyo- san megrong�l�dott.
 
  4 In: Horthy Mikl�s: Eml�kirataim. Eur�pa K�nyvkiad�, Budapest, 1993. 97. oldal.
 
  5 Gerald William Vivian (1869-1921) fregattkapit�ny. Rep�l�s vizsg�t tett, 1913; a k�l�nleges szolg�lat- ra beosztott (rep�l�cs�nakok hordoz�s�ra �talak�tott) HERMES cirk�l� parancsnoka, 1913; az EUROPA cirk�l� parancsnoka, 1914; a PATIA felfegyverzett kereskedelmi cirk�l� parancsnoka, 1915; a LIVERPOOL cirk�l� parancsnoka, 1915-17; rangid�s brit tenger�sztiszt Brindisiben a m�jus 15-ei �tk�zet idej�n; ROXBURGH cirk�l� parancsnoka, 1917-18; GLORIUS csatacirk�l� parancsnoka, 1920-21.
 
  6 Mark Kerr altengernagy (k�s�bb admir�lis) (1864-1944). Tenger�szeti attas� Olaszorsz�gban, Ausztri�ban, T�r�korsz�gban �s G�r�gorsz�gban, 1903-04; a g�r�gorsz�gi brit tenger�szeti k�ld�tts�g vezet�je, 1913-15; az els� z�szl�s tiszt, aki pil�ta vizsg�t tett, 1914; a Brit Adriai Haj�raj parancsnoka, 1916-17; parancsnok helyettes, L�gi Vez�rkar, vez�r�rnagy a RAF-n�l, a d�lnyugati RAF k�rzet parancsnoka, 1918; visszavonult, 1918; megk�s�relte �trep�lni az Atlanti-�ce�nt, 1919.
 
  7 Alfredo Acton ellentengernagy (1867-1934). A felder�t� div�zi� parancsnoka, als�-Adria, 1917. febru�r - 1918. m�rcius. F�parancsnok, Brindisi, 1918; vez�rkari f�n�k, 1919. december - 1921. febru�r; 1925. m�jus - 1927. december; a Washingtoni Tenger�szeti Konferencia olasz deleg�ltja, 1921-22; a Londoni Konferencia olasz deleg�ltja, 1930.
 
  8 Bollo ellentengernagy, a Harmadik Div�zi� parancsnoka (PISA, SAN GIORGIO, SAN MARCO p�nc�los cirk�l�k).
 
  9 Paolo Thaon di Revel altengernagy (k�s�bb nagyadmir�lis) (1859-1948). A M�sodik Tengeri Div�zi� parancsnoka a l�biai h�bor�ban, 1911-12; a torped�s nasz�dok fel�gyel�je, 1912-13; vez�rkari f�n�k (a Tenger�szeti Vez�rkar f�n�ke), 1913. m�rcius - 1915. okt�ber; Velence f�parancsnoka, 1915. okt�ber - 1917. febru�r; vez�rkari f�n�k �s a mozg�s�tott tenger�szeti er�k parancsnoka, 1917. febru�r - 1919. szeptember; a tenger�szet f�fel�gyel�je, 1919; tenger�szeti miniszter, 1922. okt�ber - 1925. m�jus.
 
10 A NOVARA megmenek�lt.
 
11 Ez nyilv�nval� t�ved�s. A HELGOLAND-oszt�ly� cirk�l�k 10 cm-es l�vegei k�z�l egyet sem cser�lt�k le.
 
12 A DARTMOUTH-ot a n�met UC 25 torped�zta meg, mely azt az akn�t is telep�tette, amelyen a BOUTEFEU els�llyedt. A tengeralattj�r� s�rtetlen�l megmenek�lt.
 
13 Algernon Heneage sorhaj�kapit�ny (1871-1952) (k�s�bb admir�lis). Kir�lyi enged�llyel felvette a Walker-Heneage-Vivian nevet, 1921. Az els� aknarak� haj�raj parancsnoka a h�bor� elej�n, 1914; az ALBION csatahaj� parancsnoka a D�l-Atlantikumban �s a Dardanell�kn�l, 1914-15; Sorhaj�kapit�ny, a kis haj�egys�gek parancsnoka a Kelet-Mediterr�neumban, 1915-16; az Otrant�i-szoros sz�vets�ges tengerz�r�nak parancsnoka, 1917; rangid�s brit tenger�sztiszt Olaszorsz�gban, 1918; visszavonult, 1920.
 
14 T. Friederic Giffard.
 
15 Egyetlen n�met vagy osztr�k-magyar tengeralattj�r� sem pusztult el a z�ron abban a h�napban.
 
16 George Price Webley Hope sorhaj�kapit�ny (k�s�bb admir�lis, sir) (1869-1959). A QUEEN ELIZABETH parancsnoka a Dardanell�kn�l; a Hadm�veleti Oszt�ly igazgat�ja, Admiralit�s H�bor�s Vez�rkar, 1917; Els� Tengeri Lord helyettese, 1918-19; az Admiralit�s k�pvisel�je a fegyversz�net al��r�s�n�l �s a p�rizsi b�kekonferenci�n, 1918-19; a Harmadik K�nny�cirk�l�-raj parancsnoka, Mediterr�n Flotta, 1919-21; eln�k, R.N. College, Greenwich, 1923-26.
 
17 Henry Francis Oliver altengernagy (k�s�bb flottaadmir�lis, sir) (1865-1965). A h�rszerz�s igazgat�ja, Admiralit�s H�bor�s Vez�rkar, 1913-14; Admiralit�s H�bor�s Vez�rkar�nak f�n�ke, 1914-17; Tenger�szeti Vez�rkar parancsnok-helyettese, 1917-18; az Els� Csatacirk�l� Raj parancsnoka, 1918; a Tartal�kos Flotta parancsnoka, 1919-20; M�sodik Tengeri Lord, 1920-24; f�parancsnok, Atlanti Flotta, 1924-27; visszavonult, 1933; visszav�ve az akt�v list�ra, 1940.
 
18 Sir John Rushworth Jellicoe admir�lis (k�s�bb flottaadmir�lis) (1859-1935). Vikomt c�met kapott, 1918; Els� Earl, 1925. M�sodik Tengeri Lord, 1912-14; f�parancsnok, Nagy Flotta, 1914. augusztus - 1916. november; Els� Tengeri Lord, 1916. december - 1917. december; f�korm�nyz� �s f�parancsnok, �j-Z�land Dom�nium, 1920-24; visszavonult, 1924.
 
19 Albert Percy Addison (1875 - 1952) fregattkapit�ny (k�s�bb Admir�lis, sir). A tengeralattj�r� anyagok felel�se az Admiralit�sn�l, 1914-15; a DARTMOUTH parancsnoka, 1915-17; az ausztr�l flotta parancsnoka, 1922-24; ellentengernagy, a Mediterr�n Flotta Rombol� Flottill�j�nak parancsnoka, 1924-26; a haj�gy�rak igazgat�ja, Admiralit�s, 1928-37.
 
20 Denis Burke Crampton (1873 - 1936) fregattkapit�ny (k�s�bb altengernagy). Az ALEXANDRA kir�lyi yacht parancsnoka, 1911-14; a WEYMOUTH parancsnoka a K�NIGSBERG elleni hadm�veletek sor�n a Rufigi foly�n, 1915; majd az Adri�n, 1915-16; a gibralt�ri rangid�s tiszt vez�rkari f�n�ke, 1917-18; visszavonult, 1922.