Foly?iratunkat a TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozata ?zemelteti.

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek

Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

   

Antal G?bor:
Tengely ?s tenger k?z? szorulva:
a francia hadiflotta 1940-1942 k?z?tt
[1]

 

Bevezet?s

  Azon k?t ?v alatt, m?g Franciaorsz?g r?szben n?met megsz?ll?s alatt ?llt, r?szben egy kollabor?ns korm?nyzat uralta, az orsz?g tengeri hadereje k?l?n?sen kellemetlen helyzetben volt. A sz?razf?ld fel?l olyan "bar?tok" ?lltak m?g?tt?k, akik kor?bban ellens?geik voltak, a tengeren pedig kor?bbi sz?vets?gese t?bb?-kev?sb? ellens?gk?nt ?llt vele szemben. A sz?razf?ldi "bar?tok" a tengelyhatalmak, N?metorsz?g ?s Olaszorsz?g voltak, a tengert ural? "ellens?g" pedig Nagy-Britannia, aki m?g?tt nemsok?ra ott ?llt az Amerikai Egyes?lt ?llamok is. Ezen hatalmakban mind?ssze egy k?z?s volt: a francia flott?ra valamennyien egyform?n c?lpontk?nt tekintettek. Erre k?v?ntam utalni a tanulm?ny c?m?ben, ?s a tov?bbiakban ezt k?s?rlem meg kiss? r?szletesebben kifejteni.
 
  1940 m?jus?nak v?g?n, amikor m?r l?that? volt, hogy Franciaorsz?g Lengyelorsz?ghoz, Hollandi?hoz ?s Belgiumhoz hasonl?an elbukik a n?met Wehrmacht iszonyatos csap?sai alatt, a brit korm?nyt aggodalommal t?lt?tte el a francia hadiflotta sorsa. A brit minisztereln?k, Winston Churchill els?sorban att?l tartott, hogy a rendk?v?l gyorsan el?ret?r? n?met csapatok elragadj?k a korszer? francia hadihaj?kat. T?bb alkalommal igyekezett meggy?zni a francia korm?nyt, hogy flott?jukat mihamarabb haj?zz?k ?t brit kik?t?kbe. J?nius 12-?n, amikor Churchill az ?sszeoml?s el?tt utolj?ra j?rt Franciaorsz?gban, a flotta f?parancsnoka, Jean Francois Darlan tengernagy hat?rozott ?g?rtet tett neki, hogy nem hagyja a haj?it n?met k?zre ker?lni.[2] Amikor azonban n?h?ny nappal k?s?bb, j?nius 17-?n Paul Reynaud korm?nya megbukott ?s az ?jonnan fel?llt P?tain-kabinetben Darlan elfoglalhatta a tenger?szeti miniszteri posztot, hirtelen revide?lta kor?bbi ?ll?spontj?t. Ezut?n esz?ben sem volt kiadni a parancsot a brit kik?t?kbe val? ?thaj?z?shoz.
 
  Franciaorsz?g ebben az id?ben els? oszt?ly? haditenger?szeti er?vel rendelkezett. A h?szas ?vekben, nem sokkal az 1922-ben, Washingtonban lezajlott haditenger?szeti konferencia ut?n a francia korm?nyzat hozz?l?tott a flotta egys?geinek fel?j?t?s?hoz, illetve moderniz?l?s?hoz. Az els? olyan ?v, amikor ?jonnan ?p?tett nagyobb m?ret? hadihaj?kat bocs?tottak v?zre, 1925 volt. Ebben az ?vben ?t cirk?l?, huszonn?gy neh?z rombol?, nyolc rombol? ?s ?tven?t tengeralattj?r? sz?llt v?zre. Ezut?n 1937-ig ?sszesen t?bb mint 421 ezer tonn?nyi haj?t?r k?sz?lt el (ez a sz?m kiz?r?lag hadihaj?kat jelent).[3] Ekkor ?p?ltek meg Franciaorsz?g tengeri haderej?nek legnagyobb ?s leger?sebb egys?gei.
 

  Ebben az id?szakban a tengeri hadvisel?sben a csatahaj? sz?m?tott abszol?t fegyvernek. A t?bbi eur?pai tengeri nagyhatalomhoz hasonl?an Franciaorsz?g is osztotta ezt a n?zetet. A francia haditenger?szet csatahaj?-?llom?nya ebben az id?ben rendk?v?l vegyes kor? ?s min?s?g? volt. A legr?gebben ?p?lt, m?g akt?v szolg?latot teljes?t? csatahaj? a Danton-oszt?ly? CONDORCET volt, amely m?g az els? vil?gh?bor? el?tt, 1911-ben ?llt szolg?latba.[4]
 
  Ugyancsak 1911-ben v?zrebocs?tott, de 1926 ?s 1929 k?z?tt fel?j?tott ?s moderniz?lt csatahaj?k voltak a Courbet-oszt?ly? COURBET ?s OC?AN. Ezek m?r 26000 tonna v?zkiszor?t?s?, 20 csom?s maxim?lis sebess?gre k?pes, tizenk?t darab 305 millim?teres ?gy?val felszerelt egys?gek voltak.[5] Az els?, igaz?n komolyan vehet? csatahaj?k a Bretagne-oszt?ly haj?i voltak. Ezeket szint?n m?g az els? vil?gh?bor? el?tt ?p?tett?k, de - az el?bbiekhez hasonl?an - komoly fel?j?t?son estek ?t 1932 ?s 1935 k?z?tt. 28500 tonn?s v?zkiszor?t?suk ?s huszonegy csom?s maxim?lis sebess?g?k mellett ezek voltak az els? francia csatahaj?k, amelyeket 340 millim?teres l?vegekkel szereltek fel. Ebbe a haj?oszt?lyba tartoztak a BRETAGNE, a LORRAINE ?s a PROVENCE nev? egys?gek.[6]
 
  Amikor a harmincas ?vek k?zep?n a n?metek v?zre bocs?tott?k a DEUTSCHLAND zsebcsatahaj?t, a francia haditenger?szet v?laszul megkezdte a Dunkerque-oszt?ly k?t haj?j?nak, a DUNKERQUE-nek ?s testv?rhaj?j?nak, a STRASBOURG-nak az ?p?t?s?t, amelyek 1935-ben k?sz?ltek el. A t?bb mint 36 ezer tonn?s csatahaj?k f?t?z?rs?ge nyolc darab 330 millim?teres l?vegb?l ?llt, amelyeket k?t, egyenk?nt n?gy cs?b?l ?ll? toronyban helyeztek el. Ez az elrendez?s kiss? h?tr?nyos volt, mert az ellenf?l k?pes volt egyetlen tal?lattal kiiktatni a haj? f?fegyverzet?t. Viszont a k?zepes t?z?rs?g?t ?gy rendezt?k el, hogy k?pes volt t?zelni sz?razf?ldi/tengeri, valamint l?gi c?lpontokra egyar?nt. A haj?k maxim?lis sebess?ge 30,5 csom? volt.[7]
 
  M?r a h?bor? alatt, 1940-ben fejezte be a francia haditenger?szet k?t legmodernebb csatahaj?j?nak, a RICHELIEU-nek ?s a JEAN BART-nak meg?p?t?s?t. M?g miel?tt az utols? munk?latokkal v?geztek volna, el kellett hagyniuk atlanti-?ce?ni kik?t?j?ket, hogy a n?met csapatok ne ejthess?k ?ket zs?km?nyul. Ezek a csatahaj?k a Dunkerque-oszt?ly tov?bbfejleszt?sek?nt k?sz?ltek. E k?t hatalmas, t?bb mint 48 ezer tonna v?zkiszor?t?s? csatahaj?nak kellett volna ?riznie Franciaorsz?g biztons?g?t. A sors ir?ni?ja, hogy hatalmas 381 millim?teres ?gy?ik el?sz?r ?ppen sz?vets?geseikre, a brit hadiflott?ra l?ttek, amint ezt k?s?bb l?tni fogjuk. Harminck?t csom?s maxim?lis sebess?g?k pedig arra volt j?, hogy min?l hamarabb eljuttassa ?ket Nyugat-Afrik?ba.[8]
 
  A franci?k egy csatahaj?b?l ?talak?tott rep?l?g?p-hordoz?val (B?ARN) ?s egy hidropl?n-anyahaj?val (COMMANDANT TESTE) rendelkeztek a h?bor? elej?n. Ezek szint?n nem j?tszottak komoly szerepet a tov?bbiakban. Franciaorsz?g ?sszeoml?sa ut?n a B?arn a Karib-tengeren az Egyes?lt ?llamokkal intern?ltatta mag?t, a COMMANDANT TESTE pedig ugyanebben az id?ben Toulon kik?t?j?ben ?nels?llyeszt?st hajtott v?gre.[9]
 
  A flotta k?tel?k?ben t?bb cirk?l?- ?s rombol?t?pus haj?zott. A cirk?l?knak az volt az els?dleges feladata, hogy biztos?ts?k a zavartalan haj?z?si kapcsolatot a francia anyaorsz?g ?s annak afrikai gyarmatai k?z?tt. Itt els?sorban az Olasz Kir?lys?g haditenger?szete lehetett ellenfel?k. A Suffren-, Algerie- ?s La Gallisoni?re-oszt?ly neh?zcirk?l?it teh?t olasz haj?egys?gekkel szembeni harcra fejlesztett?k ki a harmincas ?vekben. A maguk kateg?ri?j?ban igen j?nak sz?m?tottak t?bb mint 14 ezer tonn?s v?zkiszor?t?sukkal ?s 203 millim?teres l?vegeikkel.[10]
 
  A francia rombol?-?llom?ny ugyancsak j?l felszerelt ?s komoly l?tsz?m? volt. K?l?n figyelemre m?lt? az a - csak a francia haditenger?szetre jellemz? - rombol?t?pus, amit ?k contre torpilleurs-nek neveztek.[11] Ezek egy "egyszer?" rombol?n?l k?zel k?tszer nagyobbak ?s er?sebb fegyverzet?ek voltak. A flotta ?sszesen tizennyolc ilyen haj?val rendelkezett.
 

A Katapult-hadm?velet

  Churchill tiszt?ban volt azzal, hogy a n?met hadvezet?s az els? adand? alkalommal megk?s?rli ellen?rz?se al? vonni a francia haj?kat. Ez?rt a Kir?lyi Haditenger?szetnek fel kellett k?sz?lnie azok ?lland? ellen?rz?s?re ?s sz?ks?g eset?n semleges?t?s?re is. J?nius 14-?n az egyiptomi brit haditenger?szeti t?maszponton, Alexandri?ban Sir Andrew B. Cunningham tengernagy, a brit F?ldk?zi-tengeri Flotta f?parancsnoka utas?t?st kapott, hogy ne adjon enged?lyt az ott horgonyz? francia haj?rajnak a tengerre sz?ll?sra, illetve amennyiben francia-n?met k?l?nb?ke sz?letik, a "brit ?rdekeknek megfelel?en" b?njon vel?k.[12] Ez kimondva-kimondatlanul brit ellen?rz?s al? von?st, esetleg lefegyverz?st jelentett. Sir Dudley North admir?lis, a Gibralt?rban ?llom?soz? Atlanti Haj?raj parancsnoka j?nius 16-?n r?di?besz?dben tett eml?t?st egy elk?pzelhet? brit t?mad?sr?l a francia-alg?riai partokon fekv? Mers el-Kebir haditenger?szeti t?maszponton horgonyz? francia hadihaj?k ellen.[13]
 
  A j?nius 22-?n a Rethondes-i erd?ben al??rt n?met-francia fegyversz?neti egyezm?ny 8. cikkelye szerint a francia hadiflott?nak - kiv?ve azon r?sz?t, amely a francia gyarmatbirodalom ?ps?g?t szavatolja - a h?bor? v?g?ig, n?met-olasz ellen?rz?s mellett lefegyverezve a Vichy-ben sz?kel? kollabor?ns francia korm?ny ?ltal birtokolt d?l-franciaorsz?gi kik?t?kben kell ?llom?soznia, tov?bbi sors?r?l a h?bor? ut?n d?ntenek majd.[14] Ez a brit korm?ny ?s a hadvezet?s sz?m?ra a legrosszabb f?lelmeik realiz?l?d?s?nak lehet?s?g?t jelentette. Churchill a francia haditenger?szet k?rd?s?t Nagy-Britannia biztons?ga szempontj?b?l abszol?t priorit?snak tartotta. Egyr?szt a brit kik?t?kben lefoglalt (?s k?s?bb a De Gaulle-f?le francia szabads?gmozgalom rendelkez?s?re bocs?tott) hadihaj?k jelent?s er?s?t?st jelentettek a Kir?lyi Haditenger?szet sz?m?ra, emellett azonban szil?rdan hitt abban, hogy a h?bor? folytat?sa szempontj?b?l els?rend? feladat a modern francia hadihaj?k semleges?t?se. A kabinet v?g?l j?nius 26-?n hozta meg a d?nt?st, miszerint hat?rozott (sz?ks?g eset?n katonai) l?p?seket kell tenni a francia haditenger?szet semleges?t?s?re. A hadm?velet - amely a Katapult fed?nevet kapta - v?grehajt?s?nak napj?t 1940. j?lius 3.-ra t?zt?k ki.[15]
 

  A Katapult-hadm?velet c?lja az volt, hogy az ?sszes francia hadihaj?t brit fennhat?s?g al? vonj?k, vagy egy harmadik orsz?gban (els?sorban az Egyes?lt ?llamokban) intern?ltass?k. Amennyiben ez nem lehets?ges, k?szek voltak ak?r megsemmis?teni is ?ket. A Nagy-Britannia kik?t?iben, illetve Alexandri?ban horgonyz? francia haj?k elfog?sa viszonylag k?nnyen lehets?gesnek t?nt. Azonban ezek a francia haditenger?szetnek csak egy kis r?sz?t tett?k ki. A hadihaj?k legnagyobb r?sze az ?szak-afrikai francia gyarmatokon, els?sorban Mers el-Kebir kik?t?j?ben ?llom?sozott.[16] Ide vonultak vissza 1940. j?nius elej?n azok az egys?gek, amelyek a francia atlanti-?ce?ni haj?rajhoz tartoztak. Ennek eredm?nyek?nt Mers el-Kebir volt a brit t?mad?s f? c?lpontja. J?nius 22-23. ?ta a francia-marokk?i Casablanca, illetve a szeneg?li Dakar kik?t?j?ben horgonyzott m?g k?t francia csatahaj?, a JEAN BART ?s a RICHELIEU. Mindk?t haj?t az utols? pillanatban menek?tett?k ki honi kik?t?j?kb?l - a JEAN BART-t Saint Nazaire-b?l, a RICHELIEU-t pedig Brestb?l -, hogy elker?lj?k azt, hogy az el?ret?r? n?met csapatok zs?km?nyul ejts?k ?ket.[17] Ezen k?v?l Toulon kik?t?j?ben ?llt m?g k?t francia cirk?l?raj is, amelyek szint?n a f?ldk?zi-tengeri haj?raj k?tel?k?be tartoztak. B?r egy n?met-olasz t?mad?s val?sz?n?leg els?sorban ezeket fenyegette volna, Churchill nem akart megkock?ztatni egy k?zvetlen katonai akci?t a francia anyaorsz?g egyik kik?t?je ellen. Ezenk?v?l 1940 j?lius?ban nem is ?lltak rendelkez?sre olyan haditenger?szeti er?k, amelyekkel ez v?grehajthat? lett volna.
 
  1940. j?lius 3-?n a korai reggeli ?r?kban megkezd?d?tt a hadm?velet v?grehajt?sa. Portsmouth ?s Plymouth kik?t?iben, ahol a legt?bb francia hadihaj? horgonyzott, viszonylag kev?s f?radts?ggal j?rt. Brit k?l?nleges egys?gek l?ptek a francia haj?k fed?lzet?re ?s bejelentett?k, hogy ?tveszik az ir?ny?t?st. A francia leg?nys?g csak egyetlen haj?n, a Surcouf tengeralattj?r?n tan?s?tott fegyveres ellen?ll?st, ezt n?h?ny perces t?zharc ut?n elfojtott?k. H?rom brit ?s egy francia tenger?sz halt meg.[18]
 

1. T?bl?zat: A Nagy-Britanni?ban lefoglalt francia haditenger?szeti egys?gek, 1940. j?lius [19]
 
Kik?t?
Csatahaj?k
K?s?r?haj?k
Tengeralattj?r?k
Kisebb k?s?r?-?s ?rhaj?k
Egy?b haj?k
?sszesen (243)
Plymouth
1
4
3
7
50
65
Falmouth
-
-
-
10
7
17
Portsmouth
1
6
2
28
3
40
Southampton
-
-
-
43
65
108
Hythe
-
-
-
-
7
7
Swansea
-
-
1
-
-
1
Dundee
-
-
1
-
-
1
Greenock
-
-
-
3
1
4

  A Mers el-Kebir-ben horgonyz? francia flotta f?parancsnoka, Marcel-Bruno Gensoul altengernagy nagy meglepet?s?re j?lius 3-?n, reggel h?t ?rakor, egy brit parlamenter jelentkezett n?la ?s ?tadta Sir James Sommerville altengernagy, a brit "H" hader? parancsnok?nak ultim?tum?t. Ebben t?bbek k?z?tt ez ?llt:
 
  "(...) Mi, az ?n?k eddigi fegyvert?rsai, nem engedhetj?k meg, hogy az ?n?k nagyszer? haj?i a n?met ?s az olasz ellens?g kez?re ker?ljenek. (...) Ilyen k?r?lm?nyek k?z?tt kaptam ?fels?ge korm?ny?t?l azt az utas?t?st, hogy a k?vetkez? v?ltozatok egyik?nek elfogad?s?ra sz?l?tsam fel a most Mersz-el-Kb?rben ?s Or?nban horgonyz? francia flott?t:
 
  a/ csatlakozz?k hozz?nk, ?s folytassa a harcot, am?g le nem gy?zz?k a n?meteket ?s az olaszokat;
 
  b/ induljon cs?kkentett l?tsz?m? leg?nys?ggel ir?ny?t?sunk alatt brit kik?t?be. A leg?nys?get, mihelyt lehets?ges, hazasz?ll?tjuk; (...)
 
  c/ ha ellenben k?teless?g?knek ?rzik gondoskodni r?la, hogy haj?ikat ne haszn?lhass?k fel a n?metek ?s az olaszok ellen, hacsak ez ut?bbiak meg nem szegik a fegyversz?netet, akkor cs?kkentett l?tsz?m? leg?nys?ggel haj?zzanak vel?k valamelyik karib-tengeri francia sziget - p?ld?ul Martinique - kik?t?j?be; ott megnyugtat?an lefegyverezhetn?nk, vagy az Egyes?lt ?llamok fel?gyelet?re b?zhatn?nk ?s biztons?gba helyezhetn?nk haj?ikat eg?szen a h?bor? v?g?ig (...)
https://www.pampanerai.me /  
  Ha ezeket a m?lt?nyos aj?nlatokat elutas?tj?k, legm?lyebb sajn?latomra meg kell k?vetelnem, hogy hat ?r?n bel?l s?llyessz?k el haj?ikat.
 
  Ha ez nem t?rt?nik meg, ?fels?ge korm?ny?t?l utas?t?som van r?, hogy minden sz?ks?ges eszk?zzel akad?lyozzam meg, hogy hadihaj?ik n?met vagy olasz k?zre ker?ljenek."
[20]

  Az ultim?tum al?t?maszt?s?ra Sommerville altengernagy felvonultatta Mers el-Kebir kik?t?je el?tt teljes haderej?t. Z?szl?shaj?j?n, a HOOD csatacirk?l?n k?v?l m?g az ARK ROYAL rep?l?g?p-hordoz?, a RESOLUTION ?s VALIANT csatahaj?, k?t k?nny?cirk?l? ?s tizenegy rombol? vette blok?d al? a kik?t?t. Vel?k szemben Gensoul admir?lis parancsnokolt a DUNKERQUE, a STRASBOURG, a BRETAGNE ?s a PROVENCE csatahaj?b?l, valamint hat rombol?b?l ?ll? francia flotta felett.[21]
 
  A francia tengernagy el?sz?r nem is volt hajland? fogadni Sommerville parlamenter?t, Cedrick Holland sorhaj?kapit?nyt, csak seg?dtisztj?t, Bernard Dufay sorhaj?hadnagyot k?ldte ki, hogy vegye ?t a dokumentumot. V?g?l csak k?s? d?lut?n volt hajland? szem?lyesen besz?lni Holland kapit?nnyal, miut?n fut?r ?tj?n t?j?koztatta Darlan tengernagyot ?s a kollabor?ns korm?nyt a brit ultim?tumr?l, ?s utas?t?sokat k?rt. Vichy-ben 15 ?rakor ?lt ?ssze a korm?ny, hogy megvitassa a k?rd?st. V?g?l - mivel Darlan ?ll?t?lag nem a teljes dokumentumot adta ?t nekik[22] - nem enged?lyezt?k Gensoul-nak a brit javaslatok elfogad?s?t. A tengernagy ezt Hollandon kereszt?l k?z?lte Sommerville-lel is, valamint tudom?s?ra hozta, hogy b?rmilyen er?szakos l?p?st viszonozni fog.
 
  Miut?n Gensoul elutas?totta a brit ultim?tumot, 17 ?ra 54 perckor a brit harccsoport megkezdte a t?zel?st a francia haj?rajra. A k?r?lbel?l t?z-tizen?t percig tart? heves t?z?rs?gi t?zben a BRETAGNE csatahaj? felrobbant, fed?lzet?n 997 tenger?sz meghalt. A DUNKERQUE ?s a PROVENCE komoly s?r?l?seket szenvedett ?s mozg?sk?ptelenn? v?lt, valamint a brit haj?t?z?rs?g s?lyosan megrong?lta a MOGADOR rombol?t is. A STRASBOURG ?t rombol? k?s?ret?ben sikeres kit?r?si man?vert hajtott v?gre, ?s b?r sok?ig ?ld?zt?k az ARK ROYAL-r?l felsz?ll? torped?vet? rep?l?g?pek, m?snapra siker?lt el?rnie Toulon kik?t?j?t. A t?mad?s sor?n ?sszesen 1253 francia tenger?sz vesztette ?let?t. Ez a sz?m tov?bb n?tt j?lius 6-?n, amikor brit torped?vet? rep?l?g?pek ?jabb t?mad?st int?ztek Mers el-Kebir kik?t?je ellen. A torped?k eltal?lt?k a v?zibomb?kkal megrakott TERRE NEUVE vontat?haj?t, amely felrobbant ?s a deton?ci? hatalmas l?ket ?t?tt a mellette ?ll? s?r?lt DUNKERQUE csatahaj? t?rzs?n. A k?t haj?n ?sszesen huszon?t ember vesztette ?let?t, ?s a francia csatahaj? olyan s?lyos k?rt szenvedett, hogy helyre?ll?t?sa sok?ig nem volt lehets?ges.[23]
 
  Alexandri?ban az esem?nyek m?sk?ppen alakultak. A brit Sir Andrew Cunningham tengernagy n?h?ny napos t?rgyal?s ut?n ?r?sos egyezm?nyt k?t?tt a francia Ren?-?mile Godfroy admir?lissal, aki a LORRAINE csatahaj?t h?t k?s?r?haj?j?val ?s egy tengeralattj?r?val egy?tt lefegyverezte. A leg?nys?get 1943 augusztus?ig Alexandri?ban intern?lt?k, majd ?tadt?k ?ket a gaulle-ista er?knek. Churchill sz?m?ra a tov?bbiakban a k?t, kor?bban m?r eml?tett francia csatahaj?, a JEAN BART ?s a RICHELIEU okozott probl?m?t. A Mers el-Kebir-i esem?nyek ut?n Francia Marokk? korm?nyz?ja, Hippolyte Nogu?s t?bornok meger?s?tette Casablanca kik?t?j?nek er?djeit ?s folyamatos tengeri j?r?rtev?kenys?get rendelt el. A meglepet?sszer? t?mad?s ?gy nem volt lehets?ges, a kik?t? bomb?z?sa pedig olyan komoly ?ldozatokat k?vetelt volna Casablanca civil lakoss?ga k?r?ben, amelyet a brit kabinet nem akart v?llalni, ?gy tart?zkodott az itteni katonai fell?p?st?l. A JEAN BART eg?szen a h?bor? v?g?ig Casablanca kik?t?j?ben horgonyzott.[24]
 

  M?s volt a helyzet a RICHELIEU-vel. Az Admiralit?s vesz?lyesnek ?t?lte, ez?rt ?gy d?nt?tt, amint a sz?ks?ges hader? rendelkez?sre ?ll, megt?madja Dakar kik?t?j?t ?s megk?s?rli elpuszt?tani a francia csatahaj?t. 1940. j?lius 7.-r?l 8.-ra virrad? ?jszaka brit b?v?r kommand?s egys?gek robban?szerkezeteket helyeztek el a RICHELIEU haj?test?n, majd m?snap hajnali 5 ?rakor a HERMES rep?l?g?p-hordoz?r?l felsz?ll? hat torped?vet? rep?l?g?p t?mad?st int?zett ellene. Az egyik torped? eltal?lta a csatahaj? far?t, ?s az ett?l felrobban? bomb?k egy kb. kilenc m?teres l?ket szak?tottak a haj?testen. A haj? mozg?sk?ptelenn? v?lt, ?s a k?s?bbiekben nem vett r?szt abban az ?tk?zetben sem, amelyet 1940. szeptember 23-?n folyt le Dakarban az ott horgonyz? haj?k ?s a De Gaulle-f?le er?k Dakar elleni t?mad?s?nak t?mogat?s?ra ?rkezett, Sir John Cunningham altengernagy (nem ?sszet?vesztend? Sir Andrew Cunningham tengernaggyal, a brit F?ldk?zi-tengeri Flotta parancsnok?val) ?ltal vezetett brit hadiflotta k?z?tt.[25]
 
  B?r ezek a t?mad?sok komoly embervesztes?geket okoztak a francia haditenger?szetnek ?s ?rt?kes haj?k pusztultak el, a britek m?gsem ?rt?k el azokat a katonai c?lokat amelyeket szerettek volna. A francia hadiflott?nak csak egy r?sz?t siker?lt megszerezni?k, illetve semleges?teni?k. A h?bor? el?tti francia tengeri hader?nek k?r?lbel?l negyven sz?zal?ka gy?lt ?ssze ekkor Toulon kik?t?j?ben, ahol relat?ve "biztons?gban" ?rezhett?k magukat. Ellenben b?rmikor lehets?gess? v?lt az, hogy a tengelyhatalmak ?tvegy?k ezeket a haj?kat, m?g erre az afrikai kik?t?kben j?val kisebb es?ly?k volt. Nem is sz?lva arr?l, hogy a brit t?mad?sok Franciaorsz?gban komoly visszatetsz?st keltettek, els?sorban term?szetesen tenger?szeti k?r?kben. A RICHELIEU elleni t?mad?s ut?n a vichy-i korm?ny enged?lyt adott az ellen?rz?se alatt ?ll? haj?knak, hogy t?zeljenek minden brit tenger?szeti egys?gre a F?ldk?zi-tengeren. Azonban ezek a katonai int?zked?sek ugyanolyan szimbolikusak voltak csak, mint az afrikai gyarmatokr?l felsz?ll? rep?l?g?pekkel Gibralt?r ellen v?grehajtott l?git?mad?sok, melyek k?z?l az els?t alig n?h?ny nappal a Mers el-Kebir-i esem?nyek ut?n hajtott?k v?gre.[26]
 
  Politikai t?ren s?lyosabbak voltak a k?vetkezm?nyek. Adolf Hitlert megd?bbentette a Kir?lyi Haditenger?szet fell?p?se, ?gy el?rte, hogy a francia kollabor?nsok ?gymond "k?rj?k" t?le a rethondes-i fegyversz?neti egyezm?ny - m?r kor?bban eml?tett - 8. cikkely?nek felf?ggeszt?s?t. Ez azt jelentette, hogy a n?metek felf?ggesztett?k a Toulonban horgonyz? francia hadihaj?k leszerel?s?t, ?s meg?rizve m?k?d?si kapacit?suk egy r?sz?t lehet?v? tett?k, hogy v?delmi feladatokat l?ssanak el. Mintegy 210 ezer tonn?nyi haj?t?r ?llt ?gy Toulonban ?s ker?lhetett b?rmikor a tengelyhatalmak kez?be. A n?met hadvezet?s ?gy l?tta - n?mileg jogosan - hogy sokkal kev?sb? ?ll fenn annak a vesz?lye, hogy a francia gyarmatok csatlakoznak Nagy-Britanni?hoz ?s folytatj?k a harcot.[27]
 
  Mivel a Katapult-hadm?velet ut?n - mint feljebb eml?tettem - a Toulonba menek?lt francia flotta gyakorlatilag a tengelyhatalmak uralma alatt ?ll? ter?leten egyes?lt, a n?met politikai ?s hadvezet?s sz?m?ra e probl?ma jelent?s?ge er?teljesen cs?kkent. Ekkor m?r Hitler a Nagy-Britannia elleni inv?zi? (Fall Seel?we) tervez?s?nek szentelte minden idej?t. V?lem?nye szerint a F?ldk?zi-tengeren zajl? hadm?veleteket - bele?rtve a francia flotta ellen?rz?s?t is - olasz sz?vets?ges?re kellett hagyni.[28]
 
  A Fall Seel?we elhalaszt?sa ut?n a n?met haditenger?szet vezet?se, ellent?tben Hitlerrel, ?gy gondolta, ?rdemes ?s hasznos lenne szorosabb egy?ttm?k?d?st kialak?tani a vichy-i korm?nnyal. A szeptember 23-i Dakar elleni brit t?mad?s ut?n a Kriegsmarine f?parancsnoka, Erich Raeder vez?rtengernagy szorgalmazni kezdte egy (vichy-)francia-olasz-n?met haditenger?szeti egy?ttm?k?d?s terv?t a F?ldk?zi-tenger t?rs?g?ben, melynek c?lja az ?szak-afrikai francia gyarmatok biztos?t?sa, valamint M?lta ?s a k?zel-keleti t?rs?g elfoglal?sa lett volna, elker?lend? egy esetleges - ?s k?s?bb be is k?vetkez? - sz?vets?ges partrasz?ll?st a Mediterr?neum t?rs?g?ben.[29] Hitler figyelme azonban ekkor m?r kelet, a Szovjetuni? fel? fordult, ?s a F?ldk?zi-tengert teljesen olasz ?rdekszf?r?nak tekintette, ahol csup?n defenz?v jelleg? m?veleteket k?v?nt folytatni. Az olasz katonai v?llalkoz?sok kudarca, valamint a Gibralt?r elfoglal?s?ra ir?nyul? Felix-hadm?velet (spanyol elutas?t?s miatt) elvet?se ut?n azonban Hitler sz?m?ra ism?t probl?m?t jelentettek a touloni hadihaj?k. Agg?dott az egyre ink?bb t?rt nyer? ?szak-afrikai francia felszabad?t? mozgalom miatt, att?l tartott, hogy adand? alkalommal a francia flotta kit?r Toulonb?l ?s csatlakozik hozz?juk. 1940 december?ben kijelentette, hogy b?rmilyen ?szak-Afrik?ban bek?vetkez? ellens?ges t?mad?s eset?n azonnal ellen?rz?s?k al? kell vonniuk D?l-Franciaorsz?g ter?let?t, az ott horgonyz? hadihaj?kkal egy?tt. A n?met hadvezet?s ez?rt kidolgozta az orsz?gr?sz katonai megsz?ll?s?nak terv?t (Attila-hadm?velet).[30] Ebben szerepelt Toulon kik?t?j?nek elfoglal?sa ?s az ott horgonyz? haj?knak a tengelyhatalmak ?ltali ?tv?tele. Az 1941-es ?vben azonban, mivel a h?bor? s?lypontja Kelet-Eur?p?ba helyez?d?tt ?t, nem ker?lt sor ennek v?grehajt?s?ra. M?s volt a helyzet 1942 november?ben, amikor a brit-amerikai sz?vets?ges csapatok ?szak-afrikai partrasz?ll?sukkal megkezdt?k a tengelyhatalmak elleni t?mad?sukat.[31] A Vichy-ben sz?kel? kollabor?ns francia vezet?k ekkor m?r biztosak lehettek abban - m?g ha ?lltatt?k is magukat - hogy a touloni hadihaj?k napjai meg vannak sz?ml?lva.
 

A francia flotta pusztul?sa

  B?r a francia haditenger?szet vezet?se m?r 1941 augusztus?ban is rendelkezett inform?ci?kkal egy esetleges, a haj?ik megszerz?s?re ir?nyul? n?met t?mad?sr?l, csak 1942 elej?n kezdt?k meg egy r?szletes terv kidolgoz?s?t, amely az ?nels?llyeszt?s technikai kivitelez?s?vel foglalkozott, a flotta ?sszes haj?j?ra vonatkoz?an.[32]
 
  Ezek az instrukci?k ?ppen abban az id?ben ker?ltek kidolgoz?sra, amikor a n?met hader?t meg?ll?tott?k a keleti fronton ?s ?szak-Afrik?ban. A n?met hadvezet?s ?jra el?vette r?gi terv?t D?l-Franciaorsz?g megsz?ll?s?r?l ?s a touloni flotta ?tv?tel?r?l. A franci?k gyan?tott?k ezt, ?s megkezdt?k terveik kidolgoz?s?t. A c?l a francia flotta gyors ?s teljes megsemmis?t?se volt. 1942. j?nius 12-?n kezdt?k meg a tervek ismertet?s?t a haj?parancsnokok k?z?tt. Ezek arra szolg?ltak, hogy ismertess?k a flottaparancsnoks?g utas?t?sait a haj?g?pek, a seg?dberendez?sek ?s a fegyverrendszerek robban?anyaggal t?rt?n? elpuszt?t?s?ra. Tov?bb? a haj?kat terveik szerint oldalukra d?ntve kell els?llyeszteni, ezzel megnehez?tve - esetleg lehetetlenn? is t?ve - a n?metek sz?m?ra, hogy ezeket k?s?bb kiemelj?k. A m?veletet a tervez?s sor?n h?rom szakaszra bontott?k.
 
  Az el?k?sz?t?si szakaszban az egyes egys?geken el?re meghat?rozott helyeken meghat?rozott mennyis?g? robban?anyagot helyeznek el. Ez ut?bbi nagy mennyis?gben ?llt rendelkez?sre azokb?l, amelyeket kor?bban, 1941-ben egy Toulon elleni n?met t?mad?s eset?n az odavezet? utak megrong?l?s?ra sz?ntak (azt megel?z?en pedig v?zibomb?k robban?t?ltetei voltak).
 
  A hajt?m?- ?s fegyverrendszerek megsemmis?t?s?re k?l?nlegesen kik?pzett rombol?osztagokat ?ll?tottak fel. A haj?k egyes szakaszainak el?raszt?s?ra sz?l? pontos terveket a haditenger?szet m?szaki tervez?si hivatala k?sz?tette el, az utas?t?sokat is ?k adt?k ki.
 
  A m?sodik szakasz az utols? utas?t?sok kiad?s?t jelentette. Az egyes rombol?osztagok sz?m?ra meghat?rozz?k a pontos feladatokat ?s eljuttatj?k ?ket a v?grehajt?s hely?re. A m?sodik szakaszra vonatkoz? parancs elhangz?sakor a teljes leg?nys?gnek - term?szetesen a rombol?osztagok tagjait kiv?ve - el kell hagynia a haj?t.
 
  A harmadik szakaszban t?rt?nik az els?llyeszt?s. Ennek ?temez?s?t is el?re meghat?rozt?k. El?sz?r a haj? berendez?seit (pl. navig?ci?, t?zvezet?s), a haj?g?peket ?s a fegyverrendszereket kell megsemmis?teni l?ngv?g?k, robban?anyagok, esetleg k?zigr?n?tok felhaszn?l?s?val. Ezut?n a m?r kor?bban meghat?rozott szakaszokon megnyitj?k a fen?kszelepeket ?s el?rasztj?k az adott szektorokat. Ezzel ugyanakkor elker?lhet?v? v?lik az esetleges t?zv?szb?l sz?rmaz?, nagy k?rokat okoz? ?s ?leteket vesz?lybe sodr? robban?s.
 
  Amikor 1942. november 11-?n a kora reggeli ?r?kban a n?met csapatok megkezdt?k a benyomul?st az eddig meg nem sz?llt D?l-Franciaorsz?g ter?let?re, a vichy-i francia kollabor?ns korm?ny haditenger?szeti minisztere, Paul Gabriel Auphan tengernagy azonnal riad?k?sz?lts?get rendelt el a Toulonban horgonyz? flotta sz?m?ra. Utas?totta, hogy ?lljanak k?szenl?tben az ismertetett els?llyeszt?si parancs v?grehajt?s?ra. A francia admiralit?s Pierre Laval minisztereln?k ?tj?n megk?s?relte el?rni Hitlern?l, hogy Toulon kik?t?j?t ne ?rintse a n?met megsz?ll?s. Ez kezdetben lehets?gesnek t?nt. Miut?n a touloni flotta k?t rangid?s tengernagya, Jean de Laborde ?s Andr? Marquis nyilatkozatot tett a n?metek ir?nti lojalit?s?r?l, Hitler beleegyezett abba, hogy nem sz?llja meg Toulont.[33] A k?zvetlen t?mad?s vesz?lye teh?t elh?rult, de nem sz?nt meg, ami bizonytalans?ggal t?lt?tte el a francia tengernagyokat. Ez tov?bb er?s?d?tt m?snap, november 12-?n, amikor a n?met csapatok el?rt?k a F?ldk?zi-tengert, amivel lehet?v? v?lt sz?mukra egy vill?mt?mad?s a flotta ellen. R?ad?sul a n?met elh?r?t?s november 12. ?s 17. k?z?tt t?bb alkalommal eml?t?st tett nagy erej? brit haditenger?szeti man?verekr?l a francia partok k?zel?ben. E h?rek legnagyobb r?sz?r?l k?s?bb bebizonyosodott, hogy csak dezinform?ci?k voltak. Ennek ellen?re november 14-?n de Laborde tengernagy vez?rkari f?n?ke, Gu?rin ellentengernagy ?tj?n kiadta az utas?t?st, hogy kezdj?k meg az el?k?sz?t? szakasz v?grehajt?s?t. November 20-?n megkezdt?k a rombol?osztagok kik?pz?s?t egy robbant?si szak?rt? vezet?s?vel. A k?vetkez? napokban t?bb robbant?si gyakorlatot tartottak. A parancsnoks?g sz?m?t?sai szerint a t?ltetek felszerel?se, valamint az utols? feladatok elv?gz?se k?r?lbel?l ?t napot fog ig?nybe venni. ?gy sz?molt?k, ezut?n ?sszesen nagyj?b?l 225 ezer tonn?nyi haj?teret lesznek k?pesek els?llyeszteni.[34]
 
  November 24-?n a haditenger?szet vezet?se ?t?rta az ?nels?llyeszt?sre vonatkoz? utas?t?sokat. Az eredeti utas?t?s azt ?rta el?, hogy a berendez?sek teljes elpuszt?t?sa ?s a haj? els?llyeszt?se sz?ks?ges, hogy a n?metek esetleg a k?s?bbiekben ne tudj?k kiemelni ?s ?jrahasznos?tani a haj?kat. Az Auphan tengernagy hely?re l?pett ?j haditenger?szeti miniszter, Jean-Marie-Charles Abrial tengernagy fel?lvizsg?lta ezt a rendelkez?st. El?z? napon tett touloni l?togat?sa sor?n a STRASBOURG fed?lzet?n kijelentette a flottaparancsnok vez?rkara ?s a haj?parancsnokok el?tt, hogy a flott?t el kell s?llyeszteni, de nem kell megsemmis?teni. A haj? berendez?seit csak korl?tozottan szabad megrong?lni, hogy legfeljebb n?h?ny h?napra v?ljanak haszn?lhatatlann?. A haj?kat egyszer?en a fen?kszelepek megnyit?s?val kell els?llyeszteni. Mindezeket az?rt rendelte el, mert ?gy gondolta, hogy n?mi id? eltelt?vel majd a franci?k emelhetik ki ?s hasznos?thatj?k a haj?kat. Azonban november 27-ig nem k?sz?ltek el a pontos ?j utas?t?sok, m?g az ir?nyelveket sem foglalt?k ?r?sba. ?gy amikor megkezd?d?tt a n?met t?mad?s, az el?z?leg kiadott, teljes elpuszt?t?sra vonatkoz? utas?t?sokat hajtott?k v?gre.[35]
 
  November 27-?n hajnali 4 ?ra 45 perckor a francia flottaparancsnokot, de Laborde tengernagyot azzal a h?rrel ?bresztett?k, hogy a n?met csapatok elfoglalt?k Fort Lamalgue-ot ?s k?zelednek Toulon fel?. Javasolt?k, hogy rendelje el az ?nels?llyeszt?st. A tengernagy azonban el?sz?r nem volt hajland? tudom?sul venni a t?nyt, hogy a n?metek megszegt?k a meg?llapod?st. Megpr?b?lt telefonon kapcsolatba l?pni koll?g?j?val, Marquis tengernaggyal, de csak ennek vez?rkari f?n?ke volt a telefonn?l, aki k?z?lte, hogy f?n?ke "nincs egyed?l az irod?j?ban".[36]
 
  Ett?l kezdve de Laborde nem tehetett ?gy, mintha nem l?tn? mi t?rt?nik. A STRASBOURG r?vidhull?m? r?di?ad?j?n az ?sszes haj?n harck?sz?lts?get rendelt el, ?s t?j?koztatta embereit a n?met csapatok t?mad?s?r?l. Mindezek ellen?re vonakodott kiadni a parancsot a m?sodik szakasz megind?t?s?ra. V?g?l, amikor n?met rep?l?g?pek vil?g?t?bomb?kat kezdtek sz?rni a kik?t? felett, kiadta a parancsot. 5 ?ra 20 perckor a STRASBOURG jelz?st adott a t?bbi haj?nak az "utols? utas?t?sok" v?grehajt?s?r?l. N?h?ny perccel k?s?bb egy m?sodik parancsot is kiadott, miszerint a haj?k t?volodjanak el n?h?ny m?ternyire a m?l?kt?l, hogy megnehez?ts?k a n?met katon?k sz?m?ra a feljut?st ?s az els?llyed?s megakad?lyoz?s?t. V?g?l 5 ?ra 30 perckor kiadta az els?llyeszt?si parancsot, amelyet az elk?vetkez? percekben t?bbsz?r megism?teltek. A r?di?ad?son k?v?l az egyes haj?k f?nyjelz?sekkel tov?bb?tott?k egym?snak az utas?t?st.[37]
 
  A korm?ny utas?totta de Laborde-ot, hogy semmilyen k?r?lm?nyek k?z?tt ne nyisson t?zet az el?renyomul? n?met csapatokra. Mivel a tengernagy maga is igyekezett elker?lni minden v?ront?st, ezt minden eszk?zzel be is k?v?nta tartani. Amikor k?r?lbel?l h?romnegyed hatkor a STRASBOURG egyik h?ts? fed?lzeti ?gy?ja l?ni kezdett egy n?met harckocsira, maga a tengernagy utas?totta ?ket a t?zel?s abbahagy?s?ra.
 
  Vichy-ben hajnali negyed hatkor v?ls?g?l?sre gy?lt ?ssze a korm?ny, azut?n hogy f?l ?tkor Pierre Laval ?tvett egy Hitlert?l ?rkez? levelet. Ebben a n?met dikt?tor megism?telte t?bbsz?r elmondott ?ll?t?sait a franci?k ?rul?s?r?l, k?l?n?s tekintettel ?szak-Afrik?ra, ami elker?lhetetlenn? tette azt, hogy ?tvegye a touloni flotta feletti ellen?rz?st.[38] A francia korm?ny (m?g ekkor is!) ?gy gondolta, hogy eredm?nyes t?rgyal?sokat folytathat Hitlerrel, pedig ekkor m?r ?rtes?tett?k ?ket a Toulon elleni n?met t?mad?s megindul?s?r?l. Att?l tartva, hogy b?rmif?le ellen?ll?s vesz?lyeztetheti e t?rgyal?sokat, Laval utas?totta haditenger?szeti miniszter?t, hogy azonnal k?ldj?n ?zenetet Toulonba ?s tiltson meg mindenfajta ellen?ll?st. Abrial ?s vez?rkari f?n?ke, Le Luc tengernagy tiszt?ban voltak azzal, hogy e parancs m?r semmilyen hat?ssal nem lehet az esem?nyekre.[39]
 
  Hajnali hat ?r?ra a n?met 7. p?nc?loshadoszt?ly egys?gei m?r a kik?t? k?zvetlen k?zel?ben j?rtak. A STRASBOURG-on negyed?r?val kor?bban megkezdt?k a ki?r?t?st, ekkorra m?r csak k?r?lbel?l 250 f? volt a fed?lzeten. A t?bbiek, m?s haj?k leg?nys?g?vel egy?tt m?r ?sszegy?ltek a m?l?n. Ekkor n?h?ny haj?n megkezdt?k a robbant?sokat. A meg?rkez? n?met katon?k imm?r nem tudt?k lerohanni a francia haj?kat.[40]
 
  A sz?razdokkban ?ll? DUNKERQUE csatahaj? parancsnoka, Amiel sorhaj?kapit?ny, 5 ?ra 35 perckor kapott egy ?zenetet Fort Lamalgue elest?r?l ?s a n?met p?nc?losok k?zeled?s?r?l, majd 5 ?ra 50 perckor megkapta a STRASBOURG-r?l az els?llyeszt?si parancsot. Mivel nem kapott ?r?sos utas?t?st, el?sz?r nem akarta v?grehajtani. Majd mikor meger?s?tett?k, a mellette ?ll? LA GALISSONIERE cirk?l? seg?ts?g?vel elpuszt?totta a g?peket, ?s a kaz?nokat, majd n?h?ny perccel h?t ?ra el?tt el?rasztotta a sz?razdokkot. A leg?nys?get a m?l?ra menek?tette. A STRASBOURG k?zvetlen k?zel?ben horgonyz? h?rom cirk?l?, a COLBERT, az ALGERIE ?s a LA MARSEILLAISE a parancs elhangz?sakor k?sedelem n?lk?l megkezdte az ?nels?llyeszt?st. A robban?s azonban sokkal nagyobb k?rokat okozott ezeken a haj?kon mint a csatahaj?n. A La Marseillaise-en m?sodlagos robban?sok keletkeztek a l?szer- ?s torped?rakt?rakban. A haj? eg?szen december 3-ig ?gett, ?s az eg?sz fels? fed?lzete elpusztult. M?g nagyobb t?zek voltak a COLBERT-en ?s az ALGERIE-n. A COLBERT fed?lzet?n tombol? l?ngokat nyolc napon kereszt?l a v?rosb?l is tiszt?n l?tt?k ?jjelente. Az ALGERIE l?ngolt a legtov?bb, eg?szen december 16-ig. A DUPLEIX neh?zcirk?l?n a n?metek meg tudt?k ?ll?tani az el?raszt?st, de paradox m?don ?ppen ez okozta a haj? pusztul?s?t. Mivel az el?raszt?s f?lbemaradt, a kifejl?d?tt fed?lzeti t?z sokkal intenz?vebb volt, mint amire sz?m?tottak. 8 ?ra 30 perckor el?bb a l?szerrakt?r, majd p?r pillanattal k?s?bb a torped?k is felrobbantak. A haj? kett?szakadt, egyik fele els?llyedt, a m?sik eg?szen december 6-ig l?ngolt. A Quai Noel-szigetn?l horgonyz? GUEPARD, CASSARD, VOLTA, TARTU ?s L'INDOMPTABE neh?z rombol?kb?l, valamint a L'ADROIT rombol?b?l ?ll? k?s?r?flottilla parancsnoka, Negadelle ellentengernagy valamivel szerencs?sebb helyzetben volt. Mivel horgonyz?hely?t a n?met csapatok csak a Missiessy-?tj?r?n kereszt?l tudt?k megk?zel?teni, el?g ideje volt arra, hogy a haj?k els?llyeszt?s?t a tervezett menetrend szerint v?grehajtsa, amit meg is tett. A Mourillon-ban l?v? tengeralattj?r?-t?maszpontot m?r 27-?n hajnali 4 ?ra 50 perckor el?rte a Das Reich SS-hadoszt?ly egy motorker?kp?ros z?szl?alja. A szem?lyi ?llom?nyt a riad?cseng? ?bresztette. A tisztek nagy r?sz?nek es?lye sem volt arra, hogy el?rje a haj?j?t, mert a n?metek igen gyorsan k?r?lz?rt?k a laktany?jukat. Mind?ssze ?t haj?nak, a VENUS-nak, az IRIS-nek, a MARSOUIN-nak, a LE GLORIEUX-nek ?s a CASABIANCA-nak siker?lt hajnali ?t ?ra ?s negyed hat k?z?tt elmenek?lnie, b?r a VENUS m?r a k?ls? kik?t?ben els?llyedt. Az IRIS v?g?l a spanyolorsz?gi Barcelona kik?t?j?be haj?zott, a LE GLORIEUX Oranba, a CASABIANCA ?s a MARSOUIN Alg?rba menek?lt.[41]
 
  K?r?lbel?l reggel kilenc ?r?ra a francia flotta ?nels?llyeszt?se befejez?d?tt. H?rom neh?z rombol?, k?t rombol?, az elmenek?lt n?gy tengeralattj?r? ?s n?h?ny seg?dhaj? kiv?tel?vel a teljes francia flotta hull?ms?rba mer?lt. Ezeket (term?szetesen a tengeralattj?r?k kiv?tel?vel) az olasz haditenger?szet k?tel?k?be helyezt?k, ?s k?s?bb Olaszorsz?gba haj?ztak. A h?rom?r?s m?veletben els?llyedt haj?k sz?ma kilencven, ?sszv?zkiszor?t?sa t?bb mint 225 ezer brutt?regisztertonna volt. Ez a h?bor? el?tti francia hadiflott?nak k?zel egyharmad?t tette ki.[42] A leg?nys?get a Grignan-kasz?rny?ba, a tengeralattj?r?-b?zis mellett fel?ll?tott gy?jt?t?borba vitt?k, ahol nemsok?ra megkezdt?k leszerel?s?ket. November 28-t?l kezdve ?sszesen 23500 tenger?szt szereltek le. Godfroy tengernagy Alexandri?ban intern?lt haj?i, illetve a Dakar kik?t?j?ben horgonyz? RICHELIEU csatahaj? az ?szak-afrikai harcok befejez?d?se ut?n ?lltak ?t a sz?vets?gesek oldal?ra.[43] A francia haditenger?szettel a h?bor? tov?bbi r?sz?ben m?r nem kellett strat?giai jelent?s?g? hader?k?nt sz?molni.
 
  


 
  1 A tanulm?ny eredeti megjelen?si helye: H?DA B?la - LIGETI D?vid - MAJOROS Istv?n - MARUZSA Zolt?n - MER?NYI Krisztina (szerk.): Nemzetek ?s birodalmak. Di?szegi Istv?n 80 ?ves. ELTE ?j- ?s Jelenkori Egyetemes T?rt?neti Tansz?k, Budapest, 2010., 15-27.
 
  2 CHURCHILL, Winston S.: A m?sodik vil?gh?bor? I., Eur?pa K?nyvkiad?, Budapest, 1989., 306-307.
 
  3 LE MASSON, Henri: Navies of the Second World War. The French Navy I., Macdonald, London, 1969., 13.
 
  4 BAK J?zsef - CSONKAR?TI K?roly - L?VAY G?bor - S?RHIDAI Gyula: Hadihaj?k-t?pusk?nyv. Zr?nyi Katonai Kiad?, Budapest, 1984., 260.
 
  5 BAK: i. m., 261.
 
  6 CRAWFORD, Steve: Csatahaj?k ?s rep?l?g?p-hordoz?k, GABO Kiad?, Budapest, 2000., 53.
 
  7 BAK: i. m., 264.
 
  8 BAK: i m., 265.
 
  9 CRAWFORD: i. m., 43.
 
10 COUHAT, Jean L.: French Warships of World War II, Tindall Press Ltd., London, 1971., 37-39.
 
11 A n?met ?s az angol nyelv? szakirodalom ezt a haj?t?pust "schwere Zerst?rer", illetve "large destroyer"-k?nt, neh?z rombol?k?nt hat?rozza meg, ez?rt a tov?bbiakban ?n is ezt a kifejez?st haszn?lom.
 
12 GROVE, Eric J.: Valamennyi k?z?l a legjobb, In: SWEETMAN, Jack: Admir?lisok. A t?rt?nelem legkiv?l?bb tengernagyai 1585-1945, Zr?nyi Kiad?, Budapest, 1999., 283.
 
13 KOWARK, Hannsj?rg: Das Ende der franz?sischen Flotte im Zweiten Weltkrieg: Toulon 1940-1944. Mittler Verlag, Hamburg, 1998., 15.
 
14 A dokumentum (angol nyelven) el?rhet?: http://avalon.law.yale.edu/wwii/frgearm.asp Let?lt?s ideje: 2009. december 21.
 
15 MANNING, Scott: Churchill's Sinking of the French Fleet (July 3. 1940). El?rhet?: http://www.digitalsurvivors.com/archives/churchillsinkingfrenchfleet.php Let?lt?s ideje: 2010. janu?r 6.
 
16 SUR?NYI R?bert: Winston Churchill, Pannonica Kiad?, Budapest, 1999., 225-226.
 
17 COUHAT: i. m., 14.
 
18 KOWAK: i. m., 17.
 
19 Forr?s: LE MASSON, Henri: Navies of the Second World War. The French Navy I, Macdonald, London, 1969., 39.
 
20 CHURCHILL: i. m., 310.
 
21 KAPPES, Irwin J.: Mers el-Kebir: A battle between Friends, El?rhet?: http://www.militaryhistoryonline.com/wwii/articles/merselkebir.aspx Let?lt?s ideje: 2010. janu?r 6.
 
22 Churchill ezt az ?ll?t?st Maxime Weygand t?bornokkal folytatott besz?lget?s?re alapozza. CHURCHILL: i. m., 311.
 
23 A t?zharcr?l r?szletek olvashat?k a HOOD csatacirk?l? honlapj?n: http://www.hmshood.org.uk/reference/official/adm234/adm234-317.htm Let?lt?s ideje: 2010. janu?r 6.
 
24 LE MASSON: i. m., 43.
 
25 COUHAT: i. m., 16.
 
26 KOWAK: i. m., 19.
 
27 KOWAK: i. m., 20.
 
28 CORVAJA, Santi: Hitler ?s Mussolini. A titkos tal?lkoz?k. Alexandra Kiad?, P?cs, 2001., 168.
 
29 KERSHAW, Ian: Hitler. Nemezis 1936-1945. Szukits K?nyvkiad?, Budapest, 2004., 294.
 
30 E m?velet katonai terveinek r?szletez?se meghaladn? e tanulm?ny kereteit. R?szletesebben l?sd KOWAK: i. m., 21-38.
 
31 A partrasz?ll?sr?l ?s az ?szak-afrikai francia reakci?kr?l: EISENHOWER, Dwight D.: Keresztes h?bor? Eur?p?ban. Zr?nyi Katonai K?nyvkiad?, Budapest, 1982., 75-116.
 
32 A k?vetkez?kben szerepl? adatok (tervek, kik?pz?s) forr?sa: KOWAK: i. m., 70-73.
 
33 Laval november 9-?n utazott N?metorsz?gba, egy Hitlerrel ?s Galeazzo Ciano gr?f olasz k?l?gyminiszterrel folytatand? t?rgyal?sra. Ciano napl?j?ban le?rja Laval reakci?j?t, valamint a francia tengernagyok lojalit?si ?g?ret?t. CIANO, Galeazzo: Ciano gr?f napl?ja 1939-1943. ?rm?dia Kiad?, Budapest, 1999., 449-451.
 
34 KOWAK: i. m., 72.
 
35 KOWAK: i. m., 73.
 
36 Ti. n?met katonai ?rizet alatt ?llt.
 
37 ?rdekes r?szleteket k?z?l a n?met el?z?nl?sr?l az al?bbi haditenger?szet-t?rt?neti weboldal: http://bobhenneman.info/bhst.htm Let?lt?s ideje: 2010. janu?r 18.
 
38 Hitler az "?rul?s"-on val?sz?n?leg Darlan tengernagynak azt a november 10-?n kiadott felsz?l?t?s?t ?rtette, amelyet az ?szak-afrikai francia parancsnokokhoz int?zett, hogy ne harcoljanak a partrasz?ll? sz?vets?ges csapatok ellen. EISENHOWER: i. m., 108.
 
39 Valamint tudom?suk volt Laval Hitlerhez int?zett ?zenet?r?l is, amelyben elfogadja a teljes n?met al?vetetts?get. CIANO: i. m., 455.
 
40 Az egyes haj?k pusztul?s?n?l le?rt adatok forr?sa: KOWAK: i.m., 75-77.
 
41 KOWAK: i. m., 78.
 
42 LE MASSON: i. m., 40.
 
43 CHURCHILL, Winston S.: A m?sodik vil?gh?bor? II. Eur?pa K?nyvkiad?, Budapest, 1989., 180.
 

Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
A szerkeszt?k
Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
cskegyesulet[at]gmail.com

© Minden jog fenntartva 2005-2014, TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozat